Okozhat-e az mpox is világjárványt? – A helyzet aggasztó, de más, mint a COVID idején
LAPSZEMLE eLitMed
2024. AUGUSZTUS 27.
LAPSZEMLE eLitMed
2024. AUGUSZTUS 27.
Szöveg nagyítása:
A szakértők szerint az mpox-járvány kitörése teljesen más helyzet, mint amilyen a COVID-19 világjárvány volt, ugyanakkor nem lehetünk „önelégültek”, globális együttműködésre van szükség, mondják a szakértők az euronewsnak.
Az mpoxra sürgősen reagálni kell, különösen azért, mert a vírus új változata valószínűleg fertőzőképesebb, így jobban terjedhet, nemcsak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), hanem más országokba is behurcolhatják.
Az új, 1b kládba tartozó változat egy esetét Svédországban, egy másik esetét pedig Thaiföldön erősítették meg nemrég, mindkettőt olyan személyeknél, akik a járvány kitörésével küzdő afrikai országokba utaztak. Eközben az európai egészségügyi hatóságok a múlt héten, néhány nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az mpoxot globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította, megemelték a régióra vonatkozó kockázati szintet.
Az Euronews Health szakértőkkel beszélgetett arról, hogy az európaiaknak kell-e aggódniuk, és hogy mi a legfontosabb üzenetük a vírus felszámolásának lehetőségével kapcsolatban.
Az mpox a majomhimlő vírus által okozott fertőző betegség, amely más tünetek, például láz vagy izomfájdalmak mellett leggyakrabban bőrkiütést vagy elváltozásokat okoz. A vírust korábban, 2022-ben globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánították, de a szakértők szerint ez nagyban különbözik a világ legutóbbi egészségügyi válsághelyzetétől, a COVID-19-től.
„Az embereknek nem kellene megijedniük Európában attól, hogy az mpox miatt hirtelen újra bekövetkezik egy COVID-szerű helyzet” - mondta Dr. Marc-Alain Widdowson, a WHO európai vezetője. A COVID-19 például egy légúti vírus, míg az mpoxot „elég nehéz elkapni” – tette hozzá a szakértő. „A fertőzéshez bizonyos fokú, hosszan tartó kontaktusra vagy intenzív kontaktusra van szükség, mint például a szex, ami az átvitel uralkodó módja Európában.”
Az mpox II. klád néven ismert, kevésbé súlyos változata továbbra is terjed az európai országokban, a WHO becslései szerint havonta körülbelül 100 új esetet regisztrálnak a régióban. „A II. kládot már így sem sikerült felszámolnunk [Európában], az utolsó dolog, amit szeretnénk, hogy az I. klád is megjelenjen” – mondta Widdowson. Az mpox egy olyan vírus, amellyel az európai országok már két éve foglalkoznak, így tudják, hogyan kell megfékezni, de a szakértő szerint „gondoskodnunk kell arról, hogy kivizsgáljuk és leállítsuk a régióba történő bármilyen importot.”
Szakértők szerint a legutóbbi egészségügyi vészhelyzet Európában egy elszalasztott lehetőség volt arra, hogy az mpoxot sikerüljön teljesen felszámolni, de a vírusra való új globális összpontosítás segíthet új lendületet adni ezeknek az erőfeszítéseknek.
„Azt hiszem, most lehetőségünk van arra, hogy alaposan megvizsgáljuk a válaszlépéseinket, hogy átgondoljuk a II. kládba tartozó vírusnak leginkább kitett emberek beoltását, hogy valóban figyeljük az eseteket, teszteljünk és biztosítsuk, hogy megfelelő diagnosztikával rendelkezzünk, hogy tudjuk, hogy II. vagy I. kládba tartozó vírussal van-e dolgunk” – mondta Dr. Shema Tariq, a University College London vezető kutatója.
Widdowson eközben azt javasolja, hogy az európai kormányok szélesítsék ki a felügyeletet, és „gyorsan és átláthatóan” jelentsenek adatokat. Ez magában foglalja a betegek izolálását, a kapcsolataik felkutatását és a vírus hatásainak kutatását. Európában a II. klád leggyakrabban a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak között terjedt, de az új klád más demográfiai csoportokat is érinthet. A WHO azonban nem javasolja a határok lezárását vagy az utazások korlátozását.
Tariq szerint a jelenleg kibontakozó járványok „nagyon fontos tanulságokkal” szolgálnak a globális oltási gyakorlatról. Sok kritika érte a fejlett országokat, amiért nem osztották meg méltányosan az oltóanyagokat, különösen a COVID-19 világjárvány idején. A kórokozókkal kapcsolatos információk megosztása a fejlődő országokban a vakcinákhoz és kezelésekhez való hozzáférésért cserébe az egyik legfontosabb kérdés, amely eddig hátráltatta a globális világjárványügyi szerződésről szóló tárgyalásokat.
Az mpox esetében az Európai Bizottság bejelentette, hogy a Bavarian Nordic gyógyszergyártó céggel közösen több mint 215 000 adag MVA-BN mpox vakcinát kívánnak szállítani az afrikai járványvédelmi és megelőzési központoknak. Gabriel Attal francia miniszterelnök közölte, hogy az országban 232 oltóhely nyílt meg, és a kormány az Európai Unión keresztül 100 000 adag vakcinát is adományoz a leginkább érintett országoknak. |
Widdowson szerint szükség lenne egy automatikus mechanizmusra az oltóanyagok biztosítására. „Nem remélhetjük, hogy megszabadulunk a veszélytől Európában, ha a KDK-ban továbbra is kitörnek a járványok és továbbra is nagy számban fordulnak elő” – mondta, míg Tariq szerint az mpox vészhelyzet arra is rávilágít, hogy „a fertőzéseknek nincsenek határai. Összekapcsolt világban élünk. Nem lehetünk önelégültek, nem fékezhetjük meg a fertőzéseket ott, ahol azok keletkeznek.”
Forrás: euronews
Járványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Art&Health címen adott ki egy 3500 tanulmányt, kutatások és analízisek sorát összesítő metaanalízist a WHO, amely ezek alapján tudományos bizonyítékok alapján mutatja be a művészet gyógyító erejét nagyszámú betegség esetében. Terápiás hatása mellett közösségteremtő és emberközpontúbb gyógyító világot teremt.
A WHO és az afrikai CDC globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett az mpox járvány miatt, miközben az európai hatóságok több mint 175 000 vakcinát terveznek a régióba küldeni.
Minden, amit jelenleg tudni lehet a majomhimlő-járványról; szupergyors öregedés 44 év felett; a „csendes gyilkosnak” nevezett hőhullám; a rákos megbetegedések drasztikus növekedése; nődokik. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Hétvégi lapszemle: X-betegség helyett mpox-járvány, de aggasztó számokat mutat a rák is
A WHO globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az afrikai mpox-járványt
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.