2013. DECEMBER 16.
Szöveg nagyítása:
A Zsolnay-kerámiák esetében rekordnak számító 19 millió forintos áron kelt el egy Apáti Abt Sándor tervezte nagyméretű szecessziós váza a Virág Judit Galéria vasárnapi budapesti árverésén. A mintegy száz év után előkerült, egy méter magas, eozinmázas váza 10 millió forintos kikiáltási árról indult. Kilenc ajánlat érkezett a tételre, végül a pécsi Zsolnay Múzeum szerezte meg a védett műtárgyat. A vázát Apáti Abt Sándor, a Zsolnay gyár egyik leghíresebb kerámiaművésze azzal a céllal tervezte, hogy bemutassák: a durva, nehezen formázható anyagnak tartott pirogránitból is tudnak reprezentatív műtárgyakat készíteni. A váza egyike volt az 1906-os milánói világkiállításon kitört tűzvészt túlélt kevés magyar műtárgynak. A szecessziós magyar iparművészet virágkorának csúcsműveit felvonultató magyar pavilon 1906. augusztus 3-án égett le, a műtárgyak több mint 90 százaléka elpusztult, a nagyméretű Zsolnay-vázát azonban sikerült kimenteni a tűzvészből. A reprezentatív darabot röviddel a világkiállítás után egy külföldi vevő megvásárolta, majd sorsáról mintegy száz évig semmit sem lehetett tudni. A gránátalmafa körül táncoló meztelen nőalakokat ábrázoló, gazdag szimbólumrendszerrel dolgozó műremek 6-8 éve bukkant fel a németországi műkereskedelemben, akkor vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, aki most a Virág Judit Galériának kínálta fel értékesítésre a vázát. Zsolnay-kerámiák esetében az eddigi legmagasabb hazai leütést egy Rippl-Rónai tervezte tál érte el néhány éve 15 millió forinttal. A vasárnap esti árverésen jelentős licitemelkedéssel kelt el Vaszary János Nő, virágos kalapban című képe, amelynek kikiáltási ára 6 millió forint volt, de végül 40 millió forintért ütötték le. Nagy volt az érdeklődés Nemes Lampérth József Városligeti részlet című, 1912-re datált olajképére, amely 30 millió forintos kikiáltási ár mellett 50 millió forintért talált gazdára. A 187 tételt felvonultató árverés anyagának nagy része elkelt, olyan alkotók munkái találtak gazdára, mint Gulácsy Lajos, Dénes Valéria vagy Mattis Teutsch János. 2013. december 15., vasárnap
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
2024. március 22–23-án rendezik meg a XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napokat. A rendezvénynek a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyt. A konferencia a kardiológia aktuális tudományos kérdéseit járja körül, a szakma jeles képviselőinek részvételével. A részvétel díjtalan, vizsgával zárul. A szabadon választható kongresszust az OFTEX 12 pontra akkreditálta.
Ember és környezet
A rangos BMJ szakfolyóiratban megjelent tanulmány az intenzív ellátás környezeti hatásainak mérséklését járja körül. Milyen utak vezethetnek a fenntarthatóbb működéshez, miközben az ellátás minősége nem romlik, hanem javul?
Az emberen túli élővilág számtalan módon megalapozza az életünket. Többek között gyógyhatású szerek forrásaként szolgál, legyen szó akár az ilyen anyagok kinyeréséről, akár a lemásolásukról. Egy a The Lancet Planetary Health lapban megjelent tanulmány, az Evaluating natural medicinal resources and their exposure to global change a gyógyhatású növényeket és bioaktív vegyületeiket, valamint ezek globális környezeti változásoknak való kitettségét járja körül.
Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel
„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás