A győri Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese és felesége képzőművészeti magángyűjteményéből nyílik vasárnaptól augusztus végéig látogatható kiállítás a helyi Városi Művészeti Múzeumban.

Eredeti neve Mattis. A Teutsch nevet a mostohaapja iránti tiszteletből vette fel. Apja magyar, anyja szász volt. Miután faipari szakiskolát végzett Brassóban, Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól. Első szín- és vonalritmusból komponált expresszionista akvarelljei 1908 és 1915 között készültek.

Mattis Teutsch János az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee-vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció.
Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett.

Grászli Bernadett múzeumigazgató elmondta: Rechnitzer János és felesége a nyolcvanas évek végén alapozta meg mára jelentősre gyarapodott kollekcióját, amelyből 20. századi műveket állítanak ki, három tematikai tengely mentén. A tárlat első szakasza a 20. század harmincas éveiben alkotott festőművésznőkre koncentrál. Járitz Józsa, Barta Mária, Muzslai Kampis Margit és társaik a frissességet, a lendületet és a megújítást képviselik műveikben.

A kiállítás másik metszetét Mattis Teutsch János kései művei alkotják: e nagyméretű, demonstratív táblaképek egy új világot mutatnak be a festőiség minden finomságával és látványosságával együtt.

A gyűjtemény harmadik dimenziója a Párizsban élő magyar származású alkotók műveiből áll. Ezek az alkotások azt jelenítik meg, miként lehet a művészet egyszerre magyar és nemzetközi. A kollekció befejező része napjainkhoz kapcsolódik: a számos hazai és külföldi művészt felsorakoztató geometrikus és konstruktivista alkotások a szerkezetek rejtélyét, egyben játékosságát is felvillantják.

MTI

2012 07.6.