A történettudomány válaszai a politika igényeire
2013. SZEPTEMBER 30.
2013. SZEPTEMBER 30.
Szöveg nagyítása:
Nincs konszenzus a történészek között az úgynevezett utcanév-vitában; egyfelől nincs egységes szakmai álláspont a vitatott történelmi szereplők értékeléséről, másfelől pedig vannak, akik szerint a történettudomány eleve nem alkalmas arra, hogy jogi, politikai kérdésekben állást foglaljon - érveltek a Magyar Történelmi Társulat, a Politikatörténeti Intézet és a Történelemtanárok Egylete által szervezett vita résztvevői az ELTE-n szombaton. Egy tavaly elfogadott törvény szerint nem szerepelhet cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, továbbá közintézmény vagy közterület sem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. Kétség esetén az Akadémia állásfoglalását kell kérni. Az idén tavasszal nagy vitákat kavart, hogy a tudós testület szerint "nem javasolt" többek között Maxim Gorkij író, Károlyi Mihály, az első magyar köztársaság elnöke, Lukács György filozófus, Vlagyimir Majakovszkij költő. A szombati rendezvényen Hunyady György akadémikus, szociálpszichológus elmondta: az Akadémia eléggé gyakorlatiasan fogta fel az utcanév-táblákkal kapcsolatos teendőit, holott a tudomány kategóriái jelentősen eltérnek mind a politika, mind a jog fogalmaitól. A tudomány számára nem mindig egységes egy személy cselekedeteinek és utóéletének értékelése, továbbá egy személy sok szempontból vizsgálható és ezek nem feltétlenül eredményeznek egységes megítélést. Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a huszadik században hét rendszerváltás és ennek eredményeként hét elitváltás zajlott le Magyarországon. Az új rendszerek pedig szinte mindig megrendeléseket adtak a történelemtudománynak, hogy a maga eszközeivel alapozza meg a kiépülő új rendet és hiteltelenítse az előzőt. Ebből a szempontból az 1989-90-es rendszerváltás kivétel, hiszen a békés átmenettel a "régi nyertesek nem tűntek el" és így lehetőség nyílt egy reálisabb nemzeti önkép kialakítására, ami egyébként a történettudomány feladata is. A történész szerint azonban az utóbbi években a hatalom felmondta azt a fajta nemzeti sorsközösséget, melynek a baloldali, liberális hagyomány is része, holott nem lehet egész korszakokat, szellemi irányzatokat minden képviselőjükkel együtt kitagadni a nemzet történelméből. Stefano Bottoni történész, az Akadémia Bölcsészettudományi Központjának tudományos főmunkatársa ezzel szemben úgy vélte: a rendszerváltást követő években a magyar szellemi elit baloldali, liberális többsége bolsevik módon gondolkodott és megpróbálta kirekeszteni a neki nem tetsző nézeteket a közgondolkodásból. Ez a szellemi közeg szülte a mai uralkodó politikai kultúrát - fűzte hozzá Bottoni, aki megjegyezte azt is: nem hisz a rivalizáló múltfelfogások konszenzusának lehetőségében. Mindenkinek joga van a saját történelmi emlékezetéhez - mondta a szakember. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a történettudomány nem alkalmas politikai állásfoglalások megfogalmazására, jogi kérdések megválaszolására. Továbbá tisztázni kell, hogy hol húzódik a politika és a tudomány határa, illetve miben egységes, és miben megosztott a történettudomány. A hozzászólók közül Tamás Pál szociológus elmondta: kollégáival az akadémiai bizottságban többször is megvitatták az utcanevek ügyét és többek között arra az álláspontra jutottak, hogy ha egy bizonyos kérdésben nincs egységes szakmai álláspont, akkor nem szabad úgy csinálni, mintha lenne, ahogy ebben a kérdésben történt. Hozzáfűzte, hogy amikor az egyházak értékelésével kapcsolatos felkérés érkezett az Akadémiához, azt - helyesen - elhárították. Más hozzászólók egyenesen úgy fogalmaztak: a törvényhozás méltatlan helyzetbe hozta a történészeket, az Akadémiát, amikor politikai értékítéletek alkotására kötelezte. Pók Attila történész, a történelmi társulat főtitkára, az Akadémia Bölcsészettudományi Központjának munkatársa, aki részt vett a vitatott utcanevek értékelésében, úgy vélte: a politika rossz kérdést tett fel a tudománynak, de a kialakult helyzetre ennek ellenére megoldást kellett találni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az egyházak akadémiai minősítését csupán egy parlamenti bizottság vetette fel, addig az utcanevekre vonatkozó akadémiai feladatokat törvény írja elő, továbbá, míg arra joggal hivatkozhat az Akadémia, hogy hitbéli, teológiai kérdésekben nem illetékes, ugyanez nehezen mondható el a történettudományi kérdésekről. MTI 2013. szeptember 28., szombat
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.
Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.
Járványügy
A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”
A boldogság receptje: napi néhány perc kertészkedés, közösségi lakóház, mediterrán diéta, rózsaszín zaj, méltóság az élet végén is. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Egész Európából érkeztek szakértői javaslatok az európai egészségügyi adattér megvalósításához. Az egészségügyi adatok megosztása forradalmasíthatja az európai ellátást, de csak megfelelő finanszírozás mellett.
A politika érdemben nem foglalkozik az egészségüggyel, helyi szinten ugyanakkor nagyon is
A tudományegyetem nem tud piacra dolgozni – Veszélyt jelent hazánkra nézve a Fudan Egyetem budapesti campusa
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
Orvoslás és társadalom
Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás