Gondolat

Barokk festőóriás

2014. MÁJUS 29.

1640. május 30-án Antwerpenben, az akkori Spanyol-Németalföldön meghalt a nagy festő, Rubens. Élete utolsó szakaszában sokat szenvedett, rettenetesen gyötörte a köszvény, mely már akkor is népbetegségnek számított. Rohamai egyre súlyosbodtak egyre nagyobb fájdalmat okozva. Ahogy véget ért a tavasz, kihunyt élete is.

Tudvalévő, hogy nemcsak művész, de diplomata is volt, s jelentős sikereket tudhatott magának ebben a minőségében. S nem véletlen mindez, hiszen igen jelentős műveltséget szerzett, aki öt nyelven beszélt, és kifogástalan, finom modora, kellemes stílusa elnyerte a legnagyobb uralkodók rokonszenvét is. Nagy tekintélynek örvendett azokban az udvarokban, ahol követként politikai feladatokat is végzett: francia, angol és spanyol honban. Rubens apja a neves felszabadító, Orániai Vilmos titkára volt, és a család csak halála után költözött vissza Antwerpenbe.
Jezsuita iskolában tanult, katolikus neveltetésben részesült, de jelentős érdeklődéssel a humanizmus iránt, majd 21 éves korában, tanulmányai befejezése után önállósodott.
Itáliai utazása során neves festőelődök képeit másolta, majd, Rómában nagy hatást tettek rá Michelangelo, Leonardo, Veronese és Caravaggio alkotásai. 1604-ben tért vissza Itáliába és elnyerte az olasz festők elől a megbízatást, a római Santa Maria Vallicella templom oltárképét. Így született meg a barokk egyik legjelentősebb alkotása, a Madonna a szentekkel és angyalokkal. Mellyel igen nagy hírnévre tett szert.

1608-ban anyja betegsége miatt hazatért, s Antwerpenben nagy műhelyt hozott létre, Németalföld helytartója, Albert főherceg udvari festője lett.

Életműve hatalmas, korának legbefolyásosabb alkotójaként főként vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képeket festett, de otthon volt a tájkép- és portréfestészetben is.
Művei a barokkra jellemző kirobbanó vitalitás és dús érzékiség hordozói, legyenek vallási, avagy világi motívumok, amit megjelenít. Erős, világító színek és mozgalmas jelenetek, ez az ő világa, színpadiasság és bőség, dús idomok.
Spanyolországban nemcsak diplomataként volt jelen Fülöp király udvarában, hanem kíváncsi mesteremberként is, Tiziano és Raffaello képei tettek rá mély benyomást a király óriási gyűjteményében.

Hazatértekor megnősült, egy gazdag polgárlányt vett feleségül, és nagy házat építtetett könyvtárral és műkincsgyűjteménnyel. Minthogy egyedül már nem bírt a megbízatásainak eleget tenni, festőműhelyében a segédek hada dolgozott, hatalmas képek születtek, melyek kompozícióját és legfőbb alakjait formálta ő, és az útmutatásai alapján a többiek fejezték be ezeket. Európa-szerte nevet szerzett, és uralkodók megrendelésére dolgozott, 1622-ben Medici Mária életéről szóló képekkel díszítette Párizsban a Luxembourg-palotát.

Felesége halála után diplomáciai színtereken és ügyletekben bontakoztatta ki tehetségét, hogy fájdalmát csillapítsa, magányát az új feleség, az elhunyt 16 éves unokahúga csillapított.
Utolsó korszakában képein a családi boldogság és megnyugvás képe dereng fel, öt gyermeke született ebből a kapcsolatból, az utolsó már az halála után jött a napvilágra.

.
2014. 05. 27.
NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Gondolat

Toulouse-Lautrec világa

Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus 150 éve, 1864. november 24-én született Albiban.

Hírvilág

A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ÉS AZ ERKEL SZÍNHÁZ 2015/2016-OS SZEZONJA

Több mint kétezer programot kínál az Opera és az Erkel Színház a szeptemberben induló új szezonban.

Gondolat

A fény-árnyék mestere

Giovanni Lorenzo Bernini olasz szobrász, építész, festő 335 éve, 1680. november 28-án halt meg.

Gondolat

Erőszak és alkotás

Artemisia Gentileschi: az első nő, aki festőként lett híres