Hírvilág

A magasabb iskolai végzettségűeknek alacsonyabb a vérnyomásuk

2011. AUGUSZTUS 15.


Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál alacsonyabb a vérnyomása - egy hétvégén megjelent tanulmány szerint.

A 30 éves Framingham Offspring tanulmány körülbelül 4 ezer alanyának adatait elemezve a BMC Public Health című folyóiratban közzétett tanulmány szerzői kimutatták, hogy a legalább 17 év iskolai képzéssel, vagyis egyetemi diplomával vagy doktori címmel rendelkező nők szisztolés vérnyomása 3,26 higanymilliméterrel alacsonyabb volt, mint azoknak a nőknek, akik kimaradtak a középiskolából. Az egyetemi végzettségű férfiak szisztolés vérnyomása 2,26 higanymilliméterrel bizonyult alacsonyabbnak, mint középiskolából kimaradt társaiknak.

Ugyanez, bár kisebb mértékű fordított arány mutatkozott az oktatás és a vérnyomás között azokban a férfiakban és nőkben is, akik főiskolai képzést végeztek, és nem tanultak tovább az egyetemi képzésben.

A vérnyomásra gyakorolt előnyös hatás még a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a vérnyomásgyógyszerek figyelembe vételével együtt is megmaradt, bár kisebb mértékben.

A tanulmány vezető szerzője, Eric Loucks, a Rhode Island-i Brown Egyetem docense szerint a tanulmány segíthet megmagyarázni a fejlett országokban széles körben dokumentált összefüggést, amely az iskolázottság és a szívbetegségek alacsony kockázata között figyelhető meg. A vérnyomás a szívbetegség egyik biológiai alapja, ami arra utal, hogy a közegészségügy fejlesztését célzó politikusoknak figyelembe kellene venniük a közoktatás szélesebb körű hozzáférésének biztosítását is.

A tanulmány során a szisztolés vérnyomásra összpontosítottak a diasztolés vérnyomással szemben, mert a szisztolés magas vérnyomás sokkal gyakoribb, mint a diasztolés hipertenzió.


Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: LAM Extra háziorvosoknak - 2010; 2(4) A magasvérnyomás-betegség kezelésének új perspektívája. A hármas kombináció



A magasan képzett nőknek alacsonyabb a vérnyomása






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.