A clopidogrel javítja az akut coronariaszindrómát elszenvedett betegek többségének a prognózisát, de nem ritka a gyógyszerre adott nem megfelelő terápiás válasz, és ez az ischaemiás események kiújulásával járhat. A Pharmacogenomics of Antiplatelet Intervention (PAPI) vizsgálat szerzői 7 napnyi clopidogrelkezelés után mérték a thrombocytaaggregációt több mint 400, az ámis közösséghez tartozó személy esetében. Az egész genomra kiterjedő kapcsoltsági elemzéssel azonosították a clopidogrel csökkent hatásával összefüggésben álló citokróm P450 (CYP) 2C19*2 génváltozatot. Az eredményeik alátámasztása és a cardiovascularis kockázat meghatározása céljából további 227 Amerikai Egyesült Államok-beli beteget soroltak be, akiken percutan coronariaintervenciót végeztek. A 10q24 kromoszómaterületen elhelyezkedő összesen 13 egyesnukleotid-polimorfizmusról állapították meg, hogy összefüggésben áll a clopidogrelre adott gyengébb terápiás válasszal. A legerősebb szignifikanciát a CYP2C19*2 mutáció esetében tapasztalták. Az ezt a gént hordozó személyek az intervenció után kétszer gyakrabban szenvedtek ischaemiás szövődményt, vagy haltak meg. Ez a génváltozat a fehér bőrű személyek 25%-ában és az ázsiai származásúak 50%-ában jelen van, ezért kézenfekvő lehetőség a farmakogenomikai megközelítés a clopidogrel adásakor. Amíg viszont nem tudjuk, hogy a mutációt hordozó betegeket hogyan kezeljük, felesleges lenne a genotípust meghatározni a gyakorlatban. Annál inkább szükséges lenne a klinikai vizsgálatok keretében, hogy mielőbb találjunk megfelelő terápiás stratégiát a clopidogrelre nem megfelelően reagáló betegek kezelésére. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: JAMA 2009 Aug 26; 302:849. JAMA 2009 Aug 26; 302:896.