Hírvilág

Bíznak az ágazati szereplők az új egészségügyi vezetésben

2011. AUGUSZTUS 15.

Huszadik alkalommal rendezett egészségügyi konferenciát a Világgazdaság című napilap. A Vállalkozó egészségügy – egészségügyi vállalkozások című rendezvényen az új kormány egészségügyi programját és a szakma ajánlásait ismertették. Itt tartotta meg szűzbeszédét a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, Szócska Miklós is. Mint az a konferencián kiderült, már megkezdődtek az ágazati szereplők és az egészségügyi vezetés között az egyeztető tárgyalások az új egészségügyi program kialakításának érdekében.

Az előadók sorát Jávor András, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitotta meg. Bár nem hitte volna, hogy valaha is újra részt vállal közigazgatási feladatokban, a kibontakozó új minisztériumi szerkezet nagy dilemma elé állította. Mint mondta, a végső döntésben az segítette, hogy a tárca „az embert” helyezi a középpontba, végig kísérve annak teljes életútját, figyelembe véve az életkor adta sajátosságokat és problémákat. Mint ahogyan korábban, miniszter-jelölti beszámolójában Réthelyi Miklós, Jávor is külön hangsúlyozta, hogy az iskolai, mindennapos testnevelés tanmenetbe illesztése a minisztérium programjának egyik fő eleme.



Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár első ízben beszélt a szakma képviselői előtt. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy véget ért a felülről diktálás korszaka, az új vezetés partnernek tekinti az egészségügy szereplőit. Az egyeztetési folyamatok hosszabb időt igényelnek, ezért az államtitkár egyelőre nem tudott a gazdasági cselekvési területet érintő kérdésekről beszámolni. Nincsen kidolgozott egészségügyi program, csak a stratégiai irányt jelölték ki, a részletes útvonal az egészségügy szereplőin múlik.

Az ágazat jelenlegi helyzetét cserbenhagyásos gázoláshoz hasonlította. A lakosság egészségi állapota rossz, az ellátórendszer az összeomlás határán áll, fogyóban vannak az emberi erőforrások, és a több-biztosítós rendszer, vagy a kórházi kiszervezések zsákutcáiból is vissza kell fordítani az egészségügyet. Így a legfontosabb teendőnek a stabilizálást tartja, majd ezt követheti a helyreállítás. Kiszámítható viszonyokat, transzparens működést ígért, s azt, hogy véget ért a politikai vezetés szubjektív osztogató szerepe.

Totális paradigmaváltás következik, amelyben jelenleg nem prioritás, hogy megszorítások legyenek az ellátás területén. Kockázatközösségi alapon működő, egybiztosítós rendszert képzelnek el, erős kormányzati felelősségvállalással, új forrásteremtési politika mellett. Stratégiai szerep jut az alapellátásnak, emellett rehabilitálnák az egyházi ellátórendszert is. Az adminisztrációs terhek csökkentése elengedhetetlen, ahogyan a betegirányítás, a betegutak átszervezése, átalakítása is. A dereguláció mellett azonban bizonyos területeken, így például a praxisjogok rendszerében, szükséges a reguláció. Új, cselekvésre építő népegészségügyi programmal is elő kívánnak állni.


(Szócska Miklós - cselekvésre készen)

Szócska az azonnali intézkedéseik sorában elsőként említette az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését, az eddig erre fordított, évi 200 millió forintot hatékonyabban kívánják elkölteni majd. Törvénnyel helyeznék hatályon kívül a patikaliberalizációs szabályozást, ősszel a hosszú távú átalakítási lehetőségekről kezdenek egyeztetésekbe. Visszaállítják a praktizáló orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi szakdolgozók kötelező kamarai tagságát is. Eltörlik a korbácsrendelet.

A minimumfeltételek pontos kialakítása érdekében életre hívják a dereguláció.hu nevű internetes oldalt, ahová megoldási, ésszerűsítési javaslatokat várnak.
Bár a gazdasági cselekvési tér még nem világos, az ennek kialakítására szánt idő nem végteleníthető, bár a széles körben folyó szakmai egyeztetés nehéz és időigényes feladat. Az azonban az átadás-átvételi procedúra után láthatóvá vált, hogy az ágazatnak jelenleg nincs gazdasági és gazdálkodási stratégiája – e nélkül azonban működésképtelen.

Aktuális kérdéseket érintve az államtitkár megnyugtatta az intézményvezetőket, hogy az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett 15 %-os bértömeg-gazdálkodásra vonatkozó csökkentés csak az állami vállalatokra vonatkozik, a kórházakra, és egyéb egészségügyi intézményekre nem.

Rövid távon első számú prioritást élvez a kórházi ellátórendszer helyzetének megoldása, hosszú távon viszont meg kell határozni az állami szerepvállalás mértékét, szem előtt tartva a méltányosságot és a hozzáférhetőséget.

Az államtitkári szűzbeszéd után a szakmai szervezetek képviselői tartottak helyzetértékelését, ismertették javaslataikat. Dr. Tulassay Tivadar, az Egyetemi Klinikák Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy racionalizálni kell az ellátási rendszert. Bár a belső minőségbiztosítások működnek az intézményeknél, a külsőket is biztosítani kellene, s rendszerirányítási javításokat is várnak az új egészségügyi vezetéstől. Az elnök szükségesnek tartotta a magántőke bevonását a rendszerbe, ám erre csak jól kontrollált körülmények között kerülhetne sor. Betartható és minden szereplő által betartott jogszabályokat, átlátható, kiszámítható finanszírozási rendszert vár.

Dr. Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke szerint nagyon nehéz az egészségügy minden szereplőjének – állam, fenntartó, finanszírozó, beteg, és szakdolgozó – érdekét és elvárását összeegyeztetni. Jelenleg senki nem tudja, ezért fel kell mérni, hogy az intézmények mennyiben képesek megfelelni a törvényben előírt minimumfeltételeknek, s az is nyilvánvaló, hogy a gyógyítás a megfelelő erőforrások hiánya miatt nem a szakmai protokolloknak megfelelően folyik. Sok esetben az adminisztráció sem fedi a valóságot, így például az egyszer használatos eszközöket a rögzítettekkel ellentétben többször is felhasználják. A Kórházszövetség javasolja az új vezetésnek, hogy határozza meg a szolgáltatási csomagot. Paradigmaváltást tartanak szükségesnek, hiszen eddig a hiány-, és maradék-elv alapján működött az egészségügy, pedig szerintük az ágazat maga is képes lenne forrásteremtésre, többre is, mint amennyit felemészt. Ugyanakkor hatással lehet a többi gazdasági ágazatra is, hiszen szinte valamennyi a beszállítója; ezáltal válhat az egészségügy a gazdaság motorjává.

Bogsch Erik, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke hosszan sorolta a hazai gyógyszeripart érintő negatív intézkedéseket 2007-2009. között. Az ebben az időszakban bevezetet extra adók, a transzparencia rendelet, a támogatási kulcsok csökkentése, az orvoslátogatói díj bevezetése, a korbácsrendelet, az ad hoc törvényalkotás, a rosszul meghatározott, hiányos jogszabályok romló versenyképességet eredményeztek, így jelentősen csökkent az iparág hozzájárulása a gazdasághoz. Javaslata szerint rendezni kellene a közgyógyellátási rendszert, a biológiai terápiák körüli kérdéseket, ösztönözni kellene a kutatást, és kiszámítható gazdasági környezetet kell biztosítani ahhoz, hogy a hazai gyógyszeripar ismét húzóágazat lehessen.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elsőként megköszönte, hogy az egészségügyi vezetés – meghallgatva a szakmai kamarák korábbi javaslatait – helyre kívánja állítani a kötelező szakmai tagságot. Kívánatosnak tartaná a korábban elvett egyetértési jogok visszaadását is a törvényalkotásban. A minőségi garanciákat a kamarákban működő független etikai rendszerekben látja az elnök.


(tárgyalásokra nyitottan)


Papp Magor, a Magyar rezidensszövetség elnöke üdvözölte, hogy az új vezetés konszenzus- és párbeszédkereső. Hangsúlyozta, hogy a rezidensek, a fiatal orvosok a legérdekeltebbek az egészségügyi rendszer átalakításában, hiszen a következő negyven évet itt szeretnék munkával eltölteni, bár most úgy érzik, az orvosi hivatás jelenleg nem élet-, csupán kényszerpálya. Sürgős beavatkozást vár a kormányzattól, mert mint mondta, a szakorvosképzés az összeomlás szélén áll, ám már az alapképzést is racionalizálni kellene. Az orvostanhallgatók elméleti képzése egy hallgatói felmérés szerint jó, ám a gyakorlati képzés nagyon alacsony színvonalú, a rezidensek gyakorlatilag csak „papíron operálnak”, a manuális készségek elsajátításához szükséges esetszámhoz nem tudnak hozzáférni.

Azt kérik tehát, hogy szankciók helyett a motiválás legyen az új kormány irányelve. Nem csupán strukturális, hanem morális megújulást is várnának. Bizonyos szakterületeket, így például az alapellátást vonzóvá kellene tenni a fiatalok számára, hiszen jelenleg szinte kizárt, hogy egy kezdő orvos több millió forintért vásároljon praxist.
Elvárnák munkájuk anyagi megbecsülését is, ám egy, a napokban készült felmérés tanúsága szerint a hatodéves orvostanhallgatók 93%-a vállalná a hálapénz-mentességet, ha a nyugati bér egynegyedét megkapná itthon. Arra kérte az új vezetést, építsék a fiatal orvosokra a jövő egészségügyét.

Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke az elitmed.hu kérdésére válaszolva elmondta, az egészségügyi vezetés által felvázolt iránnyal egyetértenek, izgalommal várják a tényleges megvalósítást. Az egész rendszer hosszú távú átalakításának politikai egységeket átívelőnek kell lennie. Át kell tekinteni a pénzügyi lehetőségeket a kompetenciákat, struktúrákat illetően. Minél lakosság-közelibb a program, annál valóságosabb. Minden esetre a bizalmat meg kell adni az új kormánynak.

Ari úgy véli, mindenképpen növelni kell a lakosság öngondoskodási készségét és egészségtudatosságát. Ennek csak egyik lehetősége a co-payment, ám ennek bevezetése politikai és értékválasztási, bevezetése pedig technikai kérdés.

Az egészségügyi konferencián is szóba került az elmúlt hetek árvíz-katasztrófája. Dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója és Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár javaslatára arra kérték a résztvevőket, hogy adakozzanak az árvízkárosultak javára

eLitMed.hu
Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.