Reflektálásra kényszerít minket Katharina Roters Hungarian Cubes című, a kockaház-éra homlokzati díszítéseit dokumentáló kötete. Közel félmillió kockaház található hazánkban. 120 homlokzatát láthatjuk a könyvben. Sajátos ornamentika bontakozik ki előttünk, amely a művész értelmezése szerint szubverzív, azaz a szocializmus elleni lázadásként is értelmezhető. A kockaház rövid idő alatt felépíthető, ez okozta, hogy széles körben, szinte vírusszerűen elterjedt hazánkban. A Szamos 1970-es áradását követően az újraépítés során már szinte teljesen uralta a terepet. A formát az SZT-80 szabvány igyekezett egységesíteni, ám sokféle verziója született. A szabvány ellenére a kockaház spontán építészetbe sorolható, határainkon túl is megtalálható. Ambivalens viszonyunk van a kockaházhoz: a polgárosodás sajátos folyamatát fejezi. Szinte mindenkit érint, sokakat fájdalmasan, kellemetlenül. Janáky István: Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című kötete talán inkább a fájdalmasabb, a „kockaházakba szorult népek” oldalát mutatja be számunkra. Ám Katharina Roterst nem a kockaház építészeti vagy társadalomtörténeti sajátosságai ragadták meg, hanem a homlokzatukon megjelent virulens díszítések. Ornamentika, amely talán segíthet megérteni, hogy mi zajlott be az emberek lelkében, amikor az agráriumból hirtelen átkerültek az iparba hazánkban. Az egy generáció alatt lejátszódó gyors folyamat számos család számára megterhelő volt, egyfajta kettős referenciában éltek az urbanizálódó, vagy ingázó fiatalok is: az idősebb generáció számára továbbra is a hátsó konyhakert és a falusi életmód és értékek jelentették a referenciát, míg az ingázó fiatalok pedig a városi, polgári kultúrával találkoztak. (A kettő összeegyeztetése talán még ma sem történt meg teljesen -- a munka aktualitását ez is adja.) A kockaházak homlokzataihoz hasonló jelenség napjainkban talán a tetoválások sokszínűsége és elterjedtsége vagy akár a facebook felületein megosztott képek (B Debatin és mtsai, 2009). A homlokzat (façade) kifejezést a szociálpszichológia is használja, ott annak kifejezése, amit az egyén a közösség számára kifejez, és egyben megkövetel, mint referencia, amely egyben elvárható cselekvési mintákat is jelöl. (Erving Goffman komplex rendszert dolgozott ki a homlokzat körüli társas érintkezések tematizálása, megragadására, e.g. Interaction Ritual: Essays on Face-to-Face Behavior, 1967) Sajátos módon sokszor a kockaházak homlokzata a polgári értékrendet sugallta, míg a hátsó rész, az életvitel, pedig a hagyományos falusi értékrendet képviselte (A kettő viszonya természetesen ennél jelentősen árnyaltabb.) A rendszerváltozás óta hazánkban erősen fennmaradt polgári-feudális jellegzetességekre is magyarázatot kereshetünk az ornamentikák láttán. De büszkék is lehetünk magyarságunkra: hasonló a spontán építészetben kibontakozó változatos "homlokzati"-önkifejezési vágy kevés más országban ragadható meg. Nem példátlan azért: az Örmény buszmegállók egyedi formavilága vagy, norvég passzívházak változatossága vagy (a Pritzker díjas) Aravena iquiquei félkész házai. Jan Vansina szerint a kom­mu­ni­ka­tív és a kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet mezsgyéjén létezik egy "sod­ró­dó sza­kadék", egy pon­to­san nem de­fi­ni­ál­ha­tó tö­rés a kor­tár­sak él­mény­kö­zös­sé­gei és az utó­kor kul­tu­rá­lis szimbolizációi kö­zött. Kockaházak homlokzatának díszítése lehet, hogy eddig a vakfoltunk, a sodródó szakadék része volt... Katharina Roters német-magyar festőművész és fotográfus. Németországban nevelkedett, és talán éppen ez segített számára felfedezni a kockaház-jelenséget, a kiváló anyagot férjével Szolnoki Józseffel együtt készítette. Brys Zoltán eLitMed.hu 2014.március 02 ___ Kötet bibliográfiaia adatai Katharina Roters: Hungarian Cubes: Subversive Ornaments in Socialism 176 oldal, Park Books, Zürich, 2014 ISBN 3906027430 Kiállítás 2017.február 24.-ig megtekinthető: Acb Galéria 1068 Budapest, Király utca 76. https://acbgaleria.hu/