Hírvilág

A szubjektív egészség s a nemzeti karakterek

2011. AUGUSZTUS 15.

Tíz megkérdezettből hat válaszolta, hogy egészsége és jól-léte rendben van, egy nemzetközi vizsgálatban, melynek során 31000 embert kérdeztek meg 23 országban. Azonban a mélyebb elemzés kimutatta, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Európában korántsem mennek olyan jól a dolgok, mit gondolnánk, ezzel szembe Ázsia nagy részén és Óceániában igen. Konkrétan az Egyesült Arab Emírségekben (88%), a Szaúd-Arábiai Királyságban (78%) és Indiában (72%) a legnagyobb a lakosság elégedettsége, míg Japánban (27%) a legalacsonyabb.

Az általános jó közérzet két legfontosabb meghatározója a fizikai és mentális egészség. A fizikai egészség tekintetében a japánok (24%) és a britek (40%) tartoznak azok közé, akik fizikai egészségüket a legrosszabbnak ítélik, az Egyesült Arab Emírségekben (93%) és Indiában (84%) a legjobb az önminősítés. Érdekes, hogy a saját testsúllyal való elégedetlenség egy közös téma a legkülönbözőbb országokban, és szoros összefüggés volt található a testsúllyal és az általános fizikai állapottal való elégedettség között, főleg a női megkérdezettek körében.

Az Érzelmi Egészségügyi Index a két szélsőséges pozíció vonatkozásában 1-2 százalékos eltéréssel ugyanazt a képet mutatta, mint a Fizikai Egészség Index.

Vajon eléggé törődünk a saját egészségünkkel? Tízből kilenc válaszadó úgy gondolja, hogy sajátmaga tehet a legtöbbet a saját egészségéért. Ugyanakkor a személyes felelősség koránt sincs mindig tettekre váltva, mert bár közel kétharmadunk orvoshoz fordul, ha van valami konkrét egészségügyi probléma, ám 51% valószínűséggel nem követjük orvosunk tanácsait, és csak 39%-unk megy el az elrendelt további vizsgálatokra.

Csupán csak 42%-unk hiszi azt, hogy a korának megfelelő fizikai állapotban van, és csupán 22%-unk állítja, hogy jobb formában van, mint valaha.

Bár minden ország lakosságát bombázzák a különféle közegészségügyi kezdeményezésekkel, mégis, a megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy nem sportol annyit, mint kellene, és csupán 36%-uk gondolja azt, hogy egészségesebben táplálkozik, mint a többiek.

Az orvosok még mindig az egészségügyi információ első számú forrásai a legtöbb országban, kivéve Japánban, ahol az internet elsőbbséget élvez. Hollandiában (38%), Brazíliában (32%) és Olaszországban (29%) van még számottevő valószínűsége annak, hogy a lakosok mindenek előtt az internethez fordulnak, míg az ázsiai országokban a család és a barátok véleményét kérdezik meg először.

A munkánk (nehézsége, a munkanéküliség kilátásai, stb.) jelentős hatással van a közérzetünkre, s természetesen az is, hogy mekkora különbséget érzünk a keresetünk és a megélhetési költségek között. Talán meglepő, hogy a legnagyobb különbségeket azok a megkérdezettek vélik, akik térségeik jelentős és fejlett gazdasági centrumaiban élnek: Japánban (-65%), az Egyesült Királyságban (-57%) és az USA-ban (-54%) a mutató.

Amíg a munkánk és a gazdasági helyzetünk körüli problémák fokozhatják a minket érő stresszt, és így negatívan befolyásolják általános közérzetünket, addig a pihentető időtöltés otthon, a barátokkal és a családdal jól-lét érzésünk legfontosabb megteremtői. Ez a hatás a legszembetűnőbb a Közel-Keleten és Ázsiában, ahol valószínűleg nagyban hozzájárul a magas egészségügyi és jól-lét pontszámok eléréséhez. A kivétel Japán, ahol az otthoni relaxációnak a legkisebb a jelentősége, s önmagában is elégedetlenek vele a megkérdezettek. A németek és a spanyolok szeretnek leginkább időt tölteni a családjukkal és barátaikkal, otthon, vagy a szabadban egyaránt. A hollandok is szeretnek otthon lenni, de leginkább egyedül, míg a koreaiak kedvenc időtöltése valamilyen hobbitevékenység.

A jelentésből kitűnik - és ez aggasztó lehet partnereink számára -, hogy a megkérdezettek mind a 23 országban elégedettebbek a barátokkal való kapcsolatukkal, mint a házastársukkal vagy partnereikkel. A legnagyobb különbség Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban tapasztalható. Még az a szerencse, hogy elégedettebbek vagyunk partnereinkkel, mint a főnökünkkel vagy munkatársainkkal. Igaz, a különbség csekély a kettő között az országok csaknem felében, különösen Kínában.

És vajon hogy állunk az öregedéshez? A válaszadók optimisták várható élettartamuk vonatkozásában, 45%-uk azt hiszi hogy 80 évnél többet fognak élni, és közel kétharmaduk azt várta, hogy annyit, vagy hosszabb időt fog élni, mint a szüleik. Az ausztrálok a leginkább optimisták a hosszú élettartamot illetően, 50%-uk azt várja, hogy 90 évet él majd, vagy még többet – annak ellenére, hogy az ausztrál 65 év felettiek a legkevésbé elégedettek a világon egészségükkel és jól-létükkel.

Ezen túlmenően, a jelentés azt mutatja, hogy jobban aggódunk képességeink csökkenése miatt, melyek következtében nem volnánk képesek az önálló életvitelre - így például a látás romlása (30%) vagy az ízületi gyulladás (28%) miatt -, s kevésbé félünk a "nagy gyilkosoktól;" a ráktól (16%), vagy a szívrohamtól (15%).

Érdekes, hogy 65 éves kor felett általában javul a saját fitség-szint megítélése a lakosság többi részéhez képest: az ilyen idősek több mint fele (55%) hiszi, hogy olyan fittek, amilyenek lehetnek az ő korukban. A legjelentősebb különbség Brazíliában (75%) és az USA-ban (75%) volt megfigyelhető.

(A közelmultban publikált vizsgálatot, melynek eredményeiből szemezgettem, a „The Philips Center for Health & Well-being” végezte.)



Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter

Forrás: www.philips-thecenter.org

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.