Gondolat

Ideális testkép és külső – veszélyes út a modern férfi számára

2012. FEBRUÁR 27.

Túry Ferenc és Babusa Bernadett az étkezési zavarok kutatói, Túry Ferenc nemcsak iskolát teremtett a segítő szakemberek körében, hanem nemzetközileg is elismertté vált. Sok kitűnő szakkönyv és a szülők, érintettek és páciensek számára írt hasznos, közérthető segédanyag szerzője.

Túry és Babusa olyan kötetet adott közre, amely egyszerre szakszerű, tudományos publikáció, és közérthető, világos fogalmazása miatt a művelt nagyközönség figyelmét is könnyen magára vonhatja. Akár bestseller is lehet. Aktuális és már a közéleti diskurzusokban is gyakori témát választott, azt a helyzetet és tendenciát világítja meg, amely korunk (főleg fiatal) férfijait sajátos feszültség alá helyezi, amelyben a testi és lelki egészséget veszélyeztető, lényegében kényszeres viselkedésmódok, többnyire veszélyes táplálkozási szokások tűnnek megoldásnak.

E trendben a férfiak felzárkóztak a modern nőkhöz, akik nemcsak a divatot kell hogy kövessék, hanem testüket szinte sanyargatva a Barbi-ideált próbálják megvalósítani, akár kozmetikai műtétek árán is.

Az utóbbi két évtizedben a férfiideálok jegyében olyan új kórképek, magatartási anomáliák, önkárosítási módok jöttek létre, amelyek még a pszichiáterek körében sem teljesen ismertek, de a gyakorló orvos általában keveset tud róluk.

A cím „felütését” folytatva a modern (illetve posztmodern) civilizáció változásait és növekvő hatásait mutatja be a férfitestre vonatkozóan. Ha úgy tetszik, ez a jól tagolt, rövid fejezetekre osztott első rész a probléma kitűnő kultúrtörténeti, szociológiai és szociálantropológiai összefoglalását adja.

A testépítés, férfikozmetikumok, növekvő számban plasztikai műtétek, kvázi esztétikai beavatkozások a bőrfelszínen, „metroszexualitás” mindez ma már szinte általánosnak tekinthető reakciók az új ideálokra, ezekre hatalmas iparágak épülnek, amelyek - erősítve a vizuális média mindent átható befolyását, szinte „normalizálják” az önsanyargató „testkontrollt”.

A könyv jogosan használja Foucault kifejezését, a „kolonizációt”, az uralkodó felfogás mintegy gyarmatosítja a testet. Ha ezt az elemzést tovább vinnénk a Foucault által felvetett lelki kontroll jelenségeire, amelyben a nyelvhasználat, a szavak és a metaforák szerepelnek sajátos „közhatalmi” eszközként, a férfiideálok terén megtalálnánk a megfelelő folyamatokat.

A második rész a kóros következményeket mutatja be. Természetesen itt a klasszikus evészavarok sajátos „férfi-változatai” is nagy szerepet játszanak, de az új „tünetek”, „szindrómák” állnak előtérben, mint az Adonisz-komplexus, a testedzésfüggőség, az izomdysmorphia (számos különös formában), az orthorexia és társai.

A harmadik rész fejezetei a megelőzésről szólnak, ebben mintegy az egészségfejlesztő, pszichokulturális felszabadítás célja fogalmazódik meg, az ideálokat, illetve azok kóros felfogását ma széles körben „dekonstruálni” kellene, ebben eszközök (pl. a média),célcsoportok (fiatalok) és módszerek ismerhetők meg. Megfogalmazható terápia számos irányelve is. E részben van szó az anabolikus szteroidok és több más, a sportban doppingként használt gyakran szinte függőségszerű fogyasztásáról. A fogyasztás elterjedésének mértéke fiatal férfiak körében aggasztóan nagy.

A kötet zárófejezete a férfiakkal kapcsolatos pszichológiai kutatásokról ad képet. A kitűnő, a modern kultúra képeit és médiaeseményeit, szereplőit is megjelenítő kötet minden orvos számára fontos lehet.

A recenzens számára ez a könyv is, mint Túry Ferenc publikációinak sora szemléleti okokból is fontos. Szerinte a modern pszichiátria paradigmája, vezető kóroki modellje kellene legyen az ahogy az étkezési zavarok kialakulnak, fennmaradnak és visszahatnak a személyiségre.

A szakirodalom felsorakoztatja a lokalizált genetikai faktorokat kiegészítve a agyi központok és hálózatok szerepével valamint a neurotranszmitter pályákkal és egyéb eddig lokalizált neurobiológiai faktorokkal. Ám ebben a jelenségkörben letagadhatatlanul működnek a modern pszichiátriában szinte tabuvá tett fogalmak, mint kulturális felfogások, ideálok, csoportnyomás, hibás reakciók, küzdelem az önértékelés megterheléseivel, kényszeres – és beszűkült – stresszfeloldásra irányuló (coping) mechanizmusok, stb. mégpedig olyan szekvenciákban és folyamatstruktúrákban, amelyeknek sem megértése, sem megelőzési vagy terápiás útja nem kell figyelembe vegye a nyilvánvalóan (mint minden emberi jelenségben) ható neurobiológiai faktorokat.

Az életkörülmények és a szocializációs illetve általános kulturális hatások „rögeszméi” hasonlóan kulcsmomentumok minden pszichiátriai zavarban, akár depresszióban vagy szkizofréniában is, csak ezek ma a pszichiátriában – mondhatni, a mai pszichiátria a férfiideálokhoz hasonlóan veszélyesen és kórosan rögzült eszményeiben – tiltottak. Mindenesetre a pszichoterápiák, már ahol alkalmazni „szabad” őket, a sajátos és hibás kognitív-emócionális premisszákat próbálja kezelni, amelyek vagy a szocializációban vagy traumák hatására létrejöttek és a megbetegedő embereket szinte démonként tartják rabságban, és ha úgy vesszük „kolonizálják” őket. Ha valaki ilyen szempontból gondolkodik el a könyvön, külön izgalmas tanulságokhoz juthat el.

(Túry Ferenc, Babusa Bernadett: Adonisztól Schwarzeneggerig. Férfiideálok és civilizáció. 2012. Oriold és társai, 150 oldal)

Buda Béla

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.