Európán belül Hollandiában, Luxemburgban és Belgiumban alkalmazható egyedül az eutanázia, melynek során az orvos tevőlegesen is halálba segítheti a szenvedő és gyógyíthatatlan beteget. Svédországban és Svájcban csak segédkezhet az orvos, Magyarországon az egészségügyi törvény szerinti szabályozás alapján a beteg önrendelkezési jogával élve visszautasíthatja az orvosi kezelést.

A halál misztériumával minden kultúra szembesül. Az átváltozás egyes kultúrkörök szerint teljes és kizárólagos: élet vagy halál; mások szerint a két állapot kiegészíti egymást. A halál nem ellentéte az életnek, csupán egy fázis az élet ingájának mozgásában.


A zsidó-keresztény kultúrkörben az ötödik parancsolat az emberi viselkedés, az emberré váláshoz és azzá való felemelkedéshez vezető út alapköve: Ne ölj! Ez a parancs nemcsak a szeretet nevében szól, lényegét tekintve azt fejezi ki, hogy a másik emberben Isten képmását pusztítom el, ha elveszem az életét.

A magasabbrendű fajoknál – írja Filó Mihály büntetőjogász, a téma szakértője Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban című könyvében – az agresszió új, magasabbrendű formái jelennek meg, s ezért az intézményes életvédelemnek, ha úgy tetszik, evolúciós jelentősége van.

(Filó Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban
ELTE Eötvös Kiadó, 2009.)

„Az eutanázia vizsgálata különös élességgel mutat rá a jog teljesítőképességének határaira, vagyis arra, hogy a törvénykönyvek csak a mindennapok banális történéseit szabályozzák megnyugtatóan. Nagy biztonsággal nyilatkozhatunk arról, hogy mit kell tennünk, ha tulajdonunkat másra kívánjuk átruházni, vagy milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia annak, aki más testi épségét sérti. De ahogy létezésünk egyre lényegesebb kérdéseire keressük a jogszabályokban a választ, úgy tapasztaljuk, hogy a törvény szövete – ha nem is feslik, de – kétségbeejtően elvékonyodik. Evidencia, hogy megunt tárgyainkat akár el is dobhatjuk, jogi státusokról az állam rendjének tiszteletben tartása mellett szabadon döntünk. Jogunkban áll-e saját halálunkról rendelkezni? Elvethetjük-e magunktól az életet – legsajátabb javunkat – ha terhét már nem bírjuk tovább hordani?”– teszi fel könyvében a kérdést dr. Filó Mihály.

A könyv a büntetőjog-tudomány szemszögéből vizsgálja e rendkívül bonyolult és oly nagy vitákat kiváltó gondolatkört, és e nagy dilemma sokrétűségét tárja fel az olvasó előtt.

Elitmed