Hírvilág

Biomarkerek az Alzheimer-kór tünetmentes szakában

2011. AUGUSZTUS 15.

A liquorban található több vegyületről is kimutatták már, hogy alkalmas lehet azoknak az enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegeknek az azonosítására, akik esetében később Alzheimer-kór alakul ki.

A Journal of the American Medical Association rangos szaklapban közöltek egy új vizsgálatot, amelyben igazolták, hogy a liquorban a béta-amiloid 42, az összes tau-fehérje, valamint a foszforilált tau-fehérje koncentrációja alkalmas lehet a korai stádiumú Alzheimer-kór felismerésére.

„Ez rendkívül fontos eredmény, mivel a károsodást okozó kórfolyamatok már régóta zajlanak, mire tünetként megjelenik a dementia. A betegség lefolyását módosító kezelést a lehető legkorábbi stádiumban kell elkezdeni, mielőtt az agyat túl sok károsodás érné,” nyilatkozta a vizsgálat vezetője, dr. Niklas Mattsson, a svédországi Sahlgrenska Egyetem kutatója.

A cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzői véleménye szerint a vizsgálat eredményei „nagy előrelépést jelentenek annak az igazolásában, hogy a biomarkerek meghatározása kellő pontosságú eredményeket szolgáltat ahhoz, hogy alkalmazni lehessen az Alzheimer-kór korai szakában.”

Ígéretes markerek a liquorban
A vizsgálat két részből állt, az első, keresztmetszeti részben meghatározták az egyes biomarkerek határértékeit Alzheimer-kórban szenvedő betegek és egészséges kontrollszemélyek értékelésével. A második, prospektív szakaszban kognitív károsodásban szenvedő betegeket tanulmányoztak, akiket Európa és az Amerikai Egyesült Államok 12 központjából vontak be.

Összesen 750 enyhe kognitív károsodásban szenvedő beteget soroltak be, valamint ezen kívül már kifejlődött Alzheimer-kórban szenvedő betegeket és egészséges kontrollszemélyeket is. Az enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegeket legalább két évig vagy a dementia diagnosztizálásáig követték.

A később Alzheimer-kórban megbetegedett alanyok liquorjában alacsonyabb volt a béta-amiloid 42 koncentrációja és magasabb az összes tau-fehérje és a foszforilált tau-fehérje koncentrációja, mint abban a csoportban, akik esetében nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt a követés során.

A szerkesztőségi közlemény szerzői hozzáfűzik, hogy a biomarkerek koncentrációi „minden bizonnyal az Alzheimer-kórt okozó kórfolyamatokat jelzik. (…) Azonban korai lenne ezeket a módszereket a klinikai gyakorlatban alkalmazni.” Egyelőre ezeknek a fehérjéknek a meghatározása első sorban klinikai vizsgálatok keretében indokolt.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: JAMA 2009; 302:385-393.

JAMA 2009; 302:436-437.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.