Gondolat

Arcok dr. W. optikáján keresztül

SÁNDOR Zsolt

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A félhomályos teremben a falakon különös ragyogásban vagy két tucat portré, a keret, a színvilág, a textúra, a félprofil-beállítás alapján hű folytatásai az előtérben kiállított híres Giorgione-festménynek, melynek címe Col Tempo, azaz Idővel. Szemző Tibor idő-zenéjét hallgatva egyszercsak tudatosul: a kép, amit nézek, megmozdul, az arc mérhetetlenül lassan felém fordul, tekintetünk találkozik. És ugyanígy tesz valamennyi: a jobbra fordított tekintetek lassan rám szegeződnek. A képeken szereplők zömmel férfiak, egyesek csupasz vállakkal, mások katonai zubbonyban, esetleg civil ruhában. A képek alatt réztáblácskák, de felirat csak a legelsőn: W. Forgács Péter "Col Tempo" A W. projekt című, eredetileg a 2009-es Velencei Biennálé magyar pavilonjában kiállított totális múzeumi installációjának első termében vagyunk. A filmdokumentumok újraértelmezésével dolgozó alkotó művének nyersanyaga ezúttal egy, a maga nemében egyedülálló, hátborzongató lelet, amit a bécsi Természetrajzi Múzeum raktárában 1998-ban fedeztek fel: a dr. Josef Wastl náci antropológus vezette fajelméleti indíttatású kutatások hatalmas anyaga. Szovjet, francia és lengyel hadifoglyokról, deportált zsidókról, osztrák civilekről és katonákról készült filmek, sztereofotók, gipszmaszkok. A többórányi filmanyag jelentős része emberi arcok tömegéről rögzített, egyenként mindössze pármásodperces vágás, egy jobbról szembe, majd balra fordított tekintet. A következő teremben egy, az egész falat beborító videómozaik, itt már eredeti sebességgel futnak az említett képsorok. Akinek a képeken szereplők közül letelt a maga pár másodperce, eltűnik, a mozaikdarab azonban nem marad üresen, máris helyébe lép a következő arc. Mint a sors, dolgozik a randomizáló program. [videofal.jpg] Az installációs labirintusban továbbhaladva a forrásul szolgáló anyag keletkezésének egyre több részletére derül fény. A tudományos alapossággal végzett antropológiai vizsgálatok, a mérések, a színskálaként használt üvegszemek és hajminták, a vizsgált személyekről vett gipszmaszkok egy regényrészletből már ismerősek voltak. [maszkok.jpg] Nádas Péter Párhuzamos történetek című grandiózus szövegfolyama elvisz bennünket a német-cseh határ közelében lévő Marienberg-Wolkenstein-Annaberg háromszögbe, a III. Birodalom nagyszabású fajbiológiai kutatásainak egyik helyszínére. Egy fiúinternátusba. A vizsgálatoknak alávetett, számukra ismeretlen szempontok szerint összeválogatott kamaszokat hideg szakemberek hideg fémeszközökkel méricskélik, testrészeikről gipszlenyomatokat, öntvényeket készítenek, szemük színét, mintázatát a százhatvan darabos, nagy becsben őrzött, akkurátusan katalogizált üvegszem-gyűjtemény darabjaival vetik össze. Az állandó méricskélés következtében a közösség tagjai magukat és egymást is méregetni kezdik. "Miben különböznek ennyire a többiektől ... olyan lett közöttük a hangulat, oly nyomasztó és baljós, hogy nem is tudták egymásnak megbocsátani." Találkozni a másik ember tekintetével, valami érdekeset, vonzót, ismerőst, taszítót, közömböset felfedezni benne, megérteni, megérezni valamit a szótlan ábrázat mögötti személyiségből. Talán leginkább ez a portré misztériuma. Megfoghatatlan, mi is indítja el a másik iránti érdeklődést, miket is firtat a lélek, mi alapján születik egy benyomás. Talán leginkább ez az emberi kontaktus misztériuma. Mindez azonban véget ér ott, ahol W. próbál aljas és körmönfont tudományt kreálni az emberi arcok különbözőségből. [col+tempo.jpg] Forgács Péter "Col Tempo" A W. projekt című munkája a velenceihez hasonló kialakításban március 14-ig volt megtekinthető az Ernst Múzeumban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

BIDF 2024

Január 27-én vette kezdetét az ország legnagyobb látogatószámú független nemzetközi filmfesztiválja, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, a BIDF. A tizedik évfordulóját ünneplő fesztivál a világ legrangosabb dokumentumfilmjeinek versenye. Az eseménynek minden évben van egy tematikus szlogenje, ami köré csoportosulnak a beválogatott filmek. Az idei szlogen egy kérdés: „A te tíz éved hogy telt?” Az önreflexióra szólító kérdésre a válaszok a filmekben rejlenek.

Ember és környezet

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

Ember és környezet

Az antibiotikumok sötét oldala: humán mikrobiom- és egészségkárosító hatások

Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.

Gondolat

Van traktora? Szokott aggódni? – Boldogságmérés Bhutánban

FILMKRITIKA eLitMed

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai második közös dokumentumfilmje a bhutáni bruttó nemzetiboldogság-mutató mögött rejlő emberi sorsokat mutatja be két lelkes, feladatukat lelkiismeretesen végző kérdezőbiztos munkáján keresztül.

Ember és környezet

Mitől függ a fertőzéseket terjesztő kullancsok jelenléte? – egy franciaországi kutatás tanulságai

SZEMLE eLitMed

A kullancsok által terjesztett betegségek egyre több embert érintenek Európában. Milyen tényezők befolyásolják a kullancs, illetve a rajta keresztül embereket megfertőző kórokozók jelenlétét?

2.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

3.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.