Bizonyítani kell: költségcsökkentő a gyógyszerészi gondozás - Interjú dr. Télessy Istvánnal
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Felrázta a gyógyszerész társadalmat a patikák kereskedelmi tevékenysége, de a jogszabályváltozások után újra konszolidálódik a gyógyszertári világ. Újra a beteggondozás került az előtérbe. Ez a gyógyszerésznek sikerélményt, a betegnek egészségnyereséget, a gazdaságnak költségcsökkentést eredményez – fogalmazta meg dr. Télessy István, a szakmai kollégium gyógyszerellátási gyógyszerészet (gyógyszerészeti) tagozat vezetője.
Hogyan látja szakmája helyzetét?
Én örök optimista vagyon, most is bizakodom. Az elmúlt két periódusban is én vezettem a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégiumot, így hosszabb távra tudok rátekinteni – válaszolt dr. Télessy István, a gyógyszerellátási gyógyszerészet (gyógyszerészeti) tagozat vezetője, bagi gyógyszerész. - Az látszik, hogy az elmúlt évtizedek során egy 8-10 éves periodicitású hullámvonal mentén alakul szakmaiságunk. A rendszerváltást követően kialakított, megbízhatóan működő, a lelkiismeretes patikusra épülő gyógyszerészetet egy időre felváltotta az elkényelmesedés, majd a befektetői időszak, amikor első sorban a gyógyszertárak kereskedelmi tevékenységének kiaknázására alakultak új gyógyszertárak. Ez felrázta a gyógyszerész társadalmat, s a közelmúlt jogszabályváltozásai nyomán ismét konszolidálódik a gyógyszertári világ: az egészségmegőrzéssel (health promotion) valamint a betegekkel való gondosabb foglalkozás tér vissza, mint a gyógyszerészek egészségügyi feladatait valamint a gyógyszertárak egészségügyi intézmény jellegét erősítő, gazdagodó szolgáltatás.
Melyek a következő évek legfőbb kihívásai?
A következő években kellene a gyógyszerészeknek bebizonyítaniuk, hogy a gyógyszerészi gondozás, melynek jogszabályi kereteit még az előző kormány deklarálta, és amely lehetőséget ad a gyógyszerésznek a beteggel való aktívabb foglalkozásra – állapotfelmérésre, átfogó egészségügyi tanácsadásra, szükség esetén orvoshoz irányításra, stb. – mely valóban olyan szolgáltatás, mely a gyógyszerésznek sikerélményt, a betegnek egészségnyereséget, a népgazdaságnak költségcsökkentést eredményez. További feladatnak érzem az orvos-gyógyszerész együttműködés javítását, mert a betegérdek és a népgazdasági kényszer is ezt kívánja meg.
Télessy István
A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?
A Semmelweis Tervet alaposan átvizsgálva még a korábbi kollégium nevében adtunk jobbító szándékú részletes véleményt. Meg kell jegyeznem, hogy a Semmelweis Terv egészében véve a gyógyszerészet szempontjából kedvező, hiszen a gyógyszertárat és a gyógyszerészeket az egészségügy integráns részének tekintve fogalmazza meg a feladatokat, és a gyógyszerforgalmazáson túlmutatva ismét hangsúlyt kapott a hivatástudaton és szakmai ismereteken alapuló gyógyszerészi felvilágosító tevékenység. Így a feladataink között megtaláltuk. a betegek egészségtudatos döntéseinek elősegítésére, a magisztrális gyógyszerkészítés megőrzésére irányuló elképzeléseinket, valamint a gyógyszerészi gondozás kiemelt kezelését is. Viszont nem leltük fel a szövegben, ezért szóvá tettük az évek óta bevezetni kívánt modern, standardok mentén egységesítendő gyógyszertári minőségmenedzsment iránti igényt.
Javaslataink közül talán kiemelném még a gyógyszerészi diplomához és a szakképesítésekhez kötődő kompetenciák újrafogalmazását, mert ez ma a gyógyszerészeten belül nagyon elavult.
Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban?
Az én olvasatomban az egyes tagozatokhoz tartozó kollégiumi tagság a kollektív bölcsesség forrása, tehát amennyire csak lehet (pl. a határidők megengedik), igyekszünk majd olyan tanácsokat, javaslatokat, állásfoglalásokat adni a Minisztériumnak, ami e grémium közös döntése. Ebben nem látok különbséget a korábbi kollégiumi működéshez viszonyítva. Ha viszont erre pl. az idő rövidsége miatt nincs lehetőség, akkor az újonnan létrehozott 3 tagú tagozat „dugja össze a fejét” a szakmailag legkedvezőbb és megvalósíthatóság szempontjából legjárhatóbb megoldás gyors megtalálására.
Végezetül rövid szakmai is személyes bemutatkozást kérünk.
Magamról dióhéjban annyit, hogy végigjártam a diplomám adta lehetőségeket: falusi patikusként kezdtem, dolgoztam a hatóságnál (OGYI), közel 20 évet eltöltöttem az iparban: hazai és külföldi multinacionális vállaltok közép- és felsővezetői pozícióiban, de kb. 10 éve ismét visszatértem a tára mögé. Időközben mindig tudtam időt szánni a tudományos életre: sokat publikáltam, szakvizsgáztam, doktoráltam majd kandidáltam, s mind a mai napig rendszeresen oktatok több egyetemen. Ehhez szintén gyógyszerész feleségem kedvező háttérrel, s gyakran nagyon hasznos tanácsokkal járult és járul hozzá. Gyermekeim már kirepültek, de az „unokás időszak” számunkra még csak most következik.
eLitMed
Kapcsolódó anyagok: Szűrés a patikában
Kockázatmérés a gyógyszertárakban
Jól járhatnak a vásárlók a patikák közötti verseny éleződésével
Nők a gyógyszerészi pályán
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés
A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából3.
4.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás