Mihalkov, a hős
2015. OKTÓBER 16.
2015. OKTÓBER 16.
Szöveg nagyítása:
Moszkvában született 1945-ben Oroszország egyik leghíresebb művészcsaládjában: déd- és nagyapja is festőművész, apja, Szergej Mihalkov író, a szovjet himnusz társszerzője, anyja, Natalja Koncsalovszkaja neves író és műfordító volt. Ilyen családi háttérrel szinte törvényszerű volt, hogy a két fivér, Nyikita és nyolc évvel idősebb bátyja, Andrej is művészi pályát választ. Kezdetben mindketten a zenével próbálkoztak, de hamar rájöttek, hogy nem ez az igazi világuk. Andrej is filmrendező lett. Nyikita a színművészethez vonzódott inkább, ifjabb éveiben a Sztanyiszlavszkij Színház gyermekstúdiójában játszott. 1963-ban beiratkozott a moszkvai Scsukin Színiiskolába, de egy évvel később már a Moszkvai Állami Filmművészeti Főiskola második évfolyamán folytatta tanulmányait Mihail Romm tanítványaként. Első rövidfilmjét Hazatérek címmel 1968-ban főiskolásként forgatta. 1974-ben készítette el első egész estét betöltőfilmjét, az Idegenek között című "vadnyugatias" polgárháborús kalandjátékot. Kiemelkedő sikert azonban második nagyjátékfilmjével, az 1976-os A szerelem rabjacímű alkotással aratott, amely a régi idők mozijáról festett mozgalmas, szórakoztató és nosztalgikus képet. A hetvenes évek végén filmjei alapanyagául irodalmi műveket választott: Csehov-motívumok alapján készült el az Etűdök gépzongorára, amely 1977-ben elnyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál Nagydíját, majd következett az Oblomov néhány napja, Goncsarov regényének megrendítő erejű tolmácsolása, illetve ezzel egy időben készült el az Öt este című filmje, amelynek alapjául Alekszandr Vologyin drámája szolgált. A nyolcvanas évek elejétől a jelenkor vált igazán izgalmassá számára, és 1981-ben elkészítette suksini hangvételű vígjátékát, a Pereputtyot, majd 1983-ban a Tanúk nélkül című torokszorító családi drámát. Következő rendezői korszakában elsősorban külföldi közreműködéssel forgatott. 1986-ban olasz koprodukcióban készült a Fekete szemek című szatirikus alkotása Marcello Mastroiannival a főszerepben, aki ezért az alakításáért a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfiszínésznek járó díjat kapta. 1990-ben olasz-svájci közreműködéssel rendezte meg az Autóstopot, rá egy évre pedig francia producerrel az ázsiai sztyeppéken játszódó Urgát. Ez utóbbi 1991-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt, majd 1993-ban a berlini Európai Filmakadémia nagydíját, a legjobb európai filmnek járó Félix-díjat, és Oscar-díjra is jelölték Az értékes szobrocskát azonban csak következő alkotása, a sztálini korszakról szóló, 1994-ben bemutatott Csalóka napfény kaphatta meg, amelynek főszerepét maga a rendező játszotta. A film folytatását 2010-ben mutatták be Oroszországban és Cannes-ban, de az orosz kritika fanyalogva fogadta. Még lesújtóbb kritikákat kapott a harmadik rész, a Citadella. Kedvezőbb volt a megítélése a Szibériai borbély (1999) című romantikus szerelmi történetének, illetve a 2007-es 12 című politikai krimijének. Legutóbbi filmje, az Ivan Bunyin hasonló című regényéből készült Napszúrás 2014-ben készült el. Szívesen vállal szerepet saját filmjeiben, de színészként láthattuk már Georgij Danyelijával, Jancsó Miklóssal, Eldar Rjazanovval és fivére, Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij több filmjében is.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
A véradás fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Posta Zrt. új, alkalmi bélyege. A 40 000 példányban nyomtatott bélyeg, amelyen a véradás logóját a vérjuharfa levelei keretezik, május 13-tól kapható.
Idegtudományok
A melegedés nemcsak a sarki jeget olvasztja fel, de az emberi agyat is, mondja a nevét kereső új tudományág, a klimatológiai neuroepidemiológia. Vagy neuroklimatológia?
Hőhullámok okozta társadalmi egyenlőtlenségek, gyógyfűvekkel gyógyító csimpánzok, új eredmények az Alzheimer kutatásában; elszegényedő magyar társadalom és egy katartikus színdarab Karsai Dánielről. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Minden, amit jelenleg tudni lehet a majomhimlő-járványról; szupergyors öregedés 44 év felett; a „csendes gyilkosnak” nevezett hőhullám; a rákos megbetegedések drasztikus növekedése; nődokik. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
A júliusi tartós hőhullám az eddigi legnehezebb első heteket jelentette az önkénteseknek, csaknem 2000 esetet tudhatnak maguk mögött.
A klímakatasztrófa hatása az idegrendszeri betegségekre – amikor már „az agy is leolvad”
Stroke – A gyors felismerés a hőségben is életmentő
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás