“Az írásokból kirajzolódnak elmúlt életem stációi is – lassan huszonöt éve írogatok étellel, konyhával, főzéssel, sütéssel kapcsolatos dolgozatokat, tanulmányozható, mikor hol éltem, hogyan és kivel. De ilyen szempontból nem rendezgettem az írásokat; a mára koncentrálok, emlékeimet hagyom szabadon gomolyogni.” (Bächer Iván: Utóíz) “Nicsenek rá szavak. Iván elment. (P.J.)” – olvasható a Facebookon Pataki Judit által a hír. A szerkesztő elmondta, hogy Bächer Iván folyamatosan dolgozott, utolsó, Utóíz című könyvét , december 4-én mutatják be az Újlipótvárosi Klub-Galériában tájékoztatta az Ab Ovo Kiadó az MTI-t. A kötetbe régebbi írásaiból, receptjeiből válogattak szövegeket. Bächer Iván 1957-ben született Budapesten. Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja építész. Dédapja Thury Zoltán író, újságíró. Apai nagyanyjának, Thury Erzsébetnek a húga, Thury Zsuzsa író. A kispesti Wekerle-telepen nőtt fel, amely később folyamatosan visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981-1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később egy ideig óraadó tanár volt. 1989-től között a Magyarország, 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa. 2004 óta szabadúszó, de rendszeresen publikál régi lapjában. Havonta jelentkezik írásaival a Vasárnapi Hírekben. Szépirodalmi munkákat 1981-től publikált. Legutóbbi könyve Idegen ország címmel jelent meg. 2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket. Számos díj birtokosa, 1993-ban Gábor Andor-díjat, 2000-ben Pethő Tibor-emlékérmet és Táncsics Mihály-díjat, 2001-ben. 2013. 12. 03.