Gondolat

Ideális testkép és külső – veszélyes út a modern férfi számára

2012. FEBRUÁR 27.

Túry Ferenc és Babusa Bernadett az étkezési zavarok kutatói, Túry Ferenc nemcsak iskolát teremtett a segítő szakemberek körében, hanem nemzetközileg is elismertté vált. Sok kitűnő szakkönyv és a szülők, érintettek és páciensek számára írt hasznos, közérthető segédanyag szerzője.

Túry és Babusa olyan kötetet adott közre, amely egyszerre szakszerű, tudományos publikáció, és közérthető, világos fogalmazása miatt a művelt nagyközönség figyelmét is könnyen magára vonhatja. Akár bestseller is lehet. Aktuális és már a közéleti diskurzusokban is gyakori témát választott, azt a helyzetet és tendenciát világítja meg, amely korunk (főleg fiatal) férfijait sajátos feszültség alá helyezi, amelyben a testi és lelki egészséget veszélyeztető, lényegében kényszeres viselkedésmódok, többnyire veszélyes táplálkozási szokások tűnnek megoldásnak.

E trendben a férfiak felzárkóztak a modern nőkhöz, akik nemcsak a divatot kell hogy kövessék, hanem testüket szinte sanyargatva a Barbi-ideált próbálják megvalósítani, akár kozmetikai műtétek árán is.

Az utóbbi két évtizedben a férfiideálok jegyében olyan új kórképek, magatartási anomáliák, önkárosítási módok jöttek létre, amelyek még a pszichiáterek körében sem teljesen ismertek, de a gyakorló orvos általában keveset tud róluk.

A cím „felütését” folytatva a modern (illetve posztmodern) civilizáció változásait és növekvő hatásait mutatja be a férfitestre vonatkozóan. Ha úgy tetszik, ez a jól tagolt, rövid fejezetekre osztott első rész a probléma kitűnő kultúrtörténeti, szociológiai és szociálantropológiai összefoglalását adja.

A testépítés, férfikozmetikumok, növekvő számban plasztikai műtétek, kvázi esztétikai beavatkozások a bőrfelszínen, „metroszexualitás” mindez ma már szinte általánosnak tekinthető reakciók az új ideálokra, ezekre hatalmas iparágak épülnek, amelyek - erősítve a vizuális média mindent átható befolyását, szinte „normalizálják” az önsanyargató „testkontrollt”.

A könyv jogosan használja Foucault kifejezését, a „kolonizációt”, az uralkodó felfogás mintegy gyarmatosítja a testet. Ha ezt az elemzést tovább vinnénk a Foucault által felvetett lelki kontroll jelenségeire, amelyben a nyelvhasználat, a szavak és a metaforák szerepelnek sajátos „közhatalmi” eszközként, a férfiideálok terén megtalálnánk a megfelelő folyamatokat.

A második rész a kóros következményeket mutatja be. Természetesen itt a klasszikus evészavarok sajátos „férfi-változatai” is nagy szerepet játszanak, de az új „tünetek”, „szindrómák” állnak előtérben, mint az Adonisz-komplexus, a testedzésfüggőség, az izomdysmorphia (számos különös formában), az orthorexia és társai.

A harmadik rész fejezetei a megelőzésről szólnak, ebben mintegy az egészségfejlesztő, pszichokulturális felszabadítás célja fogalmazódik meg, az ideálokat, illetve azok kóros felfogását ma széles körben „dekonstruálni” kellene, ebben eszközök (pl. a média),célcsoportok (fiatalok) és módszerek ismerhetők meg. Megfogalmazható terápia számos irányelve is. E részben van szó az anabolikus szteroidok és több más, a sportban doppingként használt gyakran szinte függőségszerű fogyasztásáról. A fogyasztás elterjedésének mértéke fiatal férfiak körében aggasztóan nagy.

A kötet zárófejezete a férfiakkal kapcsolatos pszichológiai kutatásokról ad képet. A kitűnő, a modern kultúra képeit és médiaeseményeit, szereplőit is megjelenítő kötet minden orvos számára fontos lehet.

A recenzens számára ez a könyv is, mint Túry Ferenc publikációinak sora szemléleti okokból is fontos. Szerinte a modern pszichiátria paradigmája, vezető kóroki modellje kellene legyen az ahogy az étkezési zavarok kialakulnak, fennmaradnak és visszahatnak a személyiségre.

A szakirodalom felsorakoztatja a lokalizált genetikai faktorokat kiegészítve a agyi központok és hálózatok szerepével valamint a neurotranszmitter pályákkal és egyéb eddig lokalizált neurobiológiai faktorokkal. Ám ebben a jelenségkörben letagadhatatlanul működnek a modern pszichiátriában szinte tabuvá tett fogalmak, mint kulturális felfogások, ideálok, csoportnyomás, hibás reakciók, küzdelem az önértékelés megterheléseivel, kényszeres – és beszűkült – stresszfeloldásra irányuló (coping) mechanizmusok, stb. mégpedig olyan szekvenciákban és folyamatstruktúrákban, amelyeknek sem megértése, sem megelőzési vagy terápiás útja nem kell figyelembe vegye a nyilvánvalóan (mint minden emberi jelenségben) ható neurobiológiai faktorokat.

Az életkörülmények és a szocializációs illetve általános kulturális hatások „rögeszméi” hasonlóan kulcsmomentumok minden pszichiátriai zavarban, akár depresszióban vagy szkizofréniában is, csak ezek ma a pszichiátriában – mondhatni, a mai pszichiátria a férfiideálokhoz hasonlóan veszélyesen és kórosan rögzült eszményeiben – tiltottak. Mindenesetre a pszichoterápiák, már ahol alkalmazni „szabad” őket, a sajátos és hibás kognitív-emócionális premisszákat próbálja kezelni, amelyek vagy a szocializációban vagy traumák hatására létrejöttek és a megbetegedő embereket szinte démonként tartják rabságban, és ha úgy vesszük „kolonizálják” őket. Ha valaki ilyen szempontból gondolkodik el a könyvön, külön izgalmas tanulságokhoz juthat el.

(Túry Ferenc, Babusa Bernadett: Adonisztól Schwarzeneggerig. Férfiideálok és civilizáció. 2012. Oriold és társai, 150 oldal)

Buda Béla

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.