Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban
NAGY Zsuzsanna
2011. AUGUSZTUS 15.
NAGY Zsuzsanna
2011. AUGUSZTUS 15.
Európán belül Hollandiában, Luxemburgban és Belgiumban alkalmazható egyedül az eutanázia, melynek során az orvos tevőlegesen is halálba segítheti a szenvedő és gyógyíthatatlan beteget. Svédországban és Svájcban csak segédkezhet az orvos, Magyarországon az egészségügyi törvény szerinti szabályozás alapján a beteg önrendelkezési jogával élve visszautasíthatja az orvosi kezelést.
A halál misztériumával minden kultúra szembesül. Az átváltozás egyes kultúrkörök szerint teljes és kizárólagos: élet vagy halál; mások szerint a két állapot kiegészíti egymást. A halál nem ellentéte az életnek, csupán egy fázis az élet ingájának mozgásában.
A zsidó-keresztény kultúrkörben az ötödik parancsolat az emberi viselkedés, az emberré váláshoz és azzá való felemelkedéshez vezető út alapköve: Ne ölj! Ez a parancs nemcsak a szeretet nevében szól, lényegét tekintve azt fejezi ki, hogy a másik emberben Isten képmását pusztítom el, ha elveszem az életét.
A magasabbrendű fajoknál – írja Filó Mihály büntetőjogász, a téma szakértője Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban című könyvében – az agresszió új, magasabbrendű formái jelennek meg, s ezért az intézményes életvédelemnek, ha úgy tetszik, evolúciós jelentősége van.
(Filó Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban
ELTE Eötvös Kiadó, 2009.)
„Az eutanázia vizsgálata különös élességgel mutat rá a jog teljesítőképességének határaira, vagyis arra, hogy a törvénykönyvek csak a mindennapok banális történéseit szabályozzák megnyugtatóan. Nagy biztonsággal nyilatkozhatunk arról, hogy mit kell tennünk, ha tulajdonunkat másra kívánjuk átruházni, vagy milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia annak, aki más testi épségét sérti. De ahogy létezésünk egyre lényegesebb kérdéseire keressük a jogszabályokban a választ, úgy tapasztaljuk, hogy a törvény szövete – ha nem is feslik, de – kétségbeejtően elvékonyodik. Evidencia, hogy megunt tárgyainkat akár el is dobhatjuk, jogi státusokról az állam rendjének tiszteletben tartása mellett szabadon döntünk. Jogunkban áll-e saját halálunkról rendelkezni? Elvethetjük-e magunktól az életet – legsajátabb javunkat – ha terhét már nem bírjuk tovább hordani?”– teszi fel könyvében a kérdést dr. Filó Mihály.
A könyv a büntetőjog-tudomány szemszögéből vizsgálja e rendkívül bonyolult és oly nagy vitákat kiváltó gondolatkört, és e nagy dilemma sokrétűségét tárja fel az olvasó előtt.
Elitmed
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gyógyíthatatlan vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló az Interakció az Egészségügyben című modul keretében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.
Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.
Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2021.január 29.-én online konferenciát szervez Életvégi döntések járvány idején címmel.
80 éve született Popper Péter
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Lege Artis Medicinae
Az emberarcú pszichiátria Mephistója. Muhi Klára – Dér András: A szabadság bolond körei3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás