Hírvilág

Amerikai arany debreceni hallgatóknak

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Magyarországról először a Debreceni Egyetem szállt versenybe az International Genetically Engineered Machine, azaz „genetikailag módosított szerkezetek” competition (iGEM) Biotechnológiai Versenyen.
A hallgatóknak valamilyen általuk szerkesztett rendszer segítségével kellett biológiai problémákat megoldaniuk frappánsan. A 2003-ban útnak indult megmérettetésen idén 133 egyetem közel 1400 diákja vett részt a világ minden szegletéből. A Debreceni Egyetem csoportjában magyar és külföldi általános orvos, molekuláris biológus, orvosi képalkotó laboratóriumi diagnosztikai asszisztens egyetemi hallgatók vettek részt, továbbá a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium hallgatói is csatlakoztak rövid időre a versenyhez. A projektet a DEOEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézete koordinálta. A csoport vezető oktatója dr. Bálint László egyetemi adjunktus volt, továbbá Brázda Péter, dr. Demény Máté és dr. Zahuczky Gábor koordinálta a hallgatókat. A munka 2010. áprilisában kezdődött, a versenyt lezáró Jamboree-ra november 5-8-án került sor a cambridgei (MA, US) Massachusetts Institute of Technologyn (MIT). A csoport egy magreceptor kit kialakítását hajtotta végre. Ezen magreceptorok a törzsfejlődés során közel változatlan formában fennmaradó fehérjék, melyek zsíroldékony molekulák, ún. lipidek érzékelői. Ilyen lipidek a természetben előforduló ásványi olajokat, zsírokat, hormonokat stb. alkotó molekulák is. Tehát az esetleges orvostudományi alkalmazás mellett számos ipari felhasználhatóságot is magában foglalhatnak a jövőben. Arany minősítést (Gold Medal Award) ért el a csoport a versenyen, mellyel a top 30 százalékba került. A versenyt idén Szlovénia csapata nyerte, akik cinkujj DNS kötő fehérjéket alkalmaztak elsősorban gyógyszeripari felhasználásokra. Forrás: www.deoec.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.