Gondolat

Lasszóval fogják a rezidenseket - Interjú dr. Nyírády Péterrel

2011. AUGUSZTUS 15.


Tekintettel arra, hogy a társadalom elöregedik, egyre komolyabb társadalmi problémát jelentenek az urológiai megbetegedések. A nemzetgazdaságnak is fontos a betegségek korai felismerése, mert kezelésük költséghatékony, ellentétben a daganatos, nem jól kezelt, későn diagnosztizált betegségekkel – mondta dr. Nyirády Péter a szakmai kollégium urológia tagozatvezetője.

- Milyennek látja szakmája helyzetét?

Az emberi erőforrás, az orvosok felkészültsége jó, de a szakmán belül elöregedés tapasztalható. Az urológiai szakmában elhelyezkedők és a rezidensek száma mérsékelten csökkent, sokszor nyugdíjas kollégák látják el a szakrendeléseket. A tárgyi és anyagi feltételek mérsékelten állnak rendelkezésre, az európai szintű ellátáshoz korszerűsítésre lenne szükség. Az egészségügyi ellátás átalakításához a gyökerekig kell hatolni – mondta dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika tudományos és általános igazgatóhelyettese.

- Melyek véleménye szerint a legégetőbb problémák jelenleg?

Társadalmi, nemzeti konszenzusra van szükség az egészségügyben, és el kellene dönteni, hogy milyen irányú legyen a fejlesztés. Tiszta vizet kell önteni a pohárba! Meg kell határozni az ellátó szinteket, kijelölni a megfelelő osztályokat, konszenzust kell hozni a szakorvos és a rezidensképzésben. Vidéken lasszóval kell fogni a rezidenst, mert hosszabb ideig távol van az anyaintézettől és munkáját pótolni kell. Az urológus rezidensképzés egyebekben jól szervezetten működik, melyben a négy egyetem vesz részt.

Átláthatóvá kell tenni a vezetői állások pályázhatóságának feltételeit, és meghatározni például a városi, megyei, kórházi, klinikai vezetői állások betölthetőségének feltételeit.

A szakdolgozók problémáját is meg kell oldani. A Széll Kálmán terv szerint spórolni kell, de a három műszakban ágytálat hordó, testét-lelkét a betegekért adó ápolónőt, rezidens meg kell becsülni, ellenkező esetben nem lesz szakember a betegágyaknál.

Az egészségügyi reform változásait nem végre kell hajtani, hanem elébe menni. Például a minőségbiztosítás bevezetésével a különböző szintű ellátórendszerek meghatározásával a betegutakat jobban kézben kell tartani. Ezen a területen radikális átalakítás szükséges, mert például vannak olyan gyógyszerek, melyek finanszírozását nem tudjuk vállalni. Az Egyesült Királyságban egyes gyógyszereket csak akkor támogat a TB, ha hatékony a betegnek, mint például egyes biológiai terápiákat.
Ezzel ellentétben sokszor hatékony vegyületek nem kerülnek az OEP támogatott listára, melyek költséghatékonyak lennének. Társadalmi konszenzusra van szükség, mert fájó döntéseket kell hozni.

A döntéshozatalnak átlátható kell lennie, nem szabad lobbizni bizonyos érdekek mellett. Magyar út szükséges az egészségügyben is, mert húzóágazat lehetne Magyarországon. Jelentős értékek vannak a minőségi munkában, ki kellene ezeket aknázni.
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, az egészségtudatos gondolkodás fejlesztésére és a betegségek megelőzésére.

- Milyen javaslatai vannak a Semmelweis Terv kapcsán?

Nagy ívű a terv, olyan, amelyre büszkék lehetünk. Régóta várunk rá. Hogy a tervből mi lesz, az nem a tervező, hanem a törvény-és a döntéshozók felelőssége. Minden pontjával egyetértek, de hiányzik az odavezető utak megjelölése. Konszenzus kellene arról, hogy milyen úton érjük el az állomásait.

A műhibapereket amerikai mintára folytatják Magyarországon, ami távol áll a hazai egészségügytől. Az amerikai modell nem biztosít esélyegyenlőséget az anyagilag orientált ügyvédekkel szemben a magukat védő egészségügyi ellátórendszereknek. Az ügyvédnek kifizetett pénz a betegellátás minőségét rontja. A Magyar Orvosi Kamara, a szakmai szervezetek a német példához hasonlóan az egészségügyhöz értő ügyvédeket szorgalmaz megbízni az ügyekkel, vagy jogi érvényesítő irodát létrehozni az egészségügyi dolgozók, az egészségügyi ellátórendszer képviseletére.

- Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

Minél szélesebb szakmai kört kell bevonni a döntés előkészítésbe, a szakmát szolgáló intézkedések megvalósításába. A civil szervezetekkel is szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, közös munkát megvalósítani a prevenció, a betegtájékoztatás kapcsán.

- Kérem, foglalja össze szakmai életrajzát!

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen Általános Orvostudományi Karán 1995-ben diplomáztam, majd a Heim Pál Gyermekkórház Urológiai Osztályán kezdtem dolgozni. Ezen időszak alatt az Európai Gyermekurológus Társaság ösztöndíjával 3 hónapot Leedsben és Manchesterben töltöttem. 2000-ben az Európai Urológus Társaság kutató ösztöndíjával 1 évet a University College Londonban dolgoztam. Hazatérve a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján folytattam munkámat. 2001-ben urológia szakvizsgát tettem, majd 2003-ban megvédtem Ph.D. téziseimet „A magzati húgyutak fejlődésének vizsgálata, különös tekintettel a húgyhólyag detrusor simaizomzat elektromechanikai képességének változására normál körülmények között és hátsó húgycső billentyű esetén” címmel a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában. 2006-ban európai urológia, majd 2008-ban andrológia szakvizsgát tettem. Habilitációs téziseimet 2009-ben védtem meg a Semmelweis Egyetemen, amikortól az Urológiai Klinika docense és tudományos igazgatóhelyettese lettem. 2010-től általános igazgatóhelyettes vagyok.
Klinikai munkásságom alatt több hetes tanulmányutat tettem Párizsban, Bécsben, Sheffieldben és Salzburgban. 2011-től a Szakmai Kollégium Urológiai tagozatának elnöke, a Magyar Uroonkológusok Társaságának alelnöke, a Magyar Urológusok, a Magyar Szexuális Medicina Társaság és a Semmelweis Egyetem Baráti Körének vezetőségi tagja vagyok. Ezek mellett az Európai Urológus Társaság vezetőségi tagja, a társaság oktatásért felelős bizottságának akkreditált tagja és tutora, továbbá az EU-ACME Bizottság vezetőségi tagja, az Európai Fiatal Urológusok Akadémiájának tagja, számos hazai és nemzetközi díj nyertese vagyok.
Egy tankönyvet szerkesztettem, 18 fejezetet írtam magyar és 8-at angol nyelven. 67 közlemény fűződik a nevemhez, ebből 34-nek első, vagy utolsó szerzője vagyok. Impakt faktoraim számának összege 53,864, független idézeteim száma 145.

- Családjáról, hobbijáról kérdezem…

A családom és a szakmám a hobbim. Két gyermekem van, a családommal szívesen utazunk, szeretek sportolni úgy mint, síelni, teniszezni, lovagolni.

2011. 06. 03.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Letétbe helyezett felmondások



Megtanulni betegül




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Klinikum

Az olasz koronavírus megbetegedés 2019 kitörése – ajánlások a klinikai gyakorlat alapján

A közlemény a The Societa Italiana di Anestesia Analgesia Rianimazionee Terapia Intensiva (SIAARTI), az Airway Research Group és The European Airway Management Society közreműködésével készült.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.