Hírvilág

21. századi technológiához 21. századi szemlélet?

2011. AUGUSZTUS 15.

Új egészségügyi vezetés a Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésén


Megtartotta a nyári szünet előtti utolsó ülését a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET). Papp Zoltán professzor, a NET elnöke rövid bevezetőjében felelevenítette a NET elmúlt három éves tevékenységét, és arra kérte a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának vezetését és az egészségügy új irányítóit, hogy a NET törvényi jogkörének megfelelően bátran támaszkodjanak az egészségügy legfontosabb szereplőinek, így különösen a betegek érdekképviseleteinek bevonásával születő véleményekre és ajánlásokra.

Réthelyi Miklós professzor, az új csúcsminisztérium vezetője és Szócska Miklós, az egészségügyet irányító államtitkár rövid bevezetőikben hitet tettek a szakmaiság és humánum, a transzparens döntéshozatal és az érintettek bevonásával zajló előzetes egyeztetések mellett. Ezt követően bemutatásra kerültek a NET elnöksége részéről felkért szerzők által készített részanyagok, amelyeket összerendezett formában a NET javaslatcsomagjaként tesznek az új egészségügyi vezetés asztalára.

Elsőként Boncz Imre, Gulácsi László és Oberfrank Ferenc kapott szót, akik bemutatták az OEP kiadásainak és bevételeinek alakulását az elmúlt két évtizedben, és vázolták a finanszírozási hiány kezelésének lehetséges módjait. Fontos kérdésként tették fel, hogy vajon a 21. századi technológiához mérten rendelkezünk-e megfelelően modern szemlélettel is. Érdekes és megdöbbentő számadat is elhangzott, nevezetesen: egy friss tudományos eredmény szerint Magyarországon a demenciára és az Alzheimer-kórra fordított kiadások évente 212 milliárd Ft-ot tesznek ki.

Hajnal Ferenc az alapellátás legfontosabb feszültségpontjait és az ezek enyhítésére szolgáló javaslataikat mutatta be, melyek közül kiemelte egy egységes alapellátási informatikai rendszer igényét és a praxis alap létrehozásának szükségességét is.

Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg-Szakellátási Szövetség elnöke hangsúlyozta a hatékonyabb betegellátás és a racionális forrásfelhasználás igényét. Kiemelte, hogy a minőségi ellátást a jelenlegi rendszer semmilyen formában sem ismeri el. Előadásának végén megjegyezte, hogy a járóbeteg-szakellátás megerősítését célzó részletes javaslataik gyakorlatilag 2000 óta ott vannak a döntéshozók asztalán.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség Elnöke röviden ismertette részletes javaslatcsomagjuk fontosabb elemeit. Álláspontjuk szerint ez most egy fragmentált és a forrásokhoz képest túldimenzionált kórházi struktúra. Emlékeztetett rá, hogy évek óta megvannak a legfontosabb népbetegségek esetében a szakmai konszenzussal kidolgozott nemzeti programok, melyeket az akkori politikai vezetés ugyan felvállalt, de azóta végrehajtásuk megakadt és a bennük foglalt intézkedési tervek nincsenek sem végrehajtva, sem figyelembe véve a tervezés, forráselosztás és az EU pályázatok során. Célmodelljükben gyakorlatilag minden szinten integrációt javasolnak.

Zalai Károly, a Magyar Gyógyszerész Kamara főtitkára rövid mérleget vont a 2006 óta a hazai gyógyszerészetben kibontakozott folyamatokról. Kiemelte, hogy a neoliberális politika következtében a gyógyszertári struktúra átrendeződött, és a belépett új tőketulajdonosok a profitérdeket a betegérdekek fölé helyezik. Megítélése szerint csorbult a gyógyszerellátás biztonsága és mindez már betegbiztonsági problémákat is felvet. Jelezte, hogy adataik szerint 2009-ben 750-800 patika működött veszteségesen. Emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy az eredménytelen minisztériumi tárgyalások után ez év tavaszán 12 pontban foglalták össze „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” címmel a gyógyszerészek követeléseit.

Végezetül, a NET civil alelnöke, Koltai Tünde mutatta be a Kapócs Gáborral közösen „A betegjogokról és érvényesülésükről Magyarországon, 2010-ben” címmel készített részanyagukat. Koltai Tünde kiemelte, hogy a 1997. évi CLIV egészségügyi törvény megalapozta a magyar egészségügy betegközpontú átalakításának alapelveit, irányát, céljait és ehhez nem csupán megfelelő, hanem mindmáig korszerű jogi kereteket is biztosított. Ugyanakkor a törvény rendelkezésének végrehajtása gyakran hiányos és ezért a betegjogok a mindennapi gyakorlatban gyakran sérülnek.

Hangsúlyozta, hogy a betegjogok mellett a betegérdekeket is figyelembe kell venni a rendszer átalakítása során. Részanyagukban számos konkrét intézkedési javaslatot fogalmaztak a meg az új minisztériumi vezetés számára. Utolsó javaslatukként a minden racionális és etikus egészségügyi reformot meghiúsító és mindegyik érintett felet megalázó hálapénzrendszer kifehérítését tűzték ki célul.

A prezentációk után jó néhány hozzászóló egészítette ki a NET addig kialakított véleményét. Így a Magyar Ápolási Egyesület képviselője hangsúlyozta a 110 ezer ápoló szerepének fontosságát az egészségügyi ellátórendszerben, és rámutatott az egyre drámaibb humánerőforrás problémára.

Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt javasolta, hogy még az egészséggazdaságtani megállapításokat is az eddigi technokrata szemüveg helyett sokkal inkább humán szemüvegen át nézzük, hiszen az egészségügyben a munka tárgya maga az ember.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviseletében Csordás Ágnes alapellátási alelnök és Kubányi Jolán általános alelnök hozzászólásaikban az alapellátás összetettségéről, kiemelt fontosságáról és helyzetéről, valamint a válságos humánerőforrás helyzetről szóltak. Ehhez kapcsolódóan felmerült annak szükségessége, hogy a NET egy önálló ülést szenteljen az egészségügyben kialakult válságos humánerőforrás-helyzet megtárgyalására. Ugyanígy felvetették azt is, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátások valós szerepükhöz képest nem kaptak eddig kellő figyelmet, ezért a jövőben érdemes lenne részletesen áttekinteni e szakterületet is.(Június 23-án szerdán, az érintettek részvételével a NET ülésen is szóbe került válságos HR helyzettel foglalkozik majd a LAM-Klub)

Az ülés zárásaként Papp Zoltán, a NET elnöke említette, hogy a hozzászólásokkal kiegészített részanyagokat összefogott formában mielőbb átadják az új minisztériumi vezetésnek. Ők már jelezték, hogy az átadás-átvételi folyamat miatt az abban foglaltak érdemi tanulmányozásához és a szükséges intézkedések megtételéhez kis türelmet kérnek.


A NET következő ülésére előreláthatólag szeptember végén kerül sor.

eLitMed

Az egyes szervezetek részéről a NET-hez benyújtott szakmai részanyagokat itt olvashatják:

Járóbeteg-szakellátás fejlesztése - Varga Imre

Az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatói oldalának anomáliái és egy lehetséges célmodell - Rácz Jenő

Alapellátás 2010 - dr. Hajnal Ferenc

Egészség-gazdaságtani megfontolások 2010 - Boncz Imre

A betegjogokról és érvényesülésükről Magyarországon, 2010-ben - Koltai Tünde, Kapócs Gábor

A gyógyszerellátás helyzete - Zalai Károly

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Szakálltörténet

A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.

Gondolat

Borderline és stigmatizáció

Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Klinikum

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

ÉBERFI Zsuzsanna, ENGELHADT Fanni, KUTOR Norbert

ABSZTRAKT A játék kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, számos olyan egyedi elemmel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más tevékenységformáktól, s biztosítják helyét életünkben. A klasszikus játékok mellett egyre inkább teret nyernek az internetes szerepjátékok is, így cikkünkben bemutatjuk ezen játékok és játékosaik világát, s kitérünk a játszás szociális, kognitív és érzelmi hatásaira és a virtuális játék-függőség kérdésére is. Ezen úgynevezett modern játékok mechanikai és dinamikai elemeinek felhasználásával valósítható meg a ’gamification’ nevet viselő módszer, amely egyik legsikeresebb eszköze lehet az oktatás színvonalasabbá, élvezetesebbé és hatékonyabbá tételére a legfiatalabb generációk számára. A ’gamification’ szükségességét a megváltozott nevelési attitűdök, az elavultnak tekinthető oktatási módszerek, az internet térhódítása valamint az általános intelligencia mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésének igénye jelzi.