Hírvilág

Amazónia – Utak az indiánokhoz

2012. AUGUSZTUS 22.

Amazónia gyakran szerepel a híradásokban, az újságok címlapján. Hol páratlan természeti gazdagsága, hol ennek pusztulása, máskor meg rejtőzködve élő lakói keltenek érdeklődést. Naponta hallunk egyedülálló növény- és állatvilágának fogyásáról vagy akár a Föld egészének légkörét is kedvezőtlenül befolyásoló folyamatokról. A történések ellen a helyszínen és világszerte tiltakozók között néha ott láthatjuk azokat az indiánokat is, akiknek az erdő ősidők óta otthonuk. Létezésük összefonódik az őket körülvevő, megélhetésüket biztosító természettel, erdő és ember sorsa párhuzamosan alakul.

A világ legnagyobb egybefüggő esőerdeje a természet szimbólumává vált, amelynek sokak képzeletében, ismereteiben két arca van. Az egyik az érintetlen természet, növények és állatok számtalan fajának háborítatlan birodalma. A természettel harmóniában élő emberek számára bőséges élelmet adó, kényelmes lakhely, ahol a megélhetés különösebb erőfeszítés nélkül lehetséges. A számos nép mitológiájában föllelhető aranykor, a paradicsomi állapotok maradványa. A másik arca az ellenséges, félelmetes, kiismerhetetlen dzsungel, a zöld pokol. Halálos betegségeket okozó rovarok, mérgező növények, vérszomjas vadállatok otthona. A behatolót az erdő sűrűjében élő, civilizációt nem ismerő, harcias bennszülöttek támadhatják meg, akiktől nemrég még kannibalizmus sem volt idegen.


Piaroa Erdei Szellem maszk, Venezuela, 1960-as évek, Boglár Lajos gyűjtése, Roboz László felvétele (Forrás: Magyar Néprajzi Múzeum)




A valóságban az esőerdő a törvényeit ismerő és tiszteletben tartó ember számára évezredek óta lakható terület. A régészeti leletek tanúsága szerint mintegy tízezer éve élnek itt emberek. Azonban a jellegzetesnek tartott, kizárólag zsákmányolásból élő vadász képe csak néhány elszigetelt csoportra jellemző, akik a közlekedési útvonalat jelentő folyóktól távoli erdőket és a peremterületeket lakják. A nagy többség földművelő, táplálkozásuk alapját a kertjeikben termesztett, háziasított növények adják.

Egészen a legutóbbi évtizedekig, körülbelül a 20. század közepéig egyre csökkenő számban, de még létezett itt egy olyan életmód, amely az európai civilizációtól viszonylag érintetlen maradt, és lényegében nem sokban különbözött attól, mint amit az utazók akár száz évvel korábban is leírtak. Még napjainkban is vannak olyan, az őserdő mélyére visszahúzódott kisebb csoportok, amelyek igyekeznek ezt az életformát fönntartani, a külvilággal való kapcsolatot pedig elkerülni. Időről időre fölbukkanhat a híradásokban egy-egy szenzációsnak kikiáltott légi felvétel, amely az erdő mélyén megbúvó kunyhót mutat: ismeretlen törzset fedeztek föl! Természetesen ma már nincs ilyen; a civilizációval soha, semmilyen kapcsolatba nem került, valóban érintetlen csoportokat nem találhatunk.


Piaroa férfi pekarimaszk alapját fonja, Temblador-patak, Venezuela, 1967-68, Boglár Lajos felvétele (Forrás: Magyar Néprajzi Múzeum)



A kiállítás célja kettős: egyrészt be kívánja mutatni azt a hagyományos őserdei életformát, amely a napjainkban bekövetkező változások kiindulópontja volt, másrészt érzékeltetni kívánja azokat a történéseket, amelyek az utóbbi évtizedekben zajlanak e területen. Bepillantást nyerhetünk Amazónia természetrajzába, főként állatvilágának néhány érdekes példányán keresztül. A kiállítás gerincét az 1960-1970-es évekből származó néprajzi anyag adja, amely a tradicionális őserdei életforma tárgyait vonultatja föl. Megpróbálja érzékeltetni azt a tényt, hogy az „édeni” környezetben csak jól alkalmazkodó, folyamatosan földet művelő kis csoportok tudtak életben maradni.

A civilizáció elkerülhetetlen behatolása az őslakók számára ma alapvetően kétféle választási lehetőséget enged. Az amazóniai országok államai természetvédelmi parkokat hoznak létre, amelyek az indiánok számára is biztosíthatják a visszavonulást, a hagyományos életforma megőrzésének lehetőségét. Legtöbbjük azonban valamilyen mértékben asszimilálódik, könnyebben elérhető településekre költözik, ahol oktatásban és orvosi ellátásban részesülhet. Növénytermesztésükkel bekapcsolódhatnak a környező lakosság ellátásába, hagyományos tárgyaikat pedig népművészeti termékként árusíthatják. A turizmus a Földnek ezt a legegzotikusabb helyét is elérte, folyami túrák, őserdei luxusbungalók és „sámánwellness” vonzzák a vastagabb pénztárcájú utazókat.


Piaroa kardísz papagájtollakból és üveggyöngyökből, 1950-es évek, Baumgartner János gyűjtése, Sarnyai Krisztina felvétele (Forrás: Magyar Néprajzi Múzeum)




Az erdő fogyása az egész Föld klímáját érintő folyamattá válhat, ezért a helyszínen és világszerte is számtalan mozgalom lép föl a civilizáció ilyetén terjeszkedése ellen. A kiállítás utolsó része ezzel a témával foglalkozik.

Amazónia – Utak az indiánokhoz
Időszaki kiállítás
2011. július 15. – 2012. október 26.
http://neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=102
(x)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Agykutatás

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Gondolat

Lasszóval fogják a rezidenseket - Interjú dr. Nyírády Péterrel

Tekintettel arra, hogy a társadalom elöregedik, egyre komolyabb társadalmi problémát jelentenek az urológiai megbetegedések. A nemzetgazdaságnak is fontos a betegségek korai felismerése, mert kezelésük költséghatékony, ellentétben a daganatos, nem jól kezelt, későn diagnosztizált betegségekkel – mondta dr. Nyirády Péter a szakmai kollégium urológia tagozatvezetője.

Agykutatás

A DMT és a hypoxia

Frecska Edét az N,N-dimetil-triptamin (DMT) szomatogén felfogásáról kérdeztük. Kevéssé ismert az endogén hallucinogénnek tartott molekula funkciója az emberi szervezetben. A sigma-1-receptor egyik természetes liganduma, univerzális sejtvédő lehet a központi idegrendszerben. Frecska hipotézise szerint a DMT a hypoxia elleni védelemben és számos más élettani funkcióban is kulcsszerepet játszhat.

Gondolat

Amikor Nietzsche sírt….

A pszichoanalízis kezdetei - regényes feldolgozásban