Az Egészségügyi Világszervezet arra szólította fel a világ országait, hogy bónuszokkal és egyéb ösztönzésekkel próbálják a vidéki területekre csábítani az egészségügyi dolgozókat, ahol jelenleg több millió ember esik el az orvosi ellátástól. A WHO szerint míg a világ népességének közel fele él vidéken, addig az ápolók 38 százaléka, az orvosok pedig alig negyede dolgozik ezeken a területeken. Az ENSZ egészségügyi hivatala szerint a probléma mértékét jelzi az is, hogy egymilliárd ember a mai napig nem részesül az alapvető egészségügyi ellátásban. A WHO egy 17 ajánlást tartalmazó jelentést adott ki, amelyben többek között azt javasolja, hogy oktatással, törvényi és pénzügyi ösztönzésekkel, valamint szakmai és személyzeti támogatással csalogassák az orvosokat és az ápolókat a vidéki területekre. Az ajánlások között az is szerepelt, hogy ne csak a nagyvárosokban, hanem vidéken is indítsanak orvosi egyetemeket, hogy az orvosok tanulmányaik végeztével a környéken maradjanak. Ezen kívül pénzügyi ösztönzésekkel, például bónuszokkal, lakhatási támogatással, ingyenes közlekedéssel és fizetett szabadsággal kellene rávenni a fiatal orvosokat a vidékre költözésre. A jelentés szerzői Norvégiát hozzák fel példaként, ahol a hatóságok azzal a feltétellel finanszírozzák az orvosok posztgraduális tanulmányait, hogy a képzés után visszatérnek vidékre dolgozni. A WHO szerint Afrikában a legsúlyosabb a helyzet. Maliban az orvosok tömegesen költöznek a fővárosba, ahol nem a képzettségüknek megfelelő munkát végeznek (pl. taxisofőrök), miközben a vidéken élőknek óriási szükségük lenne az egészségügyi szakemberekre. Dél-Afrikában a népesség 46 százaléka él falvakban, mialatt az ország összes orvosa közül mindössze 12 százalék jut a vidéki területekre. Ráadásul a gazdag országok sem kerülik el azt az irányvonalat. A WHO adatai szerint az Egyesült Államokban az orvosok csupán kilenc százaléka dönt úgy, hogy a nagyvárosokon kívül kezd praktizálni. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyag: Migration of health workers - WHO