Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

2011. AUGUSZTUS 15.

A leggyakrabban végzett CT-vizsgálatok során a testet érő sugárdózis intézményenként nagy különbségeket mutat, összességében véve nagyobb, mint amekkorának általában vélik, és (az Amerikai Egyesült Államokban) több tízezer rosszindulatú daganatért lehet felelős, derül ki az Archives of Internal Medicine decemberi számában közölt két vizsgálatból.

Az Egyesült Államokban 1980 és 2007 között több mint 20-szorosára nőtt az elvégzett CT-vizsgálatok száma, világszerte ez az arány valószínűleg még nagyobb. „A CT-vizsgálattal nyert lelet komoly diagnosztikai előnyöket nyújt, de aggodalomra ad okot a későbbi rosszindulatú daganatok nagyobb kockázata, ugyanis ilyenkor a beteg sokkal nagyobb sugárdózist kap, mint a hagyományos röntgenvizsgálat során,” írják az egyik cikk szerzői. A mellkas CT-vizsgálata több mint 100 rutin mellkasröntgen-felvételnek megfelelő dózist jelent. Az egyes betegek számára a rosszindulatú daganatok többletkockázata valószínűleg így is csekély, azonban mivel évente egyre több beteget vizsgálnak CT-vel, ezek összességében véve sok ilyen szövődményért lehetnek felelősek.

Komoly különbségek
A szerzők megjegyzik, hogy az előnyök és a kockázatok mérlegeléséhez az orvosoknak fontos lenne tudniuk, mennyi sugárzás éri a testet a képalkotó vizsgálóeljárások során. Az egyik vizsgálatban Rebecca Smith-Bindman és munkatársai a University of California, San Francisco klinikáján 1119 beteget tanulmányoztak, akiket a 11 leggyakrabban végzett diagnosztikai CT-vizsgálat egyikével vizsgáltak négy területi intézmény egyikében, 2008-ban. A kórházi dokumentációk alapján kiszámították az egyes CT-vizsgálatok által okozott sugárterhelést, majd ennek alapján megbecsülték a sugárzásnak tulajdonítható rosszindulatú daganatok kockázatát az egész élettartamra vetítve.

A sugárdózisok a különböző típusú CT-vizsgálatok esetén nagy különbségeket mutattak, a legkisebb dózist, medián 2 millisievertet (mSv) a rutin fej-CT-vizsgálat esetében találták, a legnagyobb dózis medián 31 mSv volt a többfázisú has- és medence-CT-vizsgálat esetében. „Az egyes CT-vizsgálat-típusok esetében az egyes intézmények között komoly eltéréseket mutattak az effektív dózisok, átlagosan 13-szoros különbség volt a legkisebb és a legnagyobb dózist alkalmazó intézmény között,” írják a szerzők.

Az egyetlen rosszindulatú daganat kialakulásához szükséges CT-vizsgálatok száma különbözött a vizsgálat típusától és a vizsgált beteg életkorától és nemétől függően. A 40 évesen CT-koronarográfiával vizsgált betegek közül 270 nőből egy, illetve 600 férfiból egy esetében várható rosszindulatú daganat kialakulása a sugárzás következtében. A 40 évesen fej-CT-vel vizsgált nők közül 8100-ból egy esetben, a férfiak közül 11 080-ból egy esetben várható egy daganat fellépése. Ehhez képest a 20 éves korban végzett ugyanilyen vizsgálatok kétszeres kockázattal járnak, a 60 éves korban végzett vizsgálatok pedig fele ekkora kockázatot jelentenek.

A szerzők véleménye szerint lépéseket kell tenni a CT-vizsgálatok által okozott sugárterhelés csökkentésére, részben a felesleges vizsgálatok elkerülésével, részben pedig az egyes betegek és az egyes intézmények közötti nagy különbségek megszüntetésével. Továbbá vizsgálatokat kell végezni annak meghatározására, hogy mely esetekben várható a legtöbb klinikai előny egy CT-vizsgálat elvégzésétől, mikor nincsen hatással a betegek prognózisára a vizsgálat, és mikor nagyobb a sugárterhelés által jelentett kockázat, mint a lelet ismeretéből származó előny.

Kockázati modell
Egy másik közlemény szerzői, az Amerikai Egyesült Államok országos onkológiai intézetében dolgozó Amy Berrington de González és munkatársai kockázati modellt dolgoztak ki, amely segítségével megbecsülhető a CT-vizsgálat egyes típusaival járó kockázat az életkor függvényében.

A szerzők becslései szerint az Egyesült Államokban 2007-ben elvégzett CT-vizsgálatok hatására körülbelül 29 000 rosszindulatú daganat fog kialakulni. Ebből 14 ezerért a hasi és medencei CT-vizsgálatok, 4-4 ezerért a mellkasi, illetve a feji rétegfelvételek, 2700-ért pedig a CT-angiográfiás vizsgálatok lesznek felelősek. A számítások szerint a sugárterhelés miatti daganatok kétharmada nőkben fog kialakulni.

A szerzők zárszóként írják: „Ha most változtatunk a gyakorlaton, lehetőségünk van megelőzni, hogy elérjük a Brenner és Hall vizsgálatában felvetett arányt,” vagyis azt, hogy az összes rosszindulatú daganat 2%-át a CT-vizsgálatokból eredő sugárzás okozza.

Gondos mérlegelés
Rita F. Redberg, az Archives of Internal Medicine szerkesztője szerint a közlemények rávilágítanak, hogy a CT-vizsgálatok jóval nagyobb sugárterhelést okoznak, mint eddig gondolták, és évente több tízezer rosszindulatú daganatot okozhatnak. Ráadásul, ahogy e vizsgálóeljárások egyre érzékenyebbé válnak, az incidentalis leletek következtében újabb vizsgálatok (amelyek gyakran újabb sugárterhelést jelentenek) és biopsziák következnek, amelyek a betegeknek újabb szorongást okozhatnak. „Ahhoz, hogy a jövőben ne növekedjen tovább a rosszindulatú daganatok gyakorisága, minden klinikusnak gondosan mérlegelnie kell minden egyes CT-vizsgálat várható előnyeit, és részletesen fel kell világosítania a betegeit a sugárzás ismert kockázatairól” – hívta fel a figyelmet Redberg.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

Arch Intern Med 2009;169(22):2078-2086.

Arch Intern Med 2009;169(22):2071-2077.

Arch Intern Med 2009;169(22):2049-2050.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A felesleges kilókkal elfogy a daganatok kockázata is?

A testtömegcsökkentő műtét után a rosszindulatú daganatok kockázata még nagyobb mértékben csökkent, mint a testtömegindex, de érdekes módon csak a nők körében…

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.