Gondolat

Világhír után itthon - Csörgő Attila: Arkhimédészi pont

SÁNDOR Zsolt

2011. AUGUSZTUS 15.

A Ludwig Múzeumban megnyílt a világ legrangosabb médiaművészeti díját, a Nam June Paik-díjat tavaly elnyerő, világszerte nagy elismertségnek örvendő magyar alkotó, Csörgő Attila kiállítása.

Az anyag legtöbb darabja korábban már szerepelt nagy hazai seregszemléken, ám először nyílik alkalom az eddigi életmű átfogó bemutatására.

Csörgő Attila – garantálom, erről mindenki pillanatok alatt megbizonyosodik – egyszerre tudós, barkácszseni, egyedülálló struktúralátással megáldott csodabogár és virtuóz mutatványos. Posztmodern antihősbe bújt reneszánsz ember. Nagyon nagy művész.

Hámozott terek, ferde víz, platoni testek, Möbius-tér, időszobrok.

A látnivaló megidézi a Csodák Palotáját, Öveges professzor kísérleteit, Mézga Aladár különc hálószobáját.

A néző egy darabig ráncolt homlokkal próbálja követni a művész gondolatmenetét, idézgetni a feledés homályába veszett fizika- és geometriatudományát, de aztán csak az marad, hogy ezek a rejtelmek bizony hátborzongatóan és gyönyörűen mélységesek.

A „Plátói szerelem” egyes darabjai – melyeken valóságos animációként, villanymotor és apró súlyok mozgatta damilerdőben transzformálódnak egymásba a tökéletes testek–, évekig készültek, de a konstrukciók olyan sokkolóan bravúrosak, hogy az egyszerű halandó belátja, számára mindez évtizedek alatt sem volna megismételhető.

A másik póluson ott van a pofonegyszerű, mégis lenyűgöző Forgástest, amely két megforgatott ferde csavar és lámpafény segítségével valóságos pohár olyan tökéletes illúzióját hozza létre, hogy egy kiállításmegnyitó alkalmával valaki megpróbálta megtölteni vörösborral.

A „Hogyan szerkesszünk narancsot” című projektben a turbinák fölött pörgő-forgó, imbolygó, lebegő papírgömböknek - bár ugyanannak a fizikai parancsnak engedelmeskednek -, felületi finomságuk szerint eltérő a „viselkedésük”, nem vitás, egyéniségük van.

Síkból transzformálódó terek, testek illúzióját létrehozó mozgás és fény. Villanymotorok, réskamera, milliméterpapír, hurkapálcika, barkácsáruházból való pillanatszorító, tükrök, olaj, homok.
Sehol az obligát médiaművészeti kellék- és problématár. Ezt a jóformán 19. századi arzenált valami mégis jelenvalóvá avatja.

Talán jelzi, az érzéki élmény, a szerkezet átláthatósága szükségletünk. Az elme pedig szívesen egyensúlyoz nagy mélységek felett.
A steril fém, vagy undok műanyag burkolat mögé rejtett, lassan létrehozója által sem felfogható „kütyük” világa viszont egyre nagyobb bizonytalanságot és idegenséget növeszt a lélek legmélyén.

Csörgő Attila Arkhimédészi pont című kiállítása 2009. október 30-tól 2010. január 24-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.



Csörgő Attiláról bővebben

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Gondolat

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Gondolat

Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Hírvilág

A festék hússá lényegül

Szabó Beáta festőművész Életműszerészet című kiállítása október 4-ig a Liget Galériában tekinthető meg. (A kiállítás a megnyitót követően csak e-mailben történő előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható : ligal@c3.hu )

Gondolat

ÉBER ÁLOM - Hommage á ROZSDA ENDRE

A Várfok Galéria új kiállítása rendkívüli élményt tartogat számunkra.