Hírvilág

A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja

2011. AUGUSZTUS 15.

A szakértők egy olyan kutatás során tették jelentős felfedezésüket, amellyel a rendellenes agyi fejlődést próbálták vizsgálni az újszülöttekben, és a korszülés az agyi fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásait próbálták feltérképezni.

Az Egyesült Államokban a koraszülöttek száma fokozatos növekedés után mostanra az összes szülés 12 százalékára emelkedett – számolt be Terrie Inder, a St Louis-i Washington Egyetem gyermekgyógyász professzora, a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban publikált tanulmány vezető szerzője. A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói arra is rámutattak, hogy a koraszülött csecsemők a tanulási zavarok, a figyelemhiány és a viselkedési illetve kognitív zavarok megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

„Ez a tanulmány és az összegyűjtött adatok sokat segítenek nekünk annak megértésében, mi megy tönkre strukturálisan számos gyermekkori rendellenesség, köztük a koraszülés utóhatásaként jelentkező autizmus, a figyelemhiányos rendellenesség vagy az olvasási zavarok esetében” – mondta Inder.

A kutatók az ún. felületi rekonstrukció technika segítségével hasonlították össze a különböző agyakban lévő területeket és struktúrákat. Miután 12 időre született csecsemő agyi képalkotó vizsgálatának eredményeit összehasonlították 12 egészséges felnőttével, kiderült, hogy az agykéreg egyenetlenül növekedett. A kéreg negyede-harmada a normális fejlődés során körülbelül kétszer olyan mértékben nőtt, mint az agykéreg többi területe.

Az eredmény arra utal, hogy az evolúció lenyomatot hagyott az emberi agyon, mert az agy gyorsan fejlődő területei megegyeznek azokkal, amelyek az összehasonlítás alapján a leginkább eltérnek a főemlősökétől. A gyorsan növekvő területeket a fejlett mentális funkciókkal, például a nyelvvel és a gondolkodással, illetve a jellegzetesen emberi tulajdonságokkal hozzák összefüggésbe.

David Van Essen, a tanulmány társszerzője elmondta, a korábbi kutatások azt mutatták, hogy az agy gyorsan bővülő területei közül sok olyan közelmúltban bekövetkező evolúciós változások következtében nőtt meg, amelyek az emberi agyat a többi főemlősénél sokkal nagyobb méretűvé tették. Van Essen, aki az agyi területek szkenneléséhez felhasznált felületi rekonstrukciós technikát kifejlesztette, úgy vélte, hogy a gyorsan növekvő agyi területek teljes fizikai kifejlődését bizonyos mértékben késleltetni lehet, hogy lehetővé tegyük a gyermekkori tapasztalatok által történő formálódásukat. Inder azt feltételezte, hogy egyes agyi területek evolúciós okokból fejlődhetnek gyorsabban a csecsemőkben. A látásért felelős agyterület például, amely ahhoz szükséges, hogy a csecsemő kapcsolatban állhasson édesanyjával a szoptatás alatt, korán kifejlődik, míg a csecsemőkorban kevésbé fontos funkciók csak később következnek.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó link: Similar patterns of cortical expansion during human development and evolution - Proceedings of the National Academy of Sciences

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.