Hírvilág

Az Egészségügyi bizottság meghallgatta Réthelyi Miklóst

2011. AUGUSZTUS 15.

Első ülésén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetésére jelölt Réthelyi Miklóst hallgatta meg kinevezése előtt a Parlament egészségügyi bizottsága. Bár a bizottság tagjai az egészségügy legégetőbb problémáinak megoldásairól kérdezték, részletes válaszokat nem, csak átfogó terveket kaphattak a miniszter-jelölttől.

Előzmények nélkülinek nevezte Réthelyi Miklós a kijelölt szakminiszter azt a struktúrát, amelyben az általa vezetett tárca működik majd. Közvetlenül az embereket érintő problémákkal és ügyekkel kívánnak majd foglalkozni, mintegy holisztikus szemlélet szerint: a testi, lelki és szellemi épség megóvása, megtartása és fejlesztése lenne a cél egyszerre. Mivel a különféle területek – oktatás, szociális ellátás, egészségügy, sport – szorosan kapcsolódnak, így nagy hangsúlyt kap majd az egészségmegőrzés, az egészségnevelés az iskoláskortól kezdődően, ugyanakkor rossz anyagi helyzete miatt senki nem maradhat ki az egészségügyi ellátásból. Mivel a tárcavezető-jelölt szerint az egészségügyben nem lehet cél a profit hajszolása, így minden korábban kötött, előnytelen megállapodást felszámolnak majd.

A terveik szerint újraszervezik a betegellátás teljes rendszerét. Megerősítik a megyei kórházak rendszerét, kiterjesztenék az otthonápolást, egyszerűsítenék a közgyógyellátást, növelnék a gyógyszerbiztonságot. Folytatnák az előző polgári kormány alatt elindított népegészségügyi programot.

A bizottság tagjai több részterületet érintő kérdést is feltettek. Firtatták, milyen szerepe lehet majd a későbbiekben a magántőkének, milyen strukturális és szerkezeti átalakításokat tervez az új egészségügyi vezetés, rövidtávon hogyan kezelnék a kórházak felhalmozódott adósságait, milyen szerep jut majd a tulajdonosoknak és a finanszírozónak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ). Kérdésként merült fel az is, hogyan akadályozná meg a tárca az orvosok külföldre vándorlását, hogyan rendeznék a rezidensek helyzetét, visszaállítanák-e a szakmai kamarák korábbi jogosultságait.

A miniszterjelölt szerint a legégetőbb probléma a bajba került kórházak helyzetének megoldása. Ezek az intézmények a jövőben széles értelemben vett egészségügyi ellátó helyek lennének, amelyeket mind hierarchiában, mind kompetenciában úgy kell elhelyezni, hogy minden szereplő – betegek, orvosok, egyéb egészségügyi személyzet – pontosan tudja, hogy mit és hogyan érhet el benne a leghatékonyabb módon. Szintén priorítást élvez az alapellátás erősítése, ahol rendezni kell a praxisjoggal, kártyapénzzel kapcsolatos problémákat, valamint meg kívánják oldani a szakmai utánpótlás biztosítását is. Lényeges szerepet szánnak az ÁNTSZ-nek, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kötelező tagságú kamarának lenne értelme.
Mikola István, az egészségügyi bizottság elnöke biztosította a tagokat arról, hogy a későbbiekben lesz lehetőségük a „mega-tárca” szakállamtitkárának is feltenni kérdéseiket, akitől már konkrét válaszokat is kaphatnak majd az új kormány terveiről.

Az egészségügyi bizottság 16 tagja támogatta Réthelyi Miklós kinevezését, míg hárman tartózkodtak a szavazásnál.

Forrás: eLitMed.hu - Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.