A WHO vidékre csábítaná az egészségügyi dolgozókat
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az Egészségügyi Világszervezet arra szólította fel a világ országait, hogy bónuszokkal és egyéb ösztönzésekkel próbálják a vidéki területekre csábítani az egészségügyi dolgozókat, ahol jelenleg több millió ember esik el az orvosi ellátástól. A WHO szerint míg a világ népességének közel fele él vidéken, addig az ápolók 38 százaléka, az orvosok pedig alig negyede dolgozik ezeken a területeken. Az ENSZ egészségügyi hivatala szerint a probléma mértékét jelzi az is, hogy egymilliárd ember a mai napig nem részesül az alapvető egészségügyi ellátásban. A WHO egy 17 ajánlást tartalmazó jelentést adott ki, amelyben többek között azt javasolja, hogy oktatással, törvényi és pénzügyi ösztönzésekkel, valamint szakmai és személyzeti támogatással csalogassák az orvosokat és az ápolókat a vidéki területekre. Az ajánlások között az is szerepelt, hogy ne csak a nagyvárosokban, hanem vidéken is indítsanak orvosi egyetemeket, hogy az orvosok tanulmányaik végeztével a környéken maradjanak. Ezen kívül pénzügyi ösztönzésekkel, például bónuszokkal, lakhatási támogatással, ingyenes közlekedéssel és fizetett szabadsággal kellene rávenni a fiatal orvosokat a vidékre költözésre. A jelentés szerzői Norvégiát hozzák fel példaként, ahol a hatóságok azzal a feltétellel finanszírozzák az orvosok posztgraduális tanulmányait, hogy a képzés után visszatérnek vidékre dolgozni. A WHO szerint Afrikában a legsúlyosabb a helyzet. Maliban az orvosok tömegesen költöznek a fővárosba, ahol nem a képzettségüknek megfelelő munkát végeznek (pl. taxisofőrök), miközben a vidéken élőknek óriási szükségük lenne az egészségügyi szakemberekre. Dél-Afrikában a népesség 46 százaléka él falvakban, mialatt az ország összes orvosa közül mindössze 12 százalék jut a vidéki területekre. Ráadásul a gazdag országok sem kerülik el azt az irányvonalat. A WHO adatai szerint az Egyesült Államokban az orvosok csupán kilenc százaléka dönt úgy, hogy a nagyvárosokon kívül kezd praktizálni. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyag: Migration of health workers - WHO
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Egészségpolitika
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.
Egészségpolitika
Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.
Egészségpolitika
Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.
Ember és környezet
Napjaink domináns élelmiszerrendszerei egészségügyi és ökológiai problémák sokaságát okozzák. Hogy ez érdemben megváltozzon, ahhoz rendszerszintű változásokra van szükség. Egy, az Agriculture and Human Values szaklapban megjelent tanulmány, az Ecological regulation for healthy and sustainable food systems: responding to the global rise of ultra-processed foods is vizsgálja a kérdést.
Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban
Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás