Az amerikai tanulmányból az derül ki, hogy a dohányfüstnek kitett gyermekek körében körülbelül kétszer nagyobb az ADHD és a dadogás előfordulási aránya. Wendy Max, a Kaliforniai Egyetem egészséggazdaság professzora szerint az eredmények nyilvánvalóan megmutatják, milyen hatást gyakorolhat a passzív dohányzás a gyerekek általános egészségi állapotára, valamint a tanulási és szociális fejlődésére. „Ezek a fizikai és mentális zavarok hátráltatják a gyermek kognitív és szociális fejlődését” – nyilatkozta Max professzor. A kutatás során négy és tizenöt év közötti gyermekeket vizsgáltak dohányos és nem dohányos családokból. Az elemzés a társadalmi-gazdasági különbségeket is figyelembe vette a dohányos és nem dohányos családok között, valamint a terhesség alatti dohányzás lehetséges hatását is számításba vette az eredmények torzulásának megelőzése érdekében. A másodlagos füstnek (azaz passzív dohányzásnak) kitett gyermekek körében kétszer olyan magas volt az ADHD aránya, közel duplája a dadogás aránya, és magasabb a fejfájások gyakorisága. Amikor csak kamaszokban vizsgálták a fejfájás gyakoriságát, a különbség nagyobbnak mutatkozott: a passzív dohányzásnak kitett tizenévesek esetében 26 százalék, a nem dohányzó családokból származó kamaszok körében 20 százalék volt az arány. A gyermekkori dohányfüst behatás további hatásai közé sorolható a bölcsőhalál megnövekedett kockázata, a légzőszervrendszeri és tüdőbetegségek megnövekedett aránya, az asztma kialakulásának megnövekedett kockázata, súlyosabb rohamokkal, a fülfertőzések megnövekedett gyakorisága, és a rák illetve szív-érrendszeri betegségek az egész élettartamra számított kockázatának megnövekedése. A kutatás eredményeit a dohányzásról szóló ázsiai Csendes-óceáni konferencia keretében hozták nyilvánosságra Sydneyben. Forrás:medipress.hu