Gondolat

Párhuzamos történetek és érzelmes utazás

2012. OKTÓBER 13.


Földényi F. László esztéta, műfordító Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéről írt elemzését közölte a Neue Zürcher Zeitung szombaton abból az alkalomból, hogy az írója vasárnap tölti be hetvenedik életévét. A lap egy másik cikkben bemutatja Fejtő Ferenc Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását.

A tekintélyes svájci világlapban közölt írásában Földényi egyrészről Honoré de Balzac Emberi színjátékával, másrészről a középkori elbeszélő irodalommal és Dante Isteni színjátékával állította párhuzamba Nádas Péter regényét.

A középkori epika szerkezetére emlékeztet a mód, ahogy a regényben a szereplők a semmiből előtűnnek, és azután valahová eltűnnek, a legváratlanabb pillanatban uralkodó helyzetet foglalnak el a műben, majd ugyanolyan váratlanul ismét mellékszereplőkké válnak - írja Földényi. A Párhuzamos történetek szereplői azonban középkori előképeikkel ellentétben olyan alapossággal és részletességgel kidolgozottak, tetteik és gondolataik olyan logikával felvértezettek, hogy "abból a világon semmilyen realizmus nem hiányolhat semmit" - fogalmaz. Mégis - tette hozzá -, az egész mű logikája egészen másféle irányba mutat.

Míg egyrészről a Párhuzamos történetek Balzac világában, "a mindannyiunk számára ismerős mindennapok világában" játszódik, a mű szerkezete mégis Dante logikája szerint épül fel - állapítja meg Földényi. Az esztéta a XIX. századi francia író műveivel közös vonást lát abban is, hogy - mint írja - a szereplőket felsorakoztatva az olvasónak az az érzése, hogy Balzac regényalakjaihoz hasonlóan róluk is mindent tud, s hogy külön regényt lehetne írni mindegyikükről. Ugyanakkor, akárcsak Dante Isteni színjátéka, Nádas regénye is mindent, ami valóságos, vagyis földi, a nem valóságos, nem földi, vagyis a metafizikus tükrében szemlél. A Párhuzamos történetek ezért az elmúlt száz év egyik legjelentősebb alkotása az európai irodalomban - írta Földényi F. László.

http://www.nzz.ch/aktuell/feuilleton/literatur-und-kunst/peter-nadas-jahrhundertwerk-parallelgeschichten-1.17678257

A lap nyomtatott kiadásának nemzetközi változata bemutatja Fejtő Ferenc (Francois Fejtö) Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását. Úgy tűnik, minden ajtó és ablak tárva áll ebben a figyelemre méltóan könnyű lapírói prózában; rajtuk keresztül az ember egy fiatal férfi lelkébe láthat, aki 1934-ben a szó sok mindent magában foglaló értelmében utazásra indul az Osztrák-Magyar Monarchia maradványain keresztül - írta recenziójában Jörg Plath. A magyar diák, Fejtő a cikkíró megfogalmazása szerint nem egyszerűen Budapestről zágrábi rokonaihoz utazik. Egy "érzelmes utazást" kezd - írta a címre utalva -, amelynek során "feladja a világforradalomért való harcot a jelenért és az élvezetekért". "Mint +polgár és szocialista+ Fejtő a jövőt a múltba való visszatéréssel nyeri el" - fogalmaz az NZZ cikkírója. Fejtő emlékeiből és benyomásaiból szemléletes portrékat rajzol rokonairól, felidézi az első világháború előtti posztnacionalista magatartásformákat, ír a kereszténységre áttért zsidó rokonságának asszimilációjáról és a Horvátországban grasszáló nacionalizmusról - ismerteti az NZZ.

Az Érzelmes történeteket Relle Ágnes fordította németre, és jelentette meg a berlini Matthes&Seitz kiadó gondozásában 2012-ben.

2012. október 13., szombat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Szakálltörténet

A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.

Gondolat

Dali betegségei

NAGY Zsuzsanna

Dali gyerekkorában számtalan traumát szenvedett. Nemi identitása is bizonytalanná vált.