Gondolat

Párhuzamos történetek és érzelmes utazás

2012. OKTÓBER 13.


Földényi F. László esztéta, műfordító Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéről írt elemzését közölte a Neue Zürcher Zeitung szombaton abból az alkalomból, hogy az írója vasárnap tölti be hetvenedik életévét. A lap egy másik cikkben bemutatja Fejtő Ferenc Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását.

A tekintélyes svájci világlapban közölt írásában Földényi egyrészről Honoré de Balzac Emberi színjátékával, másrészről a középkori elbeszélő irodalommal és Dante Isteni színjátékával állította párhuzamba Nádas Péter regényét.

A középkori epika szerkezetére emlékeztet a mód, ahogy a regényben a szereplők a semmiből előtűnnek, és azután valahová eltűnnek, a legváratlanabb pillanatban uralkodó helyzetet foglalnak el a műben, majd ugyanolyan váratlanul ismét mellékszereplőkké válnak - írja Földényi. A Párhuzamos történetek szereplői azonban középkori előképeikkel ellentétben olyan alapossággal és részletességgel kidolgozottak, tetteik és gondolataik olyan logikával felvértezettek, hogy "abból a világon semmilyen realizmus nem hiányolhat semmit" - fogalmaz. Mégis - tette hozzá -, az egész mű logikája egészen másféle irányba mutat.

Míg egyrészről a Párhuzamos történetek Balzac világában, "a mindannyiunk számára ismerős mindennapok világában" játszódik, a mű szerkezete mégis Dante logikája szerint épül fel - állapítja meg Földényi. Az esztéta a XIX. századi francia író műveivel közös vonást lát abban is, hogy - mint írja - a szereplőket felsorakoztatva az olvasónak az az érzése, hogy Balzac regényalakjaihoz hasonlóan róluk is mindent tud, s hogy külön regényt lehetne írni mindegyikükről. Ugyanakkor, akárcsak Dante Isteni színjátéka, Nádas regénye is mindent, ami valóságos, vagyis földi, a nem valóságos, nem földi, vagyis a metafizikus tükrében szemlél. A Párhuzamos történetek ezért az elmúlt száz év egyik legjelentősebb alkotása az európai irodalomban - írta Földényi F. László.

http://www.nzz.ch/aktuell/feuilleton/literatur-und-kunst/peter-nadas-jahrhundertwerk-parallelgeschichten-1.17678257

A lap nyomtatott kiadásának nemzetközi változata bemutatja Fejtő Ferenc (Francois Fejtö) Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását. Úgy tűnik, minden ajtó és ablak tárva áll ebben a figyelemre méltóan könnyű lapírói prózában; rajtuk keresztül az ember egy fiatal férfi lelkébe láthat, aki 1934-ben a szó sok mindent magában foglaló értelmében utazásra indul az Osztrák-Magyar Monarchia maradványain keresztül - írta recenziójában Jörg Plath. A magyar diák, Fejtő a cikkíró megfogalmazása szerint nem egyszerűen Budapestről zágrábi rokonaihoz utazik. Egy "érzelmes utazást" kezd - írta a címre utalva -, amelynek során "feladja a világforradalomért való harcot a jelenért és az élvezetekért". "Mint +polgár és szocialista+ Fejtő a jövőt a múltba való visszatéréssel nyeri el" - fogalmaz az NZZ cikkírója. Fejtő emlékeiből és benyomásaiból szemléletes portrékat rajzol rokonairól, felidézi az első világháború előtti posztnacionalista magatartásformákat, ír a kereszténységre áttért zsidó rokonságának asszimilációjáról és a Horvátországban grasszáló nacionalizmusról - ismerteti az NZZ.

Az Érzelmes történeteket Relle Ágnes fordította németre, és jelentette meg a berlini Matthes&Seitz kiadó gondozásában 2012-ben.

2012. október 13., szombat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Szakálltörténet

A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Hírvilág

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.