Hírvilág

Megújulnak az egészségügyi kamarák

2011. AUGUSZTUS 15.


Az egészségügyben működő szakmai kamarák megalakulásakor kötelező volt belépni, de ez a kötelező jelleg 2007-ben megszűnt. A Parlament idén márciusban elfogadta azt a törvénymódosítást, mely szerint 2011. április 1-jétől újra elengedhetetlen minden egészségügyben dolgozó szakdolgozónak, gyógyszerésznek, orvosnak a kamarai tagság. A három kamara elnökét és egy-egy leendő tagját kérdeztük, milyen előnyökkel jár a tagság és mit jelent a kamarának, hogy újból maga mögött tudhatja a szakmát?

Az átalakulásnak számos kézzel fogható, tárgyiasult és erkölcsi, etikai hozadéka is lesz, melyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai (MESZK) tagsága is élvezhet - mondta dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. - Számos olyan pont került a módosított kamarai törvénybe, melyek leírják, hogy bizonyos szakmai anyagok egyeztetésében megkerülhetetlenek a szakdolgozók. A köztestület 2004 – ben történt megalakulása előtti évtizedekben a szakdolgozók esetlegesen vagy egyáltalán nem formálhattak véleményt az őket érintő ügyekben, azokat orvosok képviselték esetenként. Ezután ismét elengedhetetlen lesz az egyeztetés és kifejezésre juttathatják elképzeléseiket a területi és szakmai tagozatok is. Ezen túl véleményezési jogkörük lesz a magasabb szakmai vezetők pályáztatásában is. Továbbá számos bizottsági tagságuk folytán részt vehetnek különböző szakmai anyagok előkészítésében, s a felvetett problémák megoldásnak kialakításában is. Ez az előny, ha közvetlenül nem is, de áttételesen érinti minden egyes kollégánkat. Továbbá lényeges elem, hogy a szakmaiság, a hivatás képviselete módosult a joganyagban, visszaállítják az erkölcsi, etikai normarendszer ügyeinek szabályozását. Ennek elősegítésére etikai kódexet hozunk létre, mely minden szakdolgozót érint. Ha esetleges bejelentés történik a beteg vagy hozzátartozója részéről a szakdolgozó munkáját illetően, etikai eljárást folytatható le. A szakma saját hatáskörébe kerül vissza az ügyek intézése első és másodfokon is. A területi etikai bizottságok által lefolytatott eljárások ellen fellebbezéssel az országos szinten működő országos etikai bizottsághoz lehet fordulni.

- Mik a kézzelfogható előnyei kamarai tagságnak?

A kamara által szervezett képzések ingyenessége, és a különböző cégek, szolgáltatók kedvezményrendszere a továbbiakban is fennáll. Ezek alapján szakdolgozók számításai szerint is egy év alatt 1-1,5 év kamarai tagdíja is megtakarítható.

– Hogyan változott a tagok létszáma 2007-ben a kötelező tagság megszüntetését követően?

Körülbelül az eredeti tagságunk hetven százaléka, azaz közel ötvenezer kolléga maradt meg önkéntes alapon működő köztestületünkben. A szakdolgozói létszám az elmúlt hét év során folyamatosan csökkent. Jelenleg az Országos Működési Nyilvántartásban több mint tízezerrel kevesebb kollégát tartanak nyilván, mint négy évvel ezelőtt, amikor még kamaránk végezte ezt a feladatot. Ennek az is oka, hogy egyre többen hagyják el a pályát, továbbá az idősödő munkavállalók többsége nyugdíjazása után már nem marad a szakmában a kedvezőtlen jogszabályi változások miatt. Ezzel párhuzamosan tagságunkban is tapasztalható volt némi létszámcsökkenés. A tagság kötelezővé tételével több, mint 80000-re nyolcavenezerre duzzadhat köztestületünk tagjainak száma.

- Mit vár a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarától? – kérdeztük Kalamár Erikát, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum III. sz. Belgyógyászati Klinika immunológiai osztályának ápolónőjét, aki 2007 óta folyamatosan tagja a MESZK-nek.

A nővéri munka presztízsének visszaállítását várom - mondta az ápolónő. - Már több éve hangoztatjuk, hogy az ápolók, miközben egyre magasabb szaktudást szereznek, egyre bővülő feladatokat látnak el sem, erkölcsileg sem anyagilag nincsenek megbecsülve. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor kezdtem a szakmát, munkámat még a társadalom elismerése övezte. Mára ez már alapjaiban megváltozott. A betegek is inkább a jogaikat ismerik, a kötelességeiket nem. Ha valamilyen gondjuk van, a betegjogi képviselővel fenyegetőznek, hogy feljelentenek bennünket. Semmi pozitívat nem kapunk a munkánkkal kapcsolatban. Pedig szívesen dolgozunk, mert segíteni kell az embereket, s van is rá lehetőségünk. Sajnálatosnak érzem, hogy a pályakezdőknél inkább az anyagiak dominálnak, kevésbé a segítés. Igaz, fontos a pénz, mert ebből a fizetésből nem lehet megélni. Ezért vállal többünk is másod, illetve harmad-állást, beteggondozást, sebkötözést, gyermekfelügyeletet. Én még hivatásnak tekintem a feladatot, és ha újra kezdeném, megint ezt a pályát választanám.

- Hogyan újulhat meg a kamara?

Tudom, hogy a kamara újjáéledésével sokkal több beleszólása lesz a munkánkkal kapcsolatos dolgokba, mint eddig. Jó hír, hogy büntethetők lesznek azok, akik megtámadják az egészségügyi dolgozókat. Fontos, hogy a kamara köztestületi szerepe mellett fölvállalja a közel százezer egészségügyi szakdolgozó érdekképviseletét is. Bízom benne, hogy megfelelő súllyal tud képviselni bennünket a szakdolgozókat érintő döntések meghozatalában, különösen a munkakörülményekre és a fizetések rendezésére. Fontos, hogy olyan emberek képviseljenek bennünket, tárgyaljanak a nevünkben, vizsgálják a szakma szabályainak betartását, akik maguk is gyakorló szakemberek, ismerik munkánkat és problémáinkat. Szükségesnek látom, hogy partnerség legyen a kamara és szakdolgozók, valamint a kamara és az egészségügyi kormányzat között.

- Milyen előnye lesz a gyógyszerészek számára a kötelező tagságnak? – kérdeztük dr. Horváth Tamást, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét.

Az, hogy köztestületi rangot élvező szervezet tagjává válnak az egészségügyi tevékenységet végző gyógyszerészek, mely szervezetnek törvényben meghatározott feladatai vannak. Feladatait a közérdeket figyelembe véve intézi. Az érdekképviseleti köztestületi törvény hozza létre a kamarát s ez megkülönböztethető az egyesülési törvény alapján létrehozott szervezettől – válaszolt az elnök. Majd hozzátette, a gyógyszerészek sajátos szakmai, etikai, egzisztenciális érdekeit képviseli a szervezet a közérdekkel összhangban. Korábban az önkéntes tagság csak a kamarai tagokra fogadott el etikai rendszert, a tagság kötelező jellegével a teljes körű hivatásgyakorlókra működteti – válaszolt az elnök. - Jelentős előre lépés, hogy a képzések, továbbképzések tekintetében minősítési joga van a kamarának s együttműködési lehetősége a Magyar Szakdolgozói Kamarával. Kiterjesztenénk ezt a lehetőséget asszisztensi képzésre is. Jól körülírt véleményezési jogot kapnak a kamarák, de nincs egyetértési joguk. Ennél hatékonyabb lehet a véleményalkotás, amit tárgyalóasztalnál is megfogalmazhatnak a szakma képviselői. Hatékonyan képviselhetik érdekeiket, mint ahogy már értek el eredményeket a véleményezés jogkörének használatával. 3000-3500 új tagra számítunk, s a korábbiakkal együtt 7000 tagunk lesz. A kötelező kamrai tagság hatályba lépése tartalmazza a tisztújítást területi és országos szinten az újjáalakuló kamarában. Emellett új alapszabályt, új etikai kódexet, új alapdokumentumokat kell készítenünk, melyeket a küldöttközgyűlés fogad el.

- A betegek érzik-e előnyét a patikusok kamarai tagságának?

Igen, mert betegközpontú fejlesztéseket vállaltak a gyógyszerészek. Az állam a patikaliberalizáció keretében a gyógyszertárak kereskedelmi jellegét hangsúlyozta, de az idén januártól életbe lépő regularizáció során az egészségügy területére helyezte vissza a gyógyszerellátást. Ezért egyre több gyógyszerész gyakorolhatja a betegek gondozását, azaz a betegségek korai felismerését, követheti a gyógyszeres terápiát és elősegítheti a prevenciót.

- Régi vagy új tagja lesz a Magyar Gyógyszerészi Kamarának? – kérdeztük dr. Cseri Andrea személyi jogos gyógyszerészt, a zalaegerszegi Belvárosi Gyógyszertár dolgozóját.

Amikor már nem volt kötelező a kamarai tagság, utána is tag maradtam egy darabig.
De mint személyi jogos gyógyszerésznek a patika forgalma után kellett fizetnem a tagdíjat, ezért később kiléptem. Idén január 1-jén azonban újra visszaléptem, mert éreztem az információk hiányát. Ugyan nem láttam változást, de mint patikus, egy szakmai közösséghez szeretnék tartozni, azért döntöttem a tagság mellett – mondta a gyógyszerész.

- Mi a véleménye a kamara korábbi munkájáról?

Nincs aktivitás a kamara helyi szervezeténél, esetleg az országos kamarában dolgoznak egy keveset. Például korábban megfizethető képzéseket szerveztek s erre most is nagy szükség lenne. Úgy érzem, a kamara vezetői sokat beszélnek, de nincs mögötte semmi. Egy pozitívumról tudok beszámolni, a 2009-es helyi gyógyszerészek doktori avatásáról, melyet a kamara szervezett. Az szép ünnepség volt, de nagyon kevesen voltunk. A megyében dolgozó gyógyszerészek közül körülbelül 30-an mentünk el az avatóra. Elveszett az információ valahol. Elektronikus irányba ment el a kommunikáció, ami jó, csak nem tartott lépést az idővel a kamara. Az elektronikus írásbeliséget kellene fejleszteni, hogy mindenkihez eljusson az e-mail. Korábban, más megyei elnök vezetése idején kamarai vezetőségi tag voltam egy rövid ideig, akkor jobb volt az információáramlás. Kaptam leveleket, így értesültem a kamarai dolgokról. Jelenleg a kamarai újságnál egyebet nem kapok. Még a tagság kötelezővé válásáról sem értesítettek, erről a médiából tájékozódtunk.

- Mit vesz leginkább igénybe a kamara szolgáltatásai közül?

Mint kamarai ragnak, jogi segítségre van szükségem leginkább, a jogszabályok értelmezésére, mert arra nincs idő. Változatlanul magasnak tartom a tagdíjat, ami félévente 9000 forint, amíg nem volt kötelező a tagság. Mostani visszalépésem óta magánemberként fizetem a tagdíjat, de június 1-jétől még nagyobb összegről, félévi 22000 forintos tagdíjról hallottam. Soknak tartom, úgy vélem, nem áll arányban a kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatással, s nem tudom, vajon hogyan használja fel a kamara?

- Milyen előnyei vannak az orvosok részéről a kötelező tagságnak? - kérdeztük dr. Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara elnökét.

Érdekvédelmi, érdekképviseleti, jogi, anyagi és kereskedelmi típusú szolgáltatási előnyei vannak a kamarai tagságnak, ez még több is, mint amit a kamarai törvény előír – felelte az elnök. - A kötelező tagság 2007-es megszüntetése után 30 ezer tagunk maradt, azaz a tagok 80 százaléka. A törvény által előírt, sőt annál sokkal szélesebb körű lehetőségekkel élhetnek a tagok, az előnyök sokszorosai az éves kamarai díjnak. Aki él a kedvezményekkel, az egy év alatt akár 10-20 évi kamarai tagdíjnak megfelelő haszonra is szert tehet. Kezükben van a kedvezmény kártya s minden egyéb, kamarai tagoknak biztosított előnyt kihasználhatnak. Emellett leginkább jogi ügyekben fordulnak a kamrához a tagok, s jellemzően a területi szervezetekhez is.

- A kamarának milyen előnnyel jár, hogy maga mögött tudhatja a teljes orvostársadalmat?

A kamara köztestületként működik, a képviseleti demokrácia elvei szerint, tagjait és közvetve a lakosság egészségét szolgálja. Tagjait képviseli az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben. A kamara Etikai Kollégiumának állásfoglalása alapján elkészült az Etikai Kódex, mely minden gyógyító orvosra kötelező. Véleményezési jogot gyakorol a dolgozók szakmai munkáját, anyagi helyzetét befolyásoló és az egészségügyet befolyásoló minden jogszabály megalkotásáról. Minősíti a képzés, szakképzés, továbbképzés követelményszintjének meghatározását, illetve a továbbképzések színvonalát.

- Mit vár a Magyar Orvosi Kamarától? – kérdeztük dr. Kozáry Miklóst, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház szülész-nőgyógyász, aneszteziológus szakorvosát.

Ne csak véleményalkotási joga legyen a törvényalkotásról Magyar Orvosi Kamarának, hanem erősebb beleszólási és egyetértési joga – fogalmazta meg elvárásait az aneszteziológus.
Mint az adjunktus elmondta, ő mindvégig kamrai tag volt, akkor sem lépett ki, amikor nem volt kötelező kamrai tagnak lenni. Véleménye szerint az orvosok jogállását is meg kellene oldani a kamarának. Fontos lenne, hogy a TB szerződést kössön a közalkalmazottként állami rendelésen dolgozó és magánrendelőben vállalkozóként dolgozó orvosokkal. Ugyanis jelenleg ha a magánrendelőben rendelő orvos beutalót akar adni a betegnek szakrendelésre vagy vizsgálatra, csak úgy teheti meg, ha a beteg a közalkalmazottként végzett rendelésén is felkeresi az orvost. Így kétszer kell járni a betegnek beutalóért s nem is érti, miért?

Meglátása szerint az újból kötelező kamarai tagság miatt egységesebben tudja képviselni a szervezet a tagságot, széles körűvé válik s mindenre kiterjed a jogosítványa.

eLitMed; Császi Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: Vissszaáll a szakma hitele



Törvényjavaslat született a kamarákról






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.