Gondolat

Ennen magának él

2012. AUGUSZTUS 13.


Heltai Jenő kalandos életet, és igazán hosszú pályafutást tudhat magáénak. Igen korán, már 14 éves korában publikálták verseit. Jogi tanulmányait nem fejezte be és sokáig újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Később katonai pályára lépett, sokat utazott: világlátott emberré lett, élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban.

Mint riporter, egy jó évtizedre világcsavargónak állt, aki színes tudósításokban elemezte a világ száz csodáját. Már 1900-ban titkárként dolgozott a Vígszínháznál, majd 1929-től a Belvárosi Színház, később 1932–34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója lett, később a legnagyobb akkori kiadónak, az Athenaeumnak művészeti igazgatója is: szellemi nagyhatalom, akinek alkalma van számos írót érvényesüléshez segíteni.

Hét évtizeden, két emberöltőn át ívelt munkássága – a pályakezdő költő Reviczky kortársa volt, és megélte a huszadik század közepének nagy belpolitikai kataklizmáját, 1956-ot is szemtanúként.

Heltait mindenki szerette. Még ellenfelei is elismerték könnyed és bölcs iróniáját, segítőkészsége pedig kifogta a szelet a legádázabb vitorlából is. Talán ennek köszönhette, és minden kritikai hajlama melletti bölcs politikai semlegességének, hogy bár a fasizmus alatt üldözötté vált, átvészelte az életveszélyes korszakokat. Zsidónak született, de keresztényként halt meg. Kritika és megbocsátás hatja át műveinek szellemét.

„Ennenmagának él mindenki, és ennenmagának hal meg. Társakkal pillanatokra találkozik csak, adásvevésben, hivatalos ügyekben, szerelemben, barátságban, örömben, fájdalomban. Egyedül vagy, és egyedül maradsz, mert másban is magadat szereted csak. Mindig ott csalódol, ahol a másikban magadra akarsz ismerni, senkitől sem kaphatod meg azt, amit magad adsz magadnak.” – írja mély emberismerettel.


Első versei még diákkorában jelentek meg, és első verseskötete huszonegy éves korában (1892) az egész irodalomban feltűnést keltett, s ő mindvégig megmarad költőnek, akkor is, amikor prózájával és színpadi műveivel aratta sikereit.
A különösen magas színvonalú magyar novellairodalomban fontos helyük van a tisztán megalkotott, pontosan csiszolt, szabatos Heltai-novelláknak. Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc mellett ő is a legnépszerűbb színpadi szerzővé növi ki magát.

A modern nagyvárosi élet megörökítője, Az operettek, bohózatok, karcolatok, novellák írásának a mestere volt, aki műveiben könnyedén alkalmazta a humoros, ironikus hangnemet, s a különböző találó jellem- és helyzetkomikumokat, de vidám alkotásaiban is mindig ott rejlett a társadalmi bírálat, a valós emberábrázolás igénye. Hetvennégy éves fővel érte a felszabadulás, és volt még tizenkét éve. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet ma is gyakran műsorra tűznek.
Költő maradt egész életében. Egyik híres verse mélyen érint minket.


Heltai Jenő : Szabadság

Tudd meg szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakit,
Se rang, se kincs nem veszteget meg:
Az aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
Alázatot lenézi, meg nem óvja
Nincs letagadni, titkolni valója.
Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki
Vagy forró, vagy hideg , de sose langyos
Tüzet fölöslegesen nem harangoz
Van mindene, ha nincs is semmije
Mert nem szorul rá, soha senkire
Nem áll szemébe húzott vaskalappal
Mindig kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindig mindenütt
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle
Szabad akar maradni mindörökre.
Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd.
Tudd meg szabad csak az, aki
Oly áhitattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az kit nem
rettent a holnap
Ínség veszély, kit meg nem tántorít.
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sosem rab, ki lelkében szabad.
Az akkor is ha koldus, nincstelen
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs , nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, s élni mernek érte.
De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld amit akarsz
S mindazt, miért más robotolt
Magad javára letarold.
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra.
Hogy abból jótestvéri jusson.
Minden szegénynek ugyanannyi jusson
Míg több jut egynek, másnak kevesebb
Nincs még szabadság, éget még a seb
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.


NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

A kapcsolat

GYIMESI Ágnes Andrea

A keze tele volt szatyrokkal, megint túlvásárolta magát. Munka után botladozva cipekedett, megfogadta, hogy többé nem hozza magát ilyen helyzetbe, de nap, mint nap megtette.

Gondolat

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel.

Gondolat

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

dr. KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

Gondolat

Megoszthatatlan belső magány

Börcsök Enikő Nemsenkilény - monológ nemmindegyembereknek címmel hozott létre egy előadást, mely egy autista egy napját dolgozza fel. A magányról, a normális meghatározásáról, a nem figyelés trendjéről, a gondolat megosztásának a képtelenségéről beszélget vele Gyimesi Ágnes Andrea.