Gondolat

Szubverzív ornamentika

2014. JÚNIUS 27.

Reflektálásra kényszerít minket Katharina Roters Hungarian Cubes című, a kockaház-éra homlokzati díszítéseit dokumentáló kötete. Közel félmillió kockaház található hazánkban. 120 homlokzatát láthatjuk a könyvben. Sajátos ornamentika bontakozik ki előttünk, amely a művész értelmezése szerint szubverzív, azaz a szocializmus elleni lázadásként is értelmezhető.

A kockaház rövid idő alatt felépíthető, ez okozta, hogy széles körben, szinte vírusszerűen elterjedt hazánkban. A Szamos 1970-es áradását követően az újraépítés során már szinte teljesen uralta a terepet. A formát az SZT-80 szabvány igyekezett egységesíteni, ám sokféle verziója született. A szabvány ellenére a kockaház spontán építészetbe sorolható, határainkon túl is megtalálható.



Ambivalens viszonyunk van a kockaházhoz: a polgárosodás sajátos folyamatát fejezi. Szinte mindenkit érint, sokakat fájdalmasan, kellemetlenül. Janáky István: Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című kötete talán inkább a fájdalmasabb, a „kockaházakba szorult népek” oldalát mutatja be számunkra.

Ám Katharina Roterst nem a kockaház építészeti vagy társadalomtörténeti sajátosságai ragadták meg, hanem a homlokzatukon megjelent virulens díszítések. Ornamentika, amely talán segíthet megérteni, hogy mi zajlott be az emberek lelkében, amikor az agráriumból hirtelen átkerültek az iparba hazánkban. Az egy generáció alatt lejátszódó gyors folyamat számos család számára megterhelő volt, egyfajta kettős referenciában éltek az urbanizálódó, vagy ingázó fiatalok is: az idősebb generáció számára továbbra is a hátsó konyhakert és a falusi életmód és értékek jelentették a referenciát, míg az ingázó fiatalok pedig a városi, polgári kultúrával találkoztak. (A kettő összeegyeztetése talán még ma sem történt meg teljesen -- a munka aktualitását ez is adja.)

A kockaházak homlokzataihoz hasonló jelenség napjainkban talán a tetoválások sokszínűsége és elterjedtsége vagy akár a facebook felületein megosztott képek (B Debatin és mtsai, 2009). A homlokzat (façade) kifejezést a szociálpszichológia is használja, ott annak kifejezése, amit az egyén a közösség számára kifejez, és egyben megkövetel, mint referencia, amely egyben elvárható cselekvési mintákat is jelöl. (Erving Goffman komplex rendszert dolgozott ki a homlokzat körüli társas érintkezések tematizálása, megragadására, e.g. Interaction Ritual: Essays on Face-to-Face Behavior, 1967)

Sajátos módon sokszor a kockaházak homlokzata a polgári értékrendet sugallta, míg a hátsó rész, az életvitel, pedig a hagyományos falusi értékrendet képviselte (A kettő viszonya természetesen ennél jelentősen árnyaltabb.) A rendszerváltozás óta hazánkban erősen fennmaradt polgári-feudális jellegzetességekre is magyarázatot kereshetünk az ornamentikák láttán. De büszkék is lehetünk magyarságunkra: hasonló a spontán építészetben kibontakozó változatos "homlokzati"-önkifejezési vágy kevés más országban ragadható meg. Nem példátlan azért: az Örmény buszmegállók egyedi formavilága vagy, norvég passzívházak változatossága vagy (a Pritzker díjas) Aravena iquiquei félkész házai.




Jan Vansina szerint a kom­mu­ni­ka­tív és a kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet mezsgyéjén létezik egy "sod­ró­dó sza­kadék", egy pon­to­san nem de­fi­ni­ál­ha­tó tö­rés a kor­tár­sak él­mény­kö­zös­sé­gei és az utó­kor kul­tu­rá­lis szimbolizációi kö­zött. Kockaházak homlokzatának díszítése lehet, hogy eddig a vakfoltunk, a sodródó szakadék része volt...

Katharina Roters német-magyar festőművész és fotográfus. Németországban nevelkedett, és talán éppen ez segített számára felfedezni a kockaház-jelenséget, a kiváló anyagot férjével Szolnoki Józseffel együtt készítette.

Brys Zoltán
eLitMed.hu
2014.március 02

___

Kötet bibliográfiaia adatai
Katharina Roters: Hungarian Cubes: Subversive Ornaments in Socialism
176 oldal, Park Books, Zürich, 2014
ISBN 3906027430


Kiállítás 2017.február 24.-ig megtekinthető:
Acb Galéria
1068 Budapest, Király utca 76.
http://acbgaleria.hu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

„Nem torzítás, hanem a valóság egy másik vetülete”

A fotográfus és boncmester Gálos László Norbert technikáról és testekről.

Hírvilág

A labdarúgás művészete - kiállítás a Millenáris Teátrumban

Június 12.-én egy tartalmában teljesen eredeti sporttárgyú kiállítás nyílt meg a Millenáris Teátrumban, fő vonalában Kozák Lajos fotóművész anyagából.

Gondolat

Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Gondolat

Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.