Gondolat

A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája

2014. JANUÁR 23.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az egyes európai országokban különbözik a hosszú perioperatív antibiotikum-profilaxis gyakorlata és erősen korrelál a bizonytalanságkerülés (uncertainty avoidance) mérőszámaival. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy haszontalan kiterjeszteni az antibiotikum-profilaxist 24 órán túlra, és hogy ez együtt jár a szövődmények arányának növekedésével és az antibiotikum-rezisztencia kialakulásával, de még egyes területeken mindig ez a bevett gyakorlat. A közelmúltban végzett vizsgálat azt mutatja, hogy Európában számottevően különbözik azoknak a betegeknek az aránya, akik >24 óráig részesülnek perioperatív antibiotikum-profilaxisban (PAP>24 óra). A különbségekért a szociokulturális faktorok lehetnek a felelősek, de hogyan bizonyítható ez? A kérdés tisztázására a máltai szerzők kiválogatták a PAP>24-re vonatkozó országos adatokat a 2011–2012 európai CDC pontprevalencia-vizsgálatból, amelyben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és az antimikrobás szerek használatát értékelték Európa akut ellátást végző kórházaiban. Aztán az egyes országok adatait párhuzamba állították az országra jellemző bizonytalanságkerülés mérőszámokkal – ez azt becsüli, hogy a társadalom mennyire tolerálja a bizonytalanságot és az ellentmondásosságot. A részt vevő 28 országból 20-ban az áttekintett sebészeti beavatkozások több mint felében fordult elő PAP>24. Az arány 29% (Nagy-Britannia) és 92% (Románia) között változott. Erősen szignifikáns korrelációt (r=0,5; 95%-os megbízhatósági tartomány 0,16–0,74) figyeltek meg az országban a PAP>24 aránya és a bizonytalanságkerülés mérőszáma között. A regressziós modelll szerint a PAP>24 variációjának akár az egyharmada is magyarázható lehet Európában a bizonytalanságkerülés országra jellemző kulturális dimenziójával. Érdekes és egyben kiábrándító azt olvasni, hogy a pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak. Azokban az európai országokban, ahol a kívánatosnál hosszabb a perioperatív antibiotikum-profilaxis, az ennek a megrövidítését célzó stratégiának mindig figyelembe kell venni a helyi szociokulturális akadályokat. Szemlézte: dr. Lipták Judit 2014. január 10. Forrás: Borg MA.Prolonged perioperative surgical prophylaxis within European hospitals: An exercise in uncertainty avoidance? J Antimicrob Chemother 2013 Nov 13; [e-pub ahead of print]. (https://dx.doi.org/10.1093/jac/dkt461)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Ember és környezet

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

Ember és környezet

Az antibiotikumok sötét oldala: humán mikrobiom- és egészségkárosító hatások

Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.

Ember és környezet

Antibiotikumokkal próbáljuk betömni a gondoskodás és a higiénia tátongó réseit

Korunk egyik nagy kihívása az antibiotikum-rezisztencia problémája. Az antibiotikumok túlhasználatát jellemzően úgy keretezik, mintha pusztán viselkedésváltozási kérdés lenne: a szereket felíró szakemberek és a páciensek tudásán, attitűdjén kellene változtatni. Ezt a megközelítést azonban meg kell haladnunk, ha érdemi választ akarunk adni a problémára – állítja egy, a BMJ Global Health szaklapban megjelent tanulmány.