Mélyszegénység és kirekesztés az EU-ban
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Hétfőn Budapesten is ünnepélyesen megnyitották a Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évének magyarországi programját. A Millenáris Jövő Háza csarnokában tartott rendezvényen Herczog László szociális és munkaügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalomban a gyermekek a legkiszolgáltatottabbak, ezért különös felelősséggel kell viszonyulni hozzájuk. Magyarországon a népesség 12%-a, körülbelül 1,2 millió ember él mélyszegénységben. A létminimum alatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szolnok vagy Somogy megyében is sokan élnek, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet. A gyermekek élelmezése is sok 1helyütt gondot okoz. Gyakran előfordul, hogy csak egyszer étkeznek naponta, azt is az iskolában. A szaktárca szerint a probléma leggyakrabban a képzetlenségből fakad, ezért Herczog László szerint nem segélyezésben, hanem komplex programokban kell keresni a megoldást. „Egyidejűleg kell munkahelyekhez segíteni a hátrányos helyzetűeket, a szegényeket, hozzáférhetővé kell tenni a szolgáltatásokat, és meg kell oldani a lakhatási problémákat” – fogalmazott a szociális és munkaügyi miniszter. De nem csak itthon vannak sokan azok, akik hónapról hónapra tengődnek. Az Unióban a legfrissebb adatok szerint a lakosság 16%-a, vagyis mintegy 20 millió ember a szegénységi küszöb alatt él. Az Európai Uniónak kötelezettsége a gyermekek iránt, hogy a diákok is megszerezhessék a tudást, amellyel később munkába állhatnak, a munkanélküliek többsége ugyanis a szakképzettség nélküliek köréből kerül ki. A szegénység okai között szerepel a kirekesztettség is, ennek felszámolását már az óvodákban meg kell kezdeni. Anne Degrand-Guillaud, az európai év uniós koordinátora arról beszélt, hogy 2020-ig 20 millióval szeretnék csökkenteni a szegények számát az EU-ban, ahol jelenleg minden hatodik ember a létminimum alatt él. A szolidaritás és a társadalmi igazságosság fogalmát vissza kell emelni a köztudatba, ennek keretében kell küzdeni a munkanélküliség és a gazdasági válság ellen. Kocsis István, a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője szerint 2000-ben Lisszabonban arról határoztak az unió vezetői, hogy 18-ról 10%-ra kell csökkenteni a szegénység arányát a társadalomban, ám ezt nem tudták teljesíteni. A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében programjaik megvalósítására a helyi közösségek pályázhatnak. A szociális szempontokat kellene előtérbe helyezni a szakpolitikában és az állami költségvetésben, hogy a szolidaritás elve érvényesüljön. A rendezvényen elhangzott kerekasztal-beszélgetésen a szegénység szószólói és a szociális szakemberek folytattak párbeszédet. A gyerekek és gyerekes családok szegénysége (Szvoboda Zoltánné és Bass László), lakhatási problémák (Majorné Rugyai Éva és Gyuris Tamás) és romákat érintő diszkrimináció (Kiss Csabáné és Szuhai Péter) mellett szóltak személyes élményeikről és szakmai szempontokról. Forrás: LEF https://www.szegenysegellen.hu
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Az emberi kapcsolatok gyógyító ereje – az Egyesült Államok tiszti főorvosának új kötetéről
Színházi társasjáték a mélyszegénységről
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről2.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás