Hírvilág

A mérsékelt borfogyasztás javíthatja a kognitív funkciókat

2011. AUGUSZTUS 15.

A norvégiai Tromsőben készült, 5033 férfit és nőt vizsgáló tanulmányból kiderült, hogy a mérsékelt borfogyasztók minden egyéb körülménytől függetlenül jobb eredményeket értek el a kognitív – emlékezés, észlelés, megfigyelőképesség – funkciókat vizsgáló teszteken.

Az alanyok olyan idősebb emberek – átlagban 58 évesek - voltak, akik nem szenvedtek még sohasem agyvérzést. A tanulmány során, 7 éven keresztül figyelemmel kísérték, hogyan teljesítenek a résztvevők a különböző kognitív képességeket vizsgáló teszteken.

A nők esetében sokkal kevesebben értek el gyenge eredményt azok, akik két héten belül négy vagy annál több alkalommal fogyasztottak bort szemben azokkal, akik 1 vagy kevesebb alkalommal. Ahogy várható volt, az idősebb, a kevésbé iskolázott, a dohányzó, depressziós, cukorbeteg és magas vérnyomással küszködő emberek gyengébben teljesítettek.

Ahogy szokták mondani, „a mérsékelt emberek mérsékelt dolgokat tesznek”. A tanulmány szerzői ugyanezt állítják: „A bor pozitív hatásának tudható be egyéb zavaró tényezők hatása, mint pl. az alanyok szociális és gazdasági helyzete, étrendje és életstílusa.”

A tesztek viszont azt mutatták, hogy a „nemivás” nők esetében együtt járt a gyengébb eredményekkel. Ahogy a tanulmány készítői is írták, lehetnek olyan életviteli szokások, amelyek hatással vannak a kognitív funkciókra. Jelen tanulmány bizonyos faktorok – például étrend, jövedelem, szakma - hatásait nem tudta pontosan meghatározni, de másokról megállapította, hogy szorosabb összefüggésben vannak a kognitív funkciókkal. Ezek voltak az alany kora, iskolázottsága, súlya, az esetleges depresszió valamint szív- és érrendszeri betegségek.

Az eredmények megerősítik egy korábbi tanulmány eredményeit is. Az elmúlt három évtizedben összesen 145 308 különböző alkoholfogyasztási szokással rendelkező ember bevonásával 68 kutatás vizsgálta a mérsékelt alkoholfogyasztás kognitív képességekre gyakorolt kedvező hatásait. A legtöbb tanulmány összefüggés talált a mértékletes ivás és a jó kognitív funkciók, és különböző demenciák – öregkori leépülés, Alzheimer-kór - kockázatának csökkenése közt.

Számos kedvező hatás a borban található polifenoloknak és egyéb anyagoknak köszönhető, mert ezek csökkentik az öregkorral járó kognitív képességek gyengülését, ahogy a kis mennyiségű alkohol is, melynek pozitív hatásai vannak az artériák elmeszesedésére, a véralvadásra és gyulladásra is.

Forrás: Medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.