Gondolat

Világhír után itthon - Csörgő Attila: Arkhimédészi pont

SÁNDOR Zsolt

2011. AUGUSZTUS 15.

A Ludwig Múzeumban megnyílt a világ legrangosabb médiaművészeti díját, a Nam June Paik-díjat tavaly elnyerő, világszerte nagy elismertségnek örvendő magyar alkotó, Csörgő Attila kiállítása.

Az anyag legtöbb darabja korábban már szerepelt nagy hazai seregszemléken, ám először nyílik alkalom az eddigi életmű átfogó bemutatására.

Csörgő Attila – garantálom, erről mindenki pillanatok alatt megbizonyosodik – egyszerre tudós, barkácszseni, egyedülálló struktúralátással megáldott csodabogár és virtuóz mutatványos. Posztmodern antihősbe bújt reneszánsz ember. Nagyon nagy művész.

Hámozott terek, ferde víz, platoni testek, Möbius-tér, időszobrok.

A látnivaló megidézi a Csodák Palotáját, Öveges professzor kísérleteit, Mézga Aladár különc hálószobáját.

A néző egy darabig ráncolt homlokkal próbálja követni a művész gondolatmenetét, idézgetni a feledés homályába veszett fizika- és geometriatudományát, de aztán csak az marad, hogy ezek a rejtelmek bizony hátborzongatóan és gyönyörűen mélységesek.

A „Plátói szerelem” egyes darabjai – melyeken valóságos animációként, villanymotor és apró súlyok mozgatta damilerdőben transzformálódnak egymásba a tökéletes testek–, évekig készültek, de a konstrukciók olyan sokkolóan bravúrosak, hogy az egyszerű halandó belátja, számára mindez évtizedek alatt sem volna megismételhető.

A másik póluson ott van a pofonegyszerű, mégis lenyűgöző Forgástest, amely két megforgatott ferde csavar és lámpafény segítségével valóságos pohár olyan tökéletes illúzióját hozza létre, hogy egy kiállításmegnyitó alkalmával valaki megpróbálta megtölteni vörösborral.

A „Hogyan szerkesszünk narancsot” című projektben a turbinák fölött pörgő-forgó, imbolygó, lebegő papírgömböknek - bár ugyanannak a fizikai parancsnak engedelmeskednek -, felületi finomságuk szerint eltérő a „viselkedésük”, nem vitás, egyéniségük van.

Síkból transzformálódó terek, testek illúzióját létrehozó mozgás és fény. Villanymotorok, réskamera, milliméterpapír, hurkapálcika, barkácsáruházból való pillanatszorító, tükrök, olaj, homok.
Sehol az obligát médiaművészeti kellék- és problématár. Ezt a jóformán 19. századi arzenált valami mégis jelenvalóvá avatja.

Talán jelzi, az érzéki élmény, a szerkezet átláthatósága szükségletünk. Az elme pedig szívesen egyensúlyoz nagy mélységek felett.
A steril fém, vagy undok műanyag burkolat mögé rejtett, lassan létrehozója által sem felfogható „kütyük” világa viszont egyre nagyobb bizonytalanságot és idegenséget növeszt a lélek legmélyén.

Csörgő Attila Arkhimédészi pont című kiállítása 2009. október 30-tól 2010. január 24-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.



Csörgő Attiláról bővebben

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Gondolat

A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Hírvilág

A labdarúgás művészete - kiállítás a Millenáris Teátrumban

Június 12.-én egy tartalmában teljesen eredeti sporttárgyú kiállítás nyílt meg a Millenáris Teátrumban, fő vonalában Kozák Lajos fotóművész anyagából.

Gondolat

Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Hírvilág

A festék hússá lényegül

Szabó Beáta festőművész Életműszerészet című kiállítása október 4-ig a Liget Galériában tekinthető meg. (A kiállítás a megnyitót követően csak e-mailben történő előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható : ligal@c3.hu )