Hírvilág

Intelligens eszköz a csonttörések gyógyításában

2011. SZEPTEMBER 26.


A csonttörések gyógyításában alapvető kérdés a rehabilitáció, az utóbbinak pedig alapfeltétele a sérült testrész mozgatása. Erre a célra fejlesztettek ki magyar orvosok és mérnökök egy intelligens eszközt, amely méri és regisztrálja a gyógyuló alsó végtagot ért terhelést.


Egy eltört csontban és környezetében megszakad a keringés, majd a sérült csontvégek összeillesztése után ismét megindul - ettől (is) függ a minél hamarabbi összeforradás. A keringés gyorsításának alapvető eszköze a mozgatás, tehát a sérült testrészt terhelni kell. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a terhelés. Ha túl kicsi, a hatása is elégtelen.

Ha túl nagy, akkor meg akár el is mozdulhat a forradóban lévő csont. (Kivéve, ha szegecseléssel vagy más módon rögzítették a csontvégeket.) Igaz, a terhelést fájdalom is kíséri, ami megakadályozza a túlzásokat. De ha csupán arra gondolunk, hogy mindannyiunknak más és más a fájdalomérzete, könnyen beláthatjuk: meglehetősen szubjektív elem a fájdalom jelentkezése. Az egyszeri beteg is visszakérdezett, amikor orvosa felhívta a figyelmét, hogy most már terhelheti a még mindig fájó testrészt: "Doktor úr, addig terheljem, amíg nem fáj?" Mire az orvos így válaszolt: "Még azon túl is egy kicsit."

Régebben valóban hasonlóképpen, az érzésekre apellálva tettek javaslatot mondjuk egy eltörött sípcsont terhelésére. Az ehhez hasonló "szubjektív észleléseket" lehet elkerülni Csernátony Zoltánnak, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumához tartozó ortopédiai klinika igazgatójának a találmánya alapján készített intelligens gyógyászati segédeszközzel, amelyet a Metaelektro Méréstechnikai Kft. valósított meg. Utóbbi bevonta a munkába a Debreceni Egyetem szilárdtest fizikai tanszékét és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is.

Teljes és objektív ellenőrzés

Az eszköz az eddig alkalmazott eljárásoknál lényegesen egyszerűbb, ugyanakkor sokkal több visszajelzést ad arról (a betegnek is), hogy milyen terhelés érte az alsó végtagot.
A találmányból egyelőre két prototípust készítettek a szakemberek. Az egyiket a járógipsz sarok részében lehet elhelyezni, a másikat pedig a cipőben. Mindkettő információkat szolgáltat a terhelésről, amelyeket egy központi egység (a gyógyulást ellenőrző orvos vagy gyógytornász számítógépe) tárol. Mindkét típus megvalósítható drótnélküli és vezetékes kivitelben. A beteget pedig egy kijelzőn fény-, rezgés- vagy hangjelzés segítségével informálja arról, hogy helyesen terhelte-e a fájós testrészt: így megtanulja a megfelelő terhelést előidéző mozgást.

Amikor megindul a lábtöréses beteg rehabilitációja, a beteggel együttműködve megállapítják azt a terhelést, amely szükséges a gyógyuláshoz. A lábadozó hamarosan begyakorolja, hogy ehhez milyen mértékben helyezheti testsúlyát a sérült végtagra. Kezdetben akár bottal vagy mankóval is csökkentheti a teljes terhelést, majd ezeket el is hagyhatja. Egy-egy kontrollidőszak végén aztán kiértékelik a számítógépben rögzített terheléseket.
Ahogyan halad előre a csontok összeforrási folyamata, úgy lehet fokozatosan növelni a terhelést, egészen a gyógyulásig. Mindezt teljes és objektív ellenőrzés mellett végzik. Az eredmények a beteg vizsgálati adatait tartalmazó digitális adattárba kerülnek, bármikor visszakereshetők és az optimálissal összehasonlíthatók.
Az új, intelligens gyógyászati segédeszköz nagy tömegeket érint. Magyarországon évente mintegy 70 ezer csonttöréses baleset fordul elő, és körülbelül tízezren esnek át valamilyen protézis (például térdprotézis) beépítésével járó műtéten. Számukra jobb, megbízhatóbb és hathatósabb gyógyulási lehetőségeket kínálhat ez az eszköz.

A terhelést betanító és ellenőrző műszerrel most hazai és külföldi tesztek folynak, amelyek eredményeit fel is használhatják a végső termék kialakításához. Előreláthatólag 2013 végén kerülnek a forgalomba a segédeszközök, amelyek projektje az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásában valósult meg 221 millió forintból (az összegből 143 millió forint a pályázati forrás).

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.