Hírvilág

Kormányhatározat az egészségügyi struktúra-átalakításról

2011. AUGUSZTUS 15.


A Kormány 2011. május 31-i ülésén megtárgyalta a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó szakmai koncepcióról szóló előterjesztést, valamint elfogadta az annak végrehajtását szolgáló kormányhatározat tervezetét.

A Kormány elrendelte a kormányhatározat Magyar Közlönyben való közzétételét, amely 2011. 06. 28-tól elérhető a Közlöny 71. számában (http://www.magyarkozlony.hu/ ).

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága elkötelezett az iránt, hogy az egészségügyi struktúra-átalakítás mentén történő intézkedések egy, a jelenleginél jóval hatékonyabban működő egészségügyi ellátórendszert eredményezzenek, amelynek minőségi szolgáltatásaihoz, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi polgára.

A szakmai koncepció cikkünk mellett, pdf formátumban olvasható.

A szakmai koncepció rövid háttéranyaga:

Olvasható a Semmelweis Terv koncepciója

A kormány határozatot hozott a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, amely alapján megkezdődik azok végrehajtása, a jogszabályok előkészítése.

Az örökség: válságba sodort egészségügy

Az egészségügy válságos állapota az egyik legnehezebb örökség. Az összeomlás szélére sodort egészségügy megmentése a kormányprogramban is hangsúlyos. Az a terület, amelyet korántsem „tiszta lappal” vett át a jelenlegi kormány. A mára kiéleződött problémák (a rezidensek, elkeseredettsége, az orvoshiány, a kórházak pénzügyi nehézségei) mind annak a 2002 és 2010 közötti szocialista-liberális egészségpolitikának a következménye, amely gyakorlatilag kivéreztette az ágazatot, az intézményeket. Nyolc év alatt a magyar betegellátásból 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból 400 milliárd forintot vontak el. A folyamatos leépítés, pénzkivonás vezetett a reménytelenül hosszú várólistákhoz, és ahhoz, hogy a betegek lelki és gyakran anyagi terhei egyre nagyobbak lettek, sokszor ők maguk fizetik saját zsebből a gyógyításukhoz szükséges gyógyszerek, eszközök árát. Az egészségügyi intézmények többségének eszközállománya felér egy időutazással a múltba, a mindennapi működésben a túlélés lett a cél, az átfogó fejlesztések hiányoztak. A kórházak fele 2010-re csőd közeli helyzetbe került, háromnegyedük súlyosan eladósodott. Emellett a szakma erkölcsi és anyagi válságot él át, az orvosok és az ápolók tömegesen hagyják el a pályát vagy egyenesen az országot.

Az egészségügy megszervezésének alapelvei

A kormány stratégiai ágazatként tekint az egészségügyre, amely egyrészt hozzájárulhat a magyar lakosság egészségi állapotának javításával a gazdasági versenyképesség javulásához, másrészt – a jó, fenntartható működés kialakításával – az államadósság csökkentéséhez. Fontos, hogy végre olyan egészségügyi rendszer jöjjön létre, amely mind a betegeknek, mind az egészségügyi dolgozóknak, és a fenntartóknak a kiszámíthatóságot garantálja, amelyre mind szakmailag, mind pénzügyi tervezésben támaszkodni lehet.

A sok zavaros fogalom, besorolás és átláthatatlan feladatelosztás helyett mind a betegek, mind az egészségügyben dolgozók számára egy tiszta, életszerű, működőképes egészségügyi rendszert kell felállítani, ahol mindenki tudja, hogy a betegellátás melyik szintjén mi a feladata, és annak tisztességes ellátásához minden feltételt meg is kap az államtól.

A kormány a kiszámíthatóságot és a stabilitást; az emberséget és a partnerek tiszteletét; a konszenzuskeresést a társadalmi, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel; a jó teljesítmény elismerését és honorálását; a tisztességes feltételek kialakítását, a betartható szabályokat; az átláthatóságot és a számonkérhetőséget rögzítette az egészségügy átalakításának alapelveiként.

Jövőkép

A kormány egészségpolitikája a magyar lakosság egészségi állapotának javulását tartja az elérendő eredménynek. Az egészségügynek tehát az egészségi állapot eléréséhez biztosítania kell az egészség előfeltételeit, a hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója. Az ország gazdasági teljesítőképessége alapvető korlátot jelent ezen célmodell elérésének mértékében, de az alacsony színvonalú, nehezen hozzáférhető egészségügyi ellátás a munkaképesség és az életminőség romlásán keresztül a gazdasági felzárkózás akadályává válhat, amellett, hogy az egészségiparba történő magán- és társadalmi befektetés, valamint a korábbi társadalmi befektetések ésszerű felhasználása önmagában is növeli a gazdasági fejlődést. A kormány szakítani kíván a felelőtlen ígérgetésekkel és a világos koncepció nélküli kormányzati költekezéssel, amelyek az összeomlás közelébe vitték a magyar egészségügyet.


A Semmelweis Terv számos beavatkozási irányt és tervezett intézkedést fogalmaz meg, ugyanakkor nem tartalmaz minden területre kiterjedő programtervet, és részletes stratégiai, illetve akcióterveket. A Semmelweis Terv célja, hogy összefogja ezeket az ágazati stratégiai és cselekvési terveket, és egységes keretbe foglalja őket. Ennek megfelelően a Semmelweis Terv egy folyamatosan bővülő, alakuló egészségügyi koncepció, amely jelenlegi formájában az egészségügyi ágazat szükséges átalakulásának sarokköveit jelöli ki.

Időbeni ütemezés

A Semmelweis Terv megvalósítása, az egészségügyi rendszer megújítása több fázisra osztható.

Rövidtávon biztosítani szükséges a működőképesség megőrzését és a komolyabb átalakítást lehetővé tevő szabályozási keretek kialakítását, a korábbi merev, illetve értelmetlen szabályok fellazítását, eltörlését. Középtávon megvalósítható a rendszer átalakítása, valamint az új struktúrák kiépítése, amelyek közép-, illetve hosszútávon tudnak mérhető eredményeket hozni az ágazat teljesítményének javításában.

2010: Az azonnali válságkezelési intézkedések (fél)éve volt

Az egészségügyi ágazat megújítása a működőképesség fenntartását célzó azonnali válságintézkedésekre épült a rendszer teljes pénzügyi, szakmai és szervezeti szétesésének megakadályozása érdekében.

A 2010 második félévében megvalósult, a válság felszámolására irányuló akcióterv keretében normatív alapon, azonnali, korrektív forrásjuttatásban (összesen 32 milliárd Ft) részesült a fekvő- és járóbeteg szakellátó intézmények nagy többsége, ami megakadályozta, hogy a 2009-ben felszaporodott adósságtömeg kezelhetetlen méretűvé duzzadjon, és tömeges kórházcsőd-hullámot indítson el. Kiemelt támogatásban részesült a sürgősségi ellátás (Országos Mentőszolgálat azonnali járműpótlásának megkezdése) és a háziorvosi ellátás (praxisonként egyszeri juttatás). A kiemelt célok támogatása a 2011. évi finanszírozási keretek kidolgozása során is érvényesült (alapellátás, sürgősségi ellátás, igazságossági korrekciók, progresszivitás, egynapos sebészet). Megkezdődött a működőképességet és az átalakítást akadályozó szabályozási keretek fellazítása, illetve kiiktatatása (dereguláció), és megtörtént az EU-s fejlesztési források átcsoportosításának előkészítése a szükséges átalakítások támogatására. Elindult a mélyreható szerkezeti átalakítást támogató szükséglettérkép és kapacitástervezési rendszer kiépítése is. Lépések történtek a gyógyszer-kiskereskedelem liberalizációja következtében elindult káros folyamatok megállítására, és új alapokra helyeződött a patikák működése. Lépések történtek az egészségügyi szakdolgozók és orvosok elvándorlásának fékezésére. Sajnálatos módon ez utóbbi esetben csak az elvándorlás dinamikáját sikerült némiképp csökkenteni, továbbra is tömeges, aggasztó méreteket ölt az elvándorlás.

2011: A fenntartható átrendeződés éve

A konszolidáció és a fenntartható átrendeződés éve 2011, amely két részre tagolódik. Az első félévben befejeződik az ellátórendszer felmérése a fenntartókkal és az intézmények vezetésével való tárgyalások révén, illetve megkezdődik az állami egészségszervezési rendszer kiépítése. A második félév elejére elkészül az ellátórendszer átalakításának keretrendszere, valamint az átalakítási és betegút-szervezési módszertan. Ezt követően születnek meg a szükséges struktúra-átalakítási döntések is, amelyekhez kötődik az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) keretében még rendelkezésre álló pályázati források kiírása is. A 2012-es év finanszírozási szabályai már az új struktúrával összhangban készülnek el, ráépülve a megújított szakmai minimumfeltétel és területi ellátási kötelezettség beosztásra. Megkezdi működését az Állami Egészségszervezési Központ.


A 2012-2014-ig terjedő időszakban a megkezdett átalakítások konszolidációja, a hatékonysági és többletforrások (struktúra optimalizálás, népegészségügyi termékdíj bevezetése, egészség-turizmus fejlesztése stb.) révén, illetve az uniós, valamint egészségipari fejlesztések megvalósításával az ágazat növekedési pályára állítása, az új életpálya modell lépcsőzetes bevezetése lesz a középpontban.

A 2015 – 2018 közötti időszakban a rendszerműködés értékelése, finomhangolása és további fejlesztése lesz a feladat.


2011. 06. 30.

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Kapcsolódó anyagok: Létrejövő "gigaintézmények", és csorbuló szükségletek



Kamarák Szócskánál



A kormány elfogadta a Semmelweis Tervet



Nem kerül ki vagyon az egészségügyből!



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

1.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

TEVA Szimpózium
OKT 28.

2.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Novartis Szimpózium: megfontolások az SPSM kezelése kapcsán
OKT 28.

3.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Esetismertetések II.
OKT 28.

4.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Hazai neuroimmunológiai műhelyek: Szeged
OKT 28.

5.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Esetismertetések I.
OKT 28.