Gondolat

Lem és a filozófia

2012. JÚLIUS 23.

Kevesen tudják, hogy az elismert lengyel science fiction szerző, Stanislaw Lem végzettségét tekintve orvos volt. Apja fül-orr-gégészi pályafutását követte, s bár végvizsgáit 1946-ban a krakkói Jagelló Egyetemen nem tette le, hogy elkerülje a katonaorvosi karriert, tanulmányai elvégzéséről oklevelet kapott.

Lem szellemi dimenzióit tekintve a nagyformátumú személyiségek közé tartozik. Gondolkodásának horderejére jellemző, hogy munkásságának filozófiai vetülete megihlette a kortárs szellemtudomány számos képviselőjét. Esszéi, teoretikus művei a filozófia művelői számára szolgálnak inspirációs forrásul.

Filozófus művészként az emberi létezés mélységes kérdéseinek dimenzióiba kalauzolja olvasóit, s nemcsak teoretikus műveiben, hanem regényeiben és elbeszéléseiben is páratlan metafizikai kérdésfeltevéssel találkozhatunk.
Ezek a művek, mint a Solaris, az Éden, Az Úr hangja filozófiai, kozmológiai problémákat vetnek fel, például, hogy egyáltalán megértjük-e majd a jeleket, felfogható lesz-e az emberi elme számára egy másik civilizáció kultúrája, kommunikációja. Lem igencsak szkeptikus etekintetben.

Lem szellemi nagysága megmutatkozik Képzelt nagyság című művében is, melyben kulturális műfaji, szellemi és stílusbravúrt hajtott végre: a fikciót kiterjeszti a tudományra és művészetre, könyve az „előszóírás művészetéről” szól. Ám az ebben szereplő paródiák mindegyike „más fajtájú és jelentéstartalmú űrt nyit meg”.

Egyik előszava egy nem létező, fiktív képzőművészeti tárlat, a szeretkező párok röntgenképei bemutatója apropóján kapcsán fejti ki Erosz és Thanatosz viszonyát a kultúrában. Egy másik tudományos igénnyel értekezik a nem-emberi írásművészet és tudományosság lehetőségeiről.

A GOLEM XIV című előszóban pedig az eredetileg katonai célokra megalkotott Mesterséges Intelligencia tökéletesítése során elérte a technikai szingularitást, és túllépett az emberi megértés szintjén. Elutasítja az erőszakot, és inkább segít az embereknek környezetük megértésében, hiszen ők nála jóval alacsonyabb értelmi, felfogási, komplexitási szinten állnak. Ez a kulcsmozzanat a különböző intelligenciák kommunikációs nehézségét tekintve.

A szerző már korábban is eljátszott az alkotójánál tökéletesebb gép gondolatával például a Kiberiáda című regényében.

Lem nagyívű gondolataival a műfaj legendás szerzőivel együtt a tudomány és a művészet szolgálatában állt, s nem a pénzcsinálás mágiája kötötte le, sajnálatos módon manapság, a műfaj megszűnőfélben van, s jó esetben is „fantasyvá” silányult.



2012. 07.23.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

KELEMEN Gábor

Gondolat

Spinoza és Einstein

A filozófia és a tudományok termékenyítő kapcsolatáról

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

„Nem torzítás, hanem a valóság egy másik vetülete”

A fotográfus és boncmester Gálos László Norbert technikáról és testekről.