Hírvilág

Márc. 15, a mentők készenlétben álltak

2012. MÁRCIUS 16.


Néhány előállítás történt csütörtökön a fővárosban - közölte Horváth Katalin Fanni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője az MTI megkeresésére az esti órákban. A mentők tájékoztatása szerint hat embert kellett kórházba szállítaniuk könnyebb sérülés, illetve rosszullét miatt.

A BRFK szóvivője az előállításokról pontos számot egyelőre nem közölt, azt mondta, az érintettek elszámoltatása jelenleg is tart az illetékes rendőrkapitányságokon. Hozzátette: az előállítások különböző szabálysértések miatt történtek. Horváth Katalin Fanni a Bank Centernél történteket firtató kérdésére későbbre ígért tájékoztatást.

Elmondta ugyanakkor, hogy a március 15-ei ünnepi megemlékezések többsége befejeződött Budapesten, csak pár rendezvény tart még a főváros több pontján.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője az MTI-nek azt mondta: az állami rendezvényeket egy előre elkészített mentési terv alapján biztosították. Mint kifejtette, a fővárosban reggeltől a kora estig 45 embernek nyújtottak segítséget. Hat embert kellett kórházba szállítani, de azok egyike sem volt súlyos állapotban, könnyebb sérülések, enyhe rosszullét miatt szorultak ellátásra - tette hozzá a szóvivő.

A hvg.hu írására reagálva - amely szerint az OMSZ csak pénzért lenne hajlandó biztosítani az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) március 15-i rendezvényét, Győrfi Pál közölte: miután az ünnepi demonstrációk egészségügyi biztosítása, illetve annak költségviselése kapcsán jogvita vetődött fel, a rendezvényeken részt vevők biztonsága érdekében OMSZ főigazgatója intézkedett a mentési kapacitás megerősítéséről, a szükséges készenlét folyamatos biztosításáról.

Győrfi Pál elmondta: az előre bejelentett rendezvényekhez viszonyítva dolgozták ki a napi mentési tervet. A fővárosban több esetkocsival dolgoztak, a Milla-rendezvény környékére is telepítettek mentőegységeket, de "szerencsére nem történt semmi baj" - fogalmazott a szóvivő.

MTI
2012.03.15.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Klinikum

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

COVID-19

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.