Első ülésén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetésére jelölt Réthelyi Miklóst hallgatta meg kinevezése előtt a Parlament egészségügyi bizottsága. Bár a bizottság tagjai az egészségügy legégetőbb problémáinak megoldásairól kérdezték, részletes válaszokat nem, csak átfogó terveket kaphattak a miniszter-jelölttől. Előzmények nélkülinek nevezte Réthelyi Miklós a kijelölt szakminiszter azt a struktúrát, amelyben az általa vezetett tárca működik majd. Közvetlenül az embereket érintő problémákkal és ügyekkel kívánnak majd foglalkozni, mintegy holisztikus szemlélet szerint: a testi, lelki és szellemi épség megóvása, megtartása és fejlesztése lenne a cél egyszerre. Mivel a különféle területek – oktatás, szociális ellátás, egészségügy, sport – szorosan kapcsolódnak, így nagy hangsúlyt kap majd az egészségmegőrzés, az egészségnevelés az iskoláskortól kezdődően, ugyanakkor rossz anyagi helyzete miatt senki nem maradhat ki az egészségügyi ellátásból. Mivel a tárcavezető-jelölt szerint az egészségügyben nem lehet cél a profit hajszolása, így minden korábban kötött, előnytelen megállapodást felszámolnak majd. A terveik szerint újraszervezik a betegellátás teljes rendszerét. Megerősítik a megyei kórházak rendszerét, kiterjesztenék az otthonápolást, egyszerűsítenék a közgyógyellátást, növelnék a gyógyszerbiztonságot. Folytatnák az előző polgári kormány alatt elindított népegészségügyi programot. A bizottság tagjai több részterületet érintő kérdést is feltettek. Firtatták, milyen szerepe lehet majd a későbbiekben a magántőkének, milyen strukturális és szerkezeti átalakításokat tervez az új egészségügyi vezetés, rövidtávon hogyan kezelnék a kórházak felhalmozódott adósságait, milyen szerep jut majd a tulajdonosoknak és a finanszírozónak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ). Kérdésként merült fel az is, hogyan akadályozná meg a tárca az orvosok külföldre vándorlását, hogyan rendeznék a rezidensek helyzetét, visszaállítanák-e a szakmai kamarák korábbi jogosultságait. A miniszterjelölt szerint a legégetőbb probléma a bajba került kórházak helyzetének megoldása. Ezek az intézmények a jövőben széles értelemben vett egészségügyi ellátó helyek lennének, amelyeket mind hierarchiában, mind kompetenciában úgy kell elhelyezni, hogy minden szereplő – betegek, orvosok, egyéb egészségügyi személyzet – pontosan tudja, hogy mit és hogyan érhet el benne a leghatékonyabb módon. Szintén priorítást élvez az alapellátás erősítése, ahol rendezni kell a praxisjoggal, kártyapénzzel kapcsolatos problémákat, valamint meg kívánják oldani a szakmai utánpótlás biztosítását is. Lényeges szerepet szánnak az ÁNTSZ-nek, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kötelező tagságú kamarának lenne értelme. Mikola István, az egészségügyi bizottság elnöke biztosította a tagokat arról, hogy a későbbiekben lesz lehetőségük a „mega-tárca” szakállamtitkárának is feltenni kérdéseiket, akitől már konkrét válaszokat is kaphatnak majd az új kormány terveiről. Az egészségügyi bizottság 16 tagja támogatta Réthelyi Miklós kinevezését, míg hárman tartózkodtak a szavazásnál. Forrás: eLitMed.hu - Tarcza Orsolya