Hírvilág

A történettudomány válaszai a politika igényeire

2013. SZEPTEMBER 30.


Nincs konszenzus a történészek között az úgynevezett utcanév-vitában; egyfelől nincs egységes szakmai álláspont a vitatott történelmi szereplők értékeléséről, másfelől pedig vannak, akik szerint a történettudomány eleve nem alkalmas arra, hogy jogi, politikai kérdésekben állást foglaljon - érveltek a Magyar Történelmi Társulat, a Politikatörténeti Intézet és a Történelemtanárok Egylete által szervezett vita résztvevői az ELTE-n szombaton.

Egy tavaly elfogadott törvény szerint nem szerepelhet cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, továbbá közintézmény vagy közterület sem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. Kétség esetén az Akadémia állásfoglalását kell kérni.

Az idén tavasszal nagy vitákat kavart, hogy a tudós testület szerint "nem javasolt" többek között Maxim Gorkij író, Károlyi Mihály, az első magyar köztársaság elnöke, Lukács György filozófus, Vlagyimir Majakovszkij költő.

A szombati rendezvényen Hunyady György akadémikus, szociálpszichológus elmondta: az Akadémia eléggé gyakorlatiasan fogta fel az utcanév-táblákkal kapcsolatos teendőit, holott a tudomány kategóriái jelentősen eltérnek mind a politika, mind a jog fogalmaitól. A tudomány számára nem mindig egységes egy személy cselekedeteinek és utóéletének értékelése, továbbá egy személy sok szempontból vizsgálható és ezek nem feltétlenül eredményeznek egységes megítélést.

Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a huszadik században hét rendszerváltás és ennek eredményeként hét elitváltás zajlott le Magyarországon. Az új rendszerek pedig szinte mindig megrendeléseket adtak a történelemtudománynak, hogy a maga eszközeivel alapozza meg a kiépülő új rendet és hiteltelenítse az előzőt. Ebből a szempontból az 1989-90-es rendszerváltás kivétel, hiszen a békés átmenettel a "régi nyertesek nem tűntek el" és így lehetőség nyílt egy reálisabb nemzeti önkép kialakítására, ami egyébként a történettudomány feladata is.

A történész szerint azonban az utóbbi években a hatalom felmondta azt a fajta nemzeti sorsközösséget, melynek a baloldali, liberális hagyomány is része, holott nem lehet egész korszakokat, szellemi irányzatokat minden képviselőjükkel együtt kitagadni a nemzet történelméből.

Stefano Bottoni történész, az Akadémia Bölcsészettudományi Központjának tudományos főmunkatársa ezzel szemben úgy vélte: a rendszerváltást követő években a magyar szellemi elit baloldali, liberális többsége bolsevik módon gondolkodott és megpróbálta kirekeszteni a neki nem tetsző nézeteket a közgondolkodásból.

Ez a szellemi közeg szülte a mai uralkodó politikai kultúrát - fűzte hozzá Bottoni, aki megjegyezte azt is: nem hisz a rivalizáló múltfelfogások konszenzusának lehetőségében. Mindenkinek joga van a saját történelmi emlékezetéhez - mondta a szakember.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a történettudomány nem alkalmas politikai állásfoglalások megfogalmazására, jogi kérdések megválaszolására. Továbbá tisztázni kell, hogy hol húzódik a politika és a tudomány határa, illetve miben egységes, és miben megosztott a történettudomány.

A hozzászólók közül Tamás Pál szociológus elmondta: kollégáival az akadémiai bizottságban többször is megvitatták az utcanevek ügyét és többek között arra az álláspontra jutottak, hogy ha egy bizonyos kérdésben nincs egységes szakmai álláspont, akkor nem szabad úgy csinálni, mintha lenne, ahogy ebben a kérdésben történt.

Hozzáfűzte, hogy amikor az egyházak értékelésével kapcsolatos felkérés érkezett az Akadémiához, azt - helyesen - elhárították.
Más hozzászólók egyenesen úgy fogalmaztak: a törvényhozás méltatlan helyzetbe hozta a történészeket, az Akadémiát, amikor politikai értékítéletek alkotására kötelezte.

Pók Attila történész, a történelmi társulat főtitkára, az Akadémia Bölcsészettudományi Központjának munkatársa, aki részt vett a vitatott utcanevek értékelésében, úgy vélte: a politika rossz kérdést tett fel a tudománynak, de a kialakult helyzetre ennek ellenére megoldást kellett találni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az egyházak akadémiai minősítését csupán egy parlamenti bizottság vetette fel, addig az utcanevekre vonatkozó akadémiai feladatokat törvény írja elő, továbbá, míg arra joggal hivatkozhat az Akadémia, hogy hitbéli, teológiai kérdésekben nem illetékes, ugyanez nehezen mondható el a történettudományi kérdésekről.




MTI 2013. szeptember 28., szombat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Klinikum

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

ÉBERFI Zsuzsanna, ENGELHADT Fanni, KUTOR Norbert

ABSZTRAKT A játék kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, számos olyan egyedi elemmel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más tevékenységformáktól, s biztosítják helyét életünkben. A klasszikus játékok mellett egyre inkább teret nyernek az internetes szerepjátékok is, így cikkünkben bemutatjuk ezen játékok és játékosaik világát, s kitérünk a játszás szociális, kognitív és érzelmi hatásaira és a virtuális játék-függőség kérdésére is. Ezen úgynevezett modern játékok mechanikai és dinamikai elemeinek felhasználásával valósítható meg a ’gamification’ nevet viselő módszer, amely egyik legsikeresebb eszköze lehet az oktatás színvonalasabbá, élvezetesebbé és hatékonyabbá tételére a legfiatalabb generációk számára. A ’gamification’ szükségességét a megváltozott nevelési attitűdök, az elavultnak tekinthető oktatási módszerek, az internet térhódítása valamint az általános intelligencia mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésének igénye jelzi.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Ülj le közénk, és mesélj!

1937. január 13. Thomas Mann felolvasóestje a budapesti Magyar Színházban

Gondolat

A kint és bent folyamatossá válik…

GYIMESI Ágnes Andrea

Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatóval Gyimesi Ágnes Andrea beszélget