Hírvilág

Az emberek megbirkóznak állásuk elvesztésével

2011. AUGUSZTUS 15.


Az állás elvesztése mindenkit mélyen érint, de aki ebbe a csávába kerül, rugalmasabban kezeli a helyzetet, mint az korábban gondolták. A nagy többség végül pont olyan elégedettnek érzi magát, mint mielőtt elveszítette a munkáját - állítja az American Psychological Association által közzétett új tanulmány.

"A munkanélküliségi ráta történelmi méreteket ölt az Egyesült Államokban, és már országokban is" - mondta el a tanulmány vezetője, Isaac Galatzer-Levy, aki jelenleg a New York Egyetem orvosi karán dolgozik. - Valóban aggasztó, hogy ez milyen hosszú távú hatással lesz majd a munkaerő nagy részére. Az elemzés azonban azt mutatja, hogy az emberek viszonylag jól fel tudják dolgozni munkahelyük elveszítését."

A szakember munkatársaival elemezte a Német Szocioökonómiai Paneladatokat, ez egy 1984 és 2003 között a német háztartásokban végzett nemzetileg reprezentatív felmérés. Az analízishez a kutatók 774 résztvevő adatait használták fel, akik mind a vizsgálat időtartama alatt veszítették el az állásukat. A résztvevők a kedélyállapotukról írtak jelentéseket a munkájuk elvesztése előtti 3 év során és az azt követő 4 évben.
Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például: "Mennyire elégedett manapság egészében véve az életével?" Nyilatkozniuk kellett a nemükről, életkorukról, iskolai végzettségükről és beosztásukról is. A kutatók a nemzeti és regionális munkanélküliségi adatokat is összegyűjtötték a vonatkozó időszakból.

"Mivel nagy, reprezentatív mintát használtunk, így kiderült, hogy a munkanélküliség széles körű gazdasági trendeket követ Németországban - mondta Galatzer-Levy. Hasonlóan a jelenlegi helyzethez, ezek az emberek önhibájukon kívül veszítették el a munkájukat, mert áldozatául estek a nagyobb piaci erőknek."

A kutatók négy csoportba osztották a résztvevőket elégedettségük mértéke alapján. A legtöbben (69 százalék) viszonylag elégedettnek érezték magukat az elbocsátásuk előtt. A munka elveszítése meglehetősen negatívan érintette őket, de egy évvel később már ugyanolyan jól érezték magukat, mint előtte. A második legnépesebb csoport (15 százalék) elégedettsége fokozatosan javult a munka elvesztése előtt, utána pedig négy év alatt egyenlítődött ki. A kutatásban részt vevők 13 százaléka nem volt túl elégedett az elbocsátása előtt, a nyomon követési időszak alatt pedig többé-kevésbé így is maradt. Mindössze 4 százalékuk tartozott abba a csoportba, akik már a munkanélkülivé válás előtti években egyre rosszabbul érezték magukat, és csak a munkahely elvesztése utáni harmadik évben kezdtek magukra találni. Közülük került ki a legkevesebb olyan, aki egy éven belül újra el tudott helyezkedni.

"Ugyanezen adatok korábbi elemzéséből kiderült, hogy senki sem tért vissza igazán a munkanélkülivé válás előtti elégedettségi szintre. Egy másik modell segítségével be tudtuk azonosítani a különféle mintákat, melyek jobban mutatják a munka elvesztésére adott eltérő válaszokat. A mi modellünk szerint ez nem egy egységes jelenség, mint ahogy azt korábban gondolták. Valójában a legtöbb ember megbirkózik ezzel az élethelyzettel, és kevéssé befolyásolja a közérzetüket hosszú távon" - mondta Galatzer-Levy.

Hasonló rugalmasságot tapasztaltak több stresszes esemény esetén is a pszichológusok, állította Geroge Bonanno társszerző, a Kolumbia Egyetem pszichológus professzora. " - Más traumatikus eseményeket is megnéztünk, mint például baleseti sérülés, szeretett személy elvesztése, terrortámadás, és mindig nagy arányban tapasztaltunk könnyű helyreállást. Ez az egyik első tanulmány, mely kimutatta, hogy a munkanélküliség esetén is ez a helyzet áll elő."

Az is világossá vált, hogy a széles körben elterjedt gazdasági minták erősen hatnak a közérzetre, de csak az elbocsátás előtt, munkanélküliség alatt nem. A regionális munkanélküliségi adatok jobban zavarják az embereket, mint a nemzetiek. "Ez arra utal, hogy az embereket sokkal jobban stresszeli a munkájuk elvesztése miatt érzett félelem, mint az, ha valóban kirúgják őket. Ha tömeges elbocsátások vannak környezetünkben, akkor hajlamosak vagyunk úgy érezni, mi leszünk a következők, melynek eredményeképpen a közérzetünk sokat romlik" - mondta Bonanno.

Az elemzés a Journal of Neuroscience, Psychology and Economics című folyóiratban jelent meg.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Mitől szoronganak a magyar férfiak?




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.