A feldolgozott élelmiszer nem csak a zsírpárnák felhalmozódásában ludas, de negatívan befolyásolja a viselkedést és a lelki egészséget a gyermekeknél, állítja egy új tanulmány. A Telethon Gyermekegészségügyi Kutatóintézet szerint az ilyen élelmiszerekből álló étrend növeli az érzelmi-és viselkedészavarok kockázatát, továbbá kétszeresére emeli a figyelemzavaros hiperaktivitás esélyét. A két tanulmány kb. 1 800 kamasz adatait dolgozta fel. A különböző hátterű gyerekeket születésüktől követte nyomon az intézet, és az derült ki, hogy az egészségesebben táplálkozó fiatalok körében kevesebb ilyen probléma jelentkezett. "Jelentős összefüggést mutattunk ki a gyerekek táplálkozása és agyi funkciói között, de ezt még nem igazán hajlandó senki komolyan venni.” – jegyezte meg a tanulmány vezetője, Wendy Oddy. „Nem reklámozzák eléggé a gyümölcsöket és zöldségeket, bezzeg az áruházakban egész sorokat foglalnak el az édességek, üdítők és finomított reggeliző pelyhek.” A gyermekek étkezési szokásait két csoportra osztották a kutatók: az egészséges változatban sok friss zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona és hal szerepelt. A „nyugati” típusúban pedig sok telített zsiradék, finomított cukor, só, elvihető éttermi ételek, péksütemény, feldolgozott, rántott és finomított ételek. "Az Omega-3 zsírsavak elengedhetetlenek az idegrendszer helyes működéséhez, és az elmélet szerint ha ebből nem eszik eleget valaki, az befolyásolja az agy működését. „Az Omega-3-ra épülő iparág a halolajra vetette rá magát, de elkerülte a figyelmüket, hogy néhány növény, mint például az olajos magvaj is tartalmaznak ilyen zsírsavakat.” – mondta Oddy. Más kutatások kimutatták, hogy a lobbanékony fiatalok inkább nassolnak, ha éhesek. A búskomorság, bánat esetén édességgel vagy zsíros ételekkel tömik magukat. A depresszió és elhízás is összefügg egymással. "Mivel a túlsúly és az elhízás egyre terjed, szerintem egyre több depresszióssal is találkozunk majd, bár én nem tudom, ebben az esetben melyik jelentkezik először. Azt is tudjuk, hogy a kövérek vérében több a gyulladásos faktor, talán ez az, ami hat az agyműködésre is.” Forrás: Medipress