Gondolat

Lasszóval fogják a rezidenseket - Interjú dr. Nyírády Péterrel

2011. AUGUSZTUS 15.


Tekintettel arra, hogy a társadalom elöregedik, egyre komolyabb társadalmi problémát jelentenek az urológiai megbetegedések. A nemzetgazdaságnak is fontos a betegségek korai felismerése, mert kezelésük költséghatékony, ellentétben a daganatos, nem jól kezelt, későn diagnosztizált betegségekkel – mondta dr. Nyirády Péter a szakmai kollégium urológia tagozatvezetője.

- Milyennek látja szakmája helyzetét?

Az emberi erőforrás, az orvosok felkészültsége jó, de a szakmán belül elöregedés tapasztalható. Az urológiai szakmában elhelyezkedők és a rezidensek száma mérsékelten csökkent, sokszor nyugdíjas kollégák látják el a szakrendeléseket. A tárgyi és anyagi feltételek mérsékelten állnak rendelkezésre, az európai szintű ellátáshoz korszerűsítésre lenne szükség. Az egészségügyi ellátás átalakításához a gyökerekig kell hatolni – mondta dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika tudományos és általános igazgatóhelyettese.

- Melyek véleménye szerint a legégetőbb problémák jelenleg?

Társadalmi, nemzeti konszenzusra van szükség az egészségügyben, és el kellene dönteni, hogy milyen irányú legyen a fejlesztés. Tiszta vizet kell önteni a pohárba! Meg kell határozni az ellátó szinteket, kijelölni a megfelelő osztályokat, konszenzust kell hozni a szakorvos és a rezidensképzésben. Vidéken lasszóval kell fogni a rezidenst, mert hosszabb ideig távol van az anyaintézettől és munkáját pótolni kell. Az urológus rezidensképzés egyebekben jól szervezetten működik, melyben a négy egyetem vesz részt.

Átláthatóvá kell tenni a vezetői állások pályázhatóságának feltételeit, és meghatározni például a városi, megyei, kórházi, klinikai vezetői állások betölthetőségének feltételeit.

A szakdolgozók problémáját is meg kell oldani. A Széll Kálmán terv szerint spórolni kell, de a három műszakban ágytálat hordó, testét-lelkét a betegekért adó ápolónőt, rezidens meg kell becsülni, ellenkező esetben nem lesz szakember a betegágyaknál.

Az egészségügyi reform változásait nem végre kell hajtani, hanem elébe menni. Például a minőségbiztosítás bevezetésével a különböző szintű ellátórendszerek meghatározásával a betegutakat jobban kézben kell tartani. Ezen a területen radikális átalakítás szükséges, mert például vannak olyan gyógyszerek, melyek finanszírozását nem tudjuk vállalni. Az Egyesült Királyságban egyes gyógyszereket csak akkor támogat a TB, ha hatékony a betegnek, mint például egyes biológiai terápiákat.
Ezzel ellentétben sokszor hatékony vegyületek nem kerülnek az OEP támogatott listára, melyek költséghatékonyak lennének. Társadalmi konszenzusra van szükség, mert fájó döntéseket kell hozni.

A döntéshozatalnak átlátható kell lennie, nem szabad lobbizni bizonyos érdekek mellett. Magyar út szükséges az egészségügyben is, mert húzóágazat lehetne Magyarországon. Jelentős értékek vannak a minőségi munkában, ki kellene ezeket aknázni.
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, az egészségtudatos gondolkodás fejlesztésére és a betegségek megelőzésére.

- Milyen javaslatai vannak a Semmelweis Terv kapcsán?

Nagy ívű a terv, olyan, amelyre büszkék lehetünk. Régóta várunk rá. Hogy a tervből mi lesz, az nem a tervező, hanem a törvény-és a döntéshozók felelőssége. Minden pontjával egyetértek, de hiányzik az odavezető utak megjelölése. Konszenzus kellene arról, hogy milyen úton érjük el az állomásait.

A műhibapereket amerikai mintára folytatják Magyarországon, ami távol áll a hazai egészségügytől. Az amerikai modell nem biztosít esélyegyenlőséget az anyagilag orientált ügyvédekkel szemben a magukat védő egészségügyi ellátórendszereknek. Az ügyvédnek kifizetett pénz a betegellátás minőségét rontja. A Magyar Orvosi Kamara, a szakmai szervezetek a német példához hasonlóan az egészségügyhöz értő ügyvédeket szorgalmaz megbízni az ügyekkel, vagy jogi érvényesítő irodát létrehozni az egészségügyi dolgozók, az egészségügyi ellátórendszer képviseletére.

- Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

Minél szélesebb szakmai kört kell bevonni a döntés előkészítésbe, a szakmát szolgáló intézkedések megvalósításába. A civil szervezetekkel is szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, közös munkát megvalósítani a prevenció, a betegtájékoztatás kapcsán.

- Kérem, foglalja össze szakmai életrajzát!

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen Általános Orvostudományi Karán 1995-ben diplomáztam, majd a Heim Pál Gyermekkórház Urológiai Osztályán kezdtem dolgozni. Ezen időszak alatt az Európai Gyermekurológus Társaság ösztöndíjával 3 hónapot Leedsben és Manchesterben töltöttem. 2000-ben az Európai Urológus Társaság kutató ösztöndíjával 1 évet a University College Londonban dolgoztam. Hazatérve a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján folytattam munkámat. 2001-ben urológia szakvizsgát tettem, majd 2003-ban megvédtem Ph.D. téziseimet „A magzati húgyutak fejlődésének vizsgálata, különös tekintettel a húgyhólyag detrusor simaizomzat elektromechanikai képességének változására normál körülmények között és hátsó húgycső billentyű esetén” címmel a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában. 2006-ban európai urológia, majd 2008-ban andrológia szakvizsgát tettem. Habilitációs téziseimet 2009-ben védtem meg a Semmelweis Egyetemen, amikortól az Urológiai Klinika docense és tudományos igazgatóhelyettese lettem. 2010-től általános igazgatóhelyettes vagyok.
Klinikai munkásságom alatt több hetes tanulmányutat tettem Párizsban, Bécsben, Sheffieldben és Salzburgban. 2011-től a Szakmai Kollégium Urológiai tagozatának elnöke, a Magyar Uroonkológusok Társaságának alelnöke, a Magyar Urológusok, a Magyar Szexuális Medicina Társaság és a Semmelweis Egyetem Baráti Körének vezetőségi tagja vagyok. Ezek mellett az Európai Urológus Társaság vezetőségi tagja, a társaság oktatásért felelős bizottságának akkreditált tagja és tutora, továbbá az EU-ACME Bizottság vezetőségi tagja, az Európai Fiatal Urológusok Akadémiájának tagja, számos hazai és nemzetközi díj nyertese vagyok.
Egy tankönyvet szerkesztettem, 18 fejezetet írtam magyar és 8-at angol nyelven. 67 közlemény fűződik a nevemhez, ebből 34-nek első, vagy utolsó szerzője vagyok. Impakt faktoraim számának összege 53,864, független idézeteim száma 145.

- Családjáról, hobbijáról kérdezem…

A családom és a szakmám a hobbim. Két gyermekem van, a családommal szívesen utazunk, szeretek sportolni úgy mint, síelni, teniszezni, lovagolni.

2011. 06. 03.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Letétbe helyezett felmondások



Megtanulni betegül




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.