Hírvilág

Az MPT állásfoglalása a pszichiátriai ellátás fejlesztési irányairól

2012. OKTÓBER 11.

Az MPT ellátási határozati javaslatát az alábbiakban foglalja össze.

I. A járóbeteg-ellátás vonatkozásában szükségesnek tartjuk az elkövetkező időszakban a Pszichiátriai és az Addiktológiai Gondozók/Szakrendelők kiemelt támogatásának biztosítását.

Az MPT Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a pszichiátriai betegellátás legfontosabb része ma már – a modern szakmai és tudományos eredményekre alapozott terápiás lehetőségeket figyelembe véve – a járóbeteg-ellátás. Ebben a kérdésben ezért Társaságunk feladatának tekinti:

a). A pszichiátriai és alkohológiai gondozók, valamint szakrendelések feladatainak, gyógyító, rehabilitációs tevékenységének megerősítését biztosító újrafogalmazását.

b). A fent felsorolt intézmények biztonságos, hosszútávon is kiszámítható, tervezhető finanszírozásának elérését, a hatékonyságot, differenciáltságot, minőséget, szakmai szempontokat is figyelembe vevő szektorsemleges támogatási rendszer kialakítását.

c). Szakmai összefogással, korrekt minőségellenőrzési rendszer kiépítésével a „jó gyakorlatok” elterjedésének biztosítását minden ellátási formában és minden szektorban.

Teendők: protokollok, módszertani ajánlások, szabályozók, minőségellenőrzési, finanszírozási kérdések korrekciója stb.


II. A fekvőbeteg ellátás megújításának vonatkozásában Társaságunk hangsúlyozza, hogy a pszichiátriai osztályokon kizárólag mentális zavarban szenvedő páciensek kezelése történjen.

A pszichiátriai betegségek lefolyásának természetéből is adódóan – a járóbeteg-ellátás mellett – nélkülözhetetlen, mással nem, vagy nehezen helyettesíthető feladatot kell ellátnia a fekvőbeteg-ellátó rendszernek is. A jelentős ágyszám leépítés következtében lecsökkent pszichiátriai ellátó kapacitás miatt a pszichiátriai osztályokon valóban pszichiátriai profilú betegellátást kell megvalósítani. A pszichiátriai osztályok feladatainak hatékonyabb ellátásához javasoljuk, hogy:

a) a pszichiátriai osztályok kizárólag a BNO 10, Mentális és viselkedészavarok (F kategória) csoportjába tartozó diagnózissal bíró betegeket lássanak el. Meg kell teremteni az elsődlegesen szomatikus betegségben szenvedők, a toxikológiai páciensek és a csupán ápolást igénylők megfelelő elhelyezését és ellátását.

b) Minden új pszichiátriai tüneteket mutató páciens elsődlegesen sürgősségi ellátásban (a sürgősségi betegfelvételi osztályon) részesülhessen, és az adekvát szomatikus ellátást követően kerülhessen sor pszichiátriai felvételre, amennyiben ez szükséges. A pszichotikus, vagy veszélyeztető magatartású betegek, valamint a mentális zavarban és testi betegségben egyaránt szenvedők hatékonyabb ellátása érdekében elengedhetetlen a pszichiátriai és addiktológiai osztályokon is szubintenzív részlegek kialakítása képzett szakdolgozókkal és biztonsági személyzettel.

c) Biztosítsák a geriátria/geronto pszichiátriai betegségben szenvedők adekvát elhelyezését. Mivel ellátásuk – pszichiátria kivizsgálás után – alapvetően ápolási feladat, ezért indokolatlan, hogy a pszichiátriai ágyak akár 40-50 százalékát időlegesen, vagy folyamatosan zavart, idős betegek foglalják el, pusztán azért mert otthoni környezetben nem biztosítható ellátásuk, a pszichiátriai betegek vagy idősek otthonába való elhelyezésükre pedig – kapacitáshiány miatt – akár évekig is várniuk kell. Az ápolást biztosító osztályokon a gerontológus és belgyógyász mellett, pszichiáter, esetleg neurológus szakorvosi státusz is szükséges lehet.

d) Kapjon kiemelt figyelmet az orvosi társszakmák pszichiátriával való együttműködésének javítása. A pszichiátriai osztályok profiljának tisztítását, és a pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek szakszerűbb ellátását elősegítené – többek között – egy konzultációs-kapcsolati pszichiátriai szolgálat intézményesített szinten történő kiépítése, támogatása. Ez segítene abban, hogy a társszakmák saját szervezett ágyaikon jól el tudják látni az adott terület alapbetegségében szenvedő pácienseket, és csak kifejezetten pszichiátriai betegségben szenvedők kerüljenek pszichiátriai osztályokra. A kiépítéshez jó modellül szolgálhat a józsefvárosi modell és az Ormay István által kialakított konzultációs modell.

Teendők: konzultációs munkacsoport szervezése, a fentiekben érintett társszakmák szervezeteivel való kapcsolatfelvétel, közösen szervezett továbbképzések, protokollok, módszertani ajánlások, stb.)


III. Társaságunk hangsúlyozza, hogy a mentális zavarokkal küzdő páciensek komplex, eredményes és hatékony kezelése nem képzelhető el a korszerű rehabilitációs megközelítés alkalmazás nélkül.

A rehabilitáció sajátos, nélkülözhetetlen területe az olykor élethossziglan tartó betegségben szenvedő pszichiátriai betegségek ellátásában. Szervezett ellátási rendszer, intézményi kiépítettség nélkül a felépülés központú pszichiátriai gyógyítás nem megvalósítható.

Támogatjuk, forszírozzuk az ilyen jellegű intézmények megerősítését, létrejöttét, elsősorban országosan megyeszékhelyeken, nagyobb, központi elhelyezkedésű, könnyen megközelíthető településeken, városokban, illetve a Fővárosban (minimum 15-20 helyen). Jelenleg modellként is szolgáló megoldások: a Kispesti Gyógyító Foglalkoztató Műhelyt és tárt Kapu Színház, a Merényi Gusztáv Kórházban működő Rehabilitációs Foglalkoztató (az OPNI volt Központi Foglalkoztatója).

Biztosítani kell mind a szabályozás, mind a feltételek biztosításán keresztül, hogy a rehabilitációs osztályokon valódi rehabilitációs tevékenység alakuljon ki.

Az átmeneti intézmény rendszer, a kiépült ellátó rendszer feladatainak ellátásához, napjaink korszerű ellátási stratégiáit tekintve elengedhetetlenek. Szükségesnek tartjuk Nappali Kórházak létesítését Szakrendelő Intézetekhez, Pszichiátriai Gondozókhoz integrálva, valamint védett munkahelyek, otthonok, éjszakai szanatóriumok létrehozását az eddigieknél nagyobb mértékben (pl. Félúton Alapítvány).

Teendők: rehabilitáció munkacsoport, hazai helyzet felmérése, civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, protokollok, finanszírozási kérdések stb.


IV. Kiemelten fontosnak tartjuk a szociális szférával és az érintett társszakmákkal való együttműködés szempontrendszerének kialakítását.

A pszichiátria és a közösségi ellátás egyes formái most is jelen vannak a magyar ellátási rendszerben. Alapelveiben, szemléletében, irányultságában nagyon sok azonosság van. A sok esetben elszigetelt tevékenység helyett a korszerű szakmai alapelvekre és a kialakult személyi kapcsolatokra alapozva valódi együttműködés kialakítása szükséges, annak érdekében, hogy megvalósulhasson a segítségre szorulók korszerű ellátása.

Teendők: civilszervezetekkel való kapcsolatok, közösségi pszichiátriai ellátókkal való kapcsolatfelvétel, kommunikáció, közös munkacsoport stb.


V. A pszichiátria szakember ellátottsága több helyen elérte a kritikus határt. Jelentős az elvándorlás, az igényekhez képest a deklaráltan hiányszakmának számító pszichiátriában egyre kevesebb fiatal vállal szerepet. A területi és szakmai (ifjúsági pszichiátria) eloszlás különösen tragikus helyzetet mutat.

Teendők: a helyi szervezetek információira is támaszkodva naprakész munkaerő helyzetkép felmérése, a fiatal pszichiáterekkel, rezidensekkel való kiemelt foglalkozás kereteinek kialakítása


VI. Sok szakmai, ellátási gondot jelent, hogy gyakorlatilag nincs megnyugtatóan megoldva a gyermek- és serdülőkorú pszichiátriai betegek ellátása. Rendezésre szorulnak mind a jogi, mind a szakmai, mind az intézményi kérdések.

Teendők: a gyermek pszichiáterekkel közösen ki kell dolgozni a megnyugtató megoldás kereteit és gyakorlatát


VII. Társaságunk fontosnak tartja a pszichiátriai ellátás gyakorlati szempontjainak és jogszabályi hátterének egyeztetését.

Áttekintendőnek és sok tekintetben átalakítandónak tartjuk a pszichiátriai ellátás egyes területeit szabályozó joganyagot:

a). ezen belül a kötelező gyógykezelés elrendelhetővé tételét (bírósági nem peres eljárással) a járóbeteg ellátásban (számos európai országban ismeretes módszer).

b). A sürgősségi felvétellel, a kötelező gyógykezeléssel kapcsolatos rendelkezések módosítását és bővítését, ezzel jogi szempontból megalapozva a magas biztonságú illetve a forenzikus osztályok létesítését.

c). Elengedhetetlennek tarjuk a deviáns magatartású (leginkább agresszív viselkedészavar) személyek adekvát ellátásához szükséges jogi háttér megteremtését, és a rendészeti szervekkel való együttműködés kereteinek tisztázását, a rendészeti problémák pszichiatrizálásának elkerülése érdekében.

Teendők: jogi munkacsoport létrehozása változtatások kidolgozása, minisztériummal, rendészeti szervekkel való tárgyalás, stb.


VIII. Fontosnak tartjuk a magasabb biztonsági fokozatú osztályok (High Security - HS) (15 ágy) illetve medium és low security (15-15 ágy) kialakítását violens betegek részére.

Ennek alapvető feltétele a megfelelő jogi háttér biztosítása (ki, hogyan, mikor és meddig kezelhető ilyen osztályon!), mivel a jelenleg hatályos jogi szabályozás keretei között nem működtethetők ezek az osztályok.

Teendők: jogi munkacsoport létrehozása változtatások kidolgozása, minisztériummal, rendészeti szervekkel való tárgyalás, stb.


IX. Mindezen feladatok teljesítéséhez is elengedhetetlenül szükséges az Országos Intézet létrehozása, mely Társaságunkkal együttműködve szakmailag koordinálhatja a fenti célok megvalósítását (Az Országos Intézet létrehozásával, ill. a jelenleg zajló folyamattal kapcsolatosan, az ügy jelentőségére való tekintettel, az MPT külön állásfoglalást fogalmaz meg.)


X. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Pszichiátriai Társaság fontosnak tartja, hogy az EMMI stratégiai partnere legyen. Az MPT vállalja a törvényhozók, jogalkalmazók, felhasználók közti szakmai információk egyeztetése során az összekötő szerepet.

Teendők: EEMI kontaktszemélyekkel való kapcsolatfelvétel, folyamatos kommunikáció, információcsere, stb.


XI. Fenti javaslatok és irányok megjelentetését, érvényre juttatását (több egyéb fontos szakmai megfontolás mellett) támogatjuk a LEGOP keretein belül is.


Forrás: Magyar Pszichiátriai Társaság

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Agykutatás

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Gondolat

Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Gondolat

A hatályos BTK és az '50-es évek pszichiátriája

Vizi János pszichiáter, jogász arról beszél, hogy a hatályos BTK-nak a beszámítási képességről szóló rendelkezései, az ehhez kapcsolódó bírósági határozatok nagyjából az '50-es évek pszichiátriájának a színvonalát tükrözik. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szakmabéliek által a diagnosztizálásban a leginkább közkedvelt DSM-IV az öngyilkosság 'betegséget' nem ismeri.

A gén X környezet