Egészségpolitika

Mobiltelefonok és vezeték nélküli hálózatok

2012. SZEPTEMBER 29.

Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a mobiltelefonok és hasonló készülékek okozta alacsony szintű elektromágneses tér káros egészségügyi hatásokkal járna, állapítja meg a Norvég Szakértői Bizottság által benyújtott jelentés. Ezen kívül a bizottság tanácsokat is ad a hatóságoknak arról, hogyan alakítsák a kockázatkezelési és szabályozási gyakorlatukat.

A Bizottság értékelte azokat a lehetséges egészségügyi veszélyeket, amelyeket azok a rádióadó-vevők keltenek, amelyek alacsony szintű elektromágneses terekkel működnek. Ilyenek például a mobiltelefonok, vezeték nélküli telefonok és hálózatok, mobiltelefon-bázisállomások, műsorszóró adók és más kommunikációs berendezések. A bizottság a jelenlegi szabályozási gyakorlatnak megfelelő értékeket vette figyelembe. A jelentést ez év szeptember 13-án publikálták.

Az egészségügyi hatóságok a határértékeket az International Commission on Non-ionising Radiation Protection (ICNIRP) ajánlása alapján állapították meg. A határértékek feletti térerő a testszövetek káros, túlzott melegedését idézi elő. Az ICNIRP nem figyelt meg egyéb egészségre káros hatást ezen a sugárzási szinten.
A hatóságok által megállapított küszöb-határértékek 50-szer alacsonyabbak, mint ami az emberi test- szövetet melegítené, vagy stimulálná az idegsejteket. A társadalomban élő aggodalmak miatt a kormány felkérte a Szakértői Bizottságot annak felmérésére, hogy az ilyen alacsony szintű elektromágneses terek okozhatnak-e egészségügyi hatásokat.

A Bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy a mobiltelefonok és más kisteljesítményű rádióadók növelhetnék a rák kialakulásának kockázatát, károsíthatnák a férfiak nemzőképességét, más reprodukciós károsodást okoznának, vagy olyan károsodásokhoz vezetnének, mint például az endokrin vagy az immunrendszer működésének megváltozásai.

A bizottság nem talált tudományos bizonyítékot a mobiltelefon-használat és a gyorsan növekvő agydaganat között. Ami a lassan növő agydaganatokat illeti, megvizsgáltak olyan embereket, akik a mobiltelefonokat már több mint 20 éve használják. Ezek a vizsgálatok nem mutattak ki kapcsolatot.

Csak korlátozott mértékben léteznek adatok más típusú fej- és a nyak-rák vonatkozásában, valamint a leukémiát és limfómát illetően, de az bizonyos, hogy a rákregiszterek nem mutattak ki növekedést ezeknek a daganatoknak vonatkozásában a népességben, amióta a mobiltelefonok használatba kerültek.

A Bizottság úgy találta, hogy a mobiltelefonok nem okozhatnak úgynevezett „elektromágneses túlérzékenységet”. Ez nem azt jelenti, hogy az elektromágneses túlérzékenység tünetei feltétlenül képzeletbeliek; de számos tanulmány arra utal, hogy például csökkent mobiltelefon-használat esetében is a tünetek megmaradhatnak.
Sokan úgy találják, hogy a mobiltelefonálás hatására a fül körüli terület forró lesz. Ez a jelenség a szakértők szerint nincs összefüggésben az elektromágneses sugárzással. A bőr felmelegedhet kissé az akkumulátor melegedése miatt, majd a telefonálás befejezése után a szervezet eltávolítja a hőt a normális véráramlással, ugyanúgy, mint ahogy egyébként is szabályozza a test hőmérsékletét.

A bizottság úgy véli, mivel nincs bizonytalanság az egészségügyi kockázatértékelésben, elegendő az általános óvatosság – nem több, mint az élet összes területén. Ez esetünkben azt jelenti, hogy az elektromágneses terhelés ne legyen magasabb, mint ami az elérni kívánt célhoz szükséges.
Egy példa az általános óvatosságra: hasznos volna, ha a hatóságok tájékoztatnák a felhasználókat arról, hogy a kihangosító szettek használata jelentősen csökkenti a mobiltelefonok okozta elektromágneses terhelést. Azt sem árt tudatni, hogy a mobiltelefon által generált térerő a készülék körül alacsonyabb, ha jó a lefedettség.


Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.