Gondolat

Hinni vagy tudni, az itt a kérdés

2012. SZEPTEMBER 18.





Hajnóczy Péter író érdeklődése utolsó korszakában a színház felé fordult. Megírta Dinamit című egyfelvonásosát, amelyet a már korábban elhunyt Latinovits Zoltánnak ajánlott, és megszületett A herceg című monodráma is. A két darabot - amelyet sokan nem tartanak igazán színpadra alkalmasnak - a Szépirodalmi Kiadó már csak a szerző halála után, 1982-ben jelentette meg.

Hajnóczy Péter egyszer megemlítette, hogy Paál István, a Szegedi Egyetemi Színpad legendás rendezője lenne talán az, aki színpadra tudná állítani A herceget, és előkerült egy levél is, amelyben a művész méltatta a drámát - mondta Balog József.

A "hitvitázó" monodrámában megjelenik Ábrahám és Izsák bibliai története, de felbukkannak benne a Hajnóczy Péter betegségéről fölállított orvosi diagnózis részletei is. A szerző szembeállítja az Isten létezésébe vetett hitet azzal a bizonyossággal, hogy valaki tudja, Isten létezik - fogalmazott a rendező. Hozzátette: az író szerint hinni kevesebb, mint a bizonyosságot tudni Isten létezéséről.

Hajnóczy betegsége


Hajnóczy Péter a maga nemzedékének talán legtehetségesebb tagja volt; rövid és önpusztító pályája befejezetlenségében is teljesnek mondható.
Írásainak középpontjában hátborzongató precizitással megjelenítve, legtöbbször saját alkoholizmusa és személyiségnek szétbomlása áll, és ezzel kultikus státust vívott ki magának a hányatott sorsú háború utáni írónemzedék körében.

Korai prózája kísérletezőbb jellegű, használta az automatikus írást, a repetitív technikákat és a filmszerű vágást, amelynek stílusát az ismétlődés ritmusa határozza meg.
Később az egyén szabadsága vált a novellái központi tárgyává; a novellák a bürokratikusan kíméletlen társadalmi struktúrákkal szembesülő egyént ábrázolják, ahol az egyéni szabadságért való küzdelem keserű tanulsága nem egyéb, mint hogy a betagozódás ugyanolyan lehetetlen, mint a nyílt lázadás.

Életrajza

1942. augusztus 10-én született Porcsalmán; Hajnóczy Béla adoptálta,1955-57 versenyszerűen úszik,1959 segédmunkásként dolgozik különféle munkahelyeken (kabinos, fűtő, gyári és nyomdai munkás, tüzelőhordó),1962 levelező tagozaton végez az Eötvös József gimnáziumban, 1976 szabadúszó íróként dolgozik, a Mozgó Világ munkatársa; megkapja a Móricz Zsigmond Ösztöndíjat. 1979 életének egyetlen külföldi útja Londonba vezet,1981 Balatonfüreden meghal.


A dráma szövege puritán és szigorú váz, amelyet filmrészletekkel, hangokkal és színpadi jelenetekkel "öltöztettek föl". Az előadás kevésbé a harminc éve elhunyt szerzőről, mint inkább az alkotók kétségeiről - hisznek vagy tudnak - szól - mutatott rá Balog József.
A rendező szerint természetesen adódott, hogy a monodrámát a szegedi közönség által szeretett Harsányi Attila adja elő, aki mindenre rálátó színészi attitűdjével egyenrangú alkotótárs volt az előadás születése során.

A szegedi MASZK Egyesület produkciójában színpadra állított mű ősbemutatóját a Régi Zsinagógában tartják.

NZS
2012. szeptember 18., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.