- Nincs különbség a gyorséttermi és az otthon készített hamburger vagy bármely más étel között, ha az utóbbit iparilag feldolgozott, félkész vagy kész élelmiszerként vásároljuk meg az üzletben. Ugyanis ezek rengeteg adalékanyagot tartalmaznak – reagált dr. Benda Judit, egészség - tanácsadó, gyógyszerész, aki egészség - tanácsadói tanulmányait Németországban végezte, a Gesellschaft für Gesundheitsberatung GGB, Lahnstein, Dr. Max Otto Bruker Haus-ban. – Majd a Super size me című amerikai dokumentumfilmre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a film rendezője és egyben szereplője 30 napig kizárólag a Mc Donald s-okban kapható élelmiszereket fogyasztotta és figyelte magán a változásokat. Egy hónap alatt meghízott, megbetegedett és elment az életkedve is. Ugyanis az adalékanyagokon túl, ezen élelmiszerek alapanyagainak gyenge a minősége, és rendkívül magas a cukortartalma – indokolta a szakember. - Az Európai Unióban engedélyezett étel adalékanyagok rövid jelöléseit E- számok formájában olvashatjuk az élelmiszereken. Nem szívesen vásárolunk olyat, amelyiken hosszú az E- lista, mert azt gondoljuk, ártalmasak. Milyen hatásai vannak a szervezetre? - Külön-külön viszonylag ártalmatlanok vagy kevéssé ártalmasak, de együttesen felerősödik, összeszorzódik hatásuk. Megbetegíthetik a szerveket, szervrendszereket, nem csak kellemetlen közérzetet, hanem daganatos betegséget és magzatkárosodást okozhatnak. Az ipar az adalékanyagokat tudatosan keveri hozzá élelmiszereinkhez, a különböző nehézfémek, a permetező- és az ipari szermaradványok – amelyek éppúgy megtalálhatók az élelmekben – viszont a környezetszennyezés és nagyüzemi mezőgazdasági termelés elkerülhetetlen következményei. Ezek veszélyes keveréket alkotnak az adalékanyagokkal együtt. - Mégis népszerűek, pedig veszélyeztetik az egészséget és még hizlalnak is. Az elhízás olyan anyagcsere betegség, melynek oka, hogy táplálékunk nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyekre szervezetünknek szüksége van. Sok esetben kémiailag is átalakítják iparilag feldolgozott, finomított élelmiszereinket, melyek kevés vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, rostot tartalmaznak. Például a pacalpörkölttől nem lehet elhízni, mert az természetes étel, de a margarin, a finomított étolaj mesterséges. Fontos, hogy ne finomított zsiradékkal főzzük, mert abból nem kapja meg szervezetünk a számára szükséges tápanyagokat. Helyettük inkább hidegen sajtolt olajat vagy házi zsírt használjunk. A sült krumpli önmagában ártalmatlan élelmiszer, s ilyen formában otthon is el tudjuk készíteni. De ha chips formájában vesszük, már adalékanyagokat is vásárolunk vele. - Sokan nem bajlódnak a főzéssel, mondván, több időbe és pénzbe kerül, mintha készételt vennének. Nekik mit tanácsol? - Ha összeadjuk az orvosnál és betegszabadságon töltött időt és a gyógyszerre költött pénzt, drágább, mintha természetes alapanyagokból főznénk. Egyébként sem kell minden nap háromfogásos ételt főzni, egyszerű és gyors ételeket is lehet készíteni. - Már csecsemőkorban rászoktatják az anyák gyermekeiket a cukros teára, később az édességre, cukros üdítő italokra. Természetes, hogy sokan felnőtt korukban is rendszeres fogyasztói maradnak ezeknek. Ők milyen egészségkárosító hatásokkal számolhatnak? - Yudkin professzor, a Londoni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének igazgatója mondta: „ha bármely élelmiszer csak fele annyira lenne káros, mint a cukor, már rég be lenne tiltva”. A finomított cukor semmi másból nem áll, mint a szacharóz nevű diszacharid molekulából. A cukor kulcsszereplő a táplálkozás okozta civilizációs betegségek kialakulásában. Az elhízás nagyon látványos képviselője ezeknek. De ez csak egy, a tucatnyi, a bizonyítottan táplálkozás okozta betegség közül. A szív- és érrendszeri, az anyagcsere, a mozgásrendszeri betegségek, a legtöbb allergia s számos idegrendszeri betegség többsége idesorolható. E betegségek oka, hogy az élelmiszerekben nincs elegendő tápanyag, mert az ipari feldolgozás során elvesznek. Emellett az intenzív mezőgadasági termelés, a műtrágyázás is csökkenti tápértéküket, melyet a következő táblázat is jól szemléltet: A trágyázás okozta különbségek minőségi mutatóinak változása a zöldségeknél, komposztált illetve trágyázott területeken a műtrágyázott területen termeltekkel szemben, 12 éves átlagban: Szárazanyag-tartalom + 23 % Fehérje tartalom + 18 % C vitamin tartalom + 28 % Cukor tartalom + 19 % Methionin + 23 % Kálium + 18 % Calcium + 10 % Foszfor + 13 % Vas, magnézium + 77 % Friss súly – 24 % Nitrát – 93 % Szabad aminosavak – 42 % Nátrium – 12 % (Forrás: Manfred Hoffmann, Lebensmittelqualität) A föld kizsákmányolása miatt kevés a növények és áttételesen a növényekkel táplálkozó állatok húsának ásványi anyag és vitamintartalma. A nagyüzemi gazdálkodásban az állatok húsa nem elsősorban a tápanyaghiánytól rossz minőségű, hanem a gyorsított hizlalástól. Attól válik vizessé és ízetlenné húsuk. Visszatérve a cukorra, az ugyanúgy függőséget okoz, mint bármelyik függőséget okozó szer. Magyarországon fejenként évente 40-60 kilogramm cukrot fogyasztunk. Fogyasztásakor felszalad a vércukorszint, majd rövid időn belül leesik és mivel a szervezet újra fel akarja pumpálni a vércukorszintet, újra édeset kívánunk. Ezért fel-le ingázik vércukorszintünk. - Milyen alternatívát ajánl az iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztása helyett? - Térjünk vissza dédapáink táplálkozásformájához, a teljes értékű táplálkozáshoz, amelyből hiányoztak az iparilag feldolgozott élelmiszerek és a nyersanyagokat természetes formájukban készítették el. Így cukor helyett az évezredek óta létező természetes édesítőszereket, a mézet, a friss és szárított gyümölcsöket, az iparilag előállított zsiradékok helyett a hidegen sajtolt olajokat és vajat, a finomított lisztek helyett (legyen az búza, rozs, vagy akár tönköly) pedig teljes őrlésű lisztet használtak. Ez a táplálkozásforma sem időráfordításában, sem árában nem tér el lényegesen a mai magyar konyhától, hiszen csak az alapanyagokat kell kicserélnünk a teljes értékű változatokra. Ez biztosítja egészségünk megőrzését, illetve sok esetben visszanyerését. Az emberiség évezredeken át így étkezett és ismeretlenek voltak mai civilizációs betegségeink. - Mi a kormány felelőssége az élelmiszerek összetevőivel kapcsolatban? - „ Nagy a mindenkori kormányok felelőssége, de nem csak Magyarország dönti el, hogy mi kerülhet az élelmiszerekbe, hanem az Európai Unió illetve az ENSZ Codex Alimentarius nevet viselő bizottsága. Mivel azonban ebben a két döntéshozó fórumban az élelmiszeripar és a vegyipar emberei is bent ülnek tanácsadóként, tulajdonképpen világos, hogy nem a polgárok, hanem az ipar érdekeit fogják képviselni. A rendeletek a cigaretta, az alkohol, a gyorséttermi ételek megadóztatásáról azt a látszatot keltik, mintha a kormány törődne a lakosság egészségével. Pedig ez nem oldja meg a problémát. Ma ez emberek életük egyharmadát betegen töltik, orvoshoz járnak, gyógyszereken élnek. Minden második ember valamilyen daganatos betegségben szenved s minden negyedik belehal betegségébe. Természetesen ezt nem lehet csak a táplálkozásra fogni, közrejátszanak a környezeti hatások is. Ha kiiktatjuk az iparilag feldolgozott élelmiszereket étrendünkből, már nagy lépést tettünk egészségünkért” – foglalta össze a szakember. eLitMed.hu, Császi Erzsébet