Gondolat

A neves orvosdinasztia tagja

2015. MÁRCIUS 30.

Meglepően hosszú családi hivatásbeli hagyományokat örökölt: apai nagyapja, id.
Bókay János gyermekgyógyász (1822-1884), a magyar gyermekgyógyászati iskola megteremtője, édesapja Bókay Árpád belgyógyásznak indult, de farmakológusként vált Korányi Frigyes egyik leghíresebb tanítványa volt Kolozsvárott.

Zoltán 1885. szeptember 9-én született Budapesten. A budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1908-ban. 1913-ban állami ösztöndíjjal Berlinben és Párizsban tanult.

Szülei romantikus módon ismerkedtek meg: Szidónia csupán 17 éves volt, amikor a belvárosi Városház utcában1880 szeptemberében, megpillantotta őt Bókay Árpád, a neves orvosdinasztia tagja. Az akkor még 24 éves fiatalember, kiből később nagytekintélyű tudós orvos lett – első látásra szerelembe esett, és hamarosan kinyomozta a bájos hölgy kilétét. Frigyükből négy gyermek született, köztük Bókay Zoltán.

1907-től a budapesti egyetem II. számú kórbonctani intézetében volt gyakornok, 1908-1910-ben tanársegéd. 1910-től nagybátyja, ifjabb Bókay János professzor mellett működött a Stefánia Gyermekkórházban, 1911-től II., 1914-1921-ben I. tanársegédként dolgozott.

A világháborúban 40 hónapos frontszolgálatot teljesített: 1914-17-ben ezredorvosfőnök, a délnémet hadsereg higiénikusa, majd egy mozgó tábori kórház parancsnoka, 1917-ben az Isonzó-hadsereg egyik maláriaállomásának vezetője volt. 1917-18-ban a budapesti honvéd helyőrségi kórház laboratóriumában teljesített szolgálatot.

1916-tól a budapesti egyetemen a gyermekorvosi diagnosztika és szemiotika című tárgykör magántanára lett, 1926-30-ban címzetes nyilvános tanári címet kapott. Egyidejűleg 1921-30-ban a Stefánia Gyermekkórház osztályvezető főorvosaként tevékenykedett. 1930 és 1947 között a debreceni egyetemen a gyermekgyógyászat nyilvános rendes tanára, a gyermekklinika igazgatója, 1939-40-ben az orvostudományi kar dékánja, a Diákjóléti Iroda elnöke volt.


Igen fontos periódusa volt életének a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján eltöltött idő, hiszen igazgatóként a Gyermekklinikáról számos munkatársa egyetemi magántanári képesítését segítette elő. Kutatási területe ez idő tájt a diftéria Behring-féle savókezelése lett, melyben nagy sikereket ért el. Ezenkívül a gyermekgyógyászat számos területével, például a csecsemőkori bronchopneumonia, a gyermekkori tuberculosis, a meningitis tuberculosa mély rtg. besugárzása, vérzéses vesegyulladás, a varicella és a herpes zoster összefüggésével foglalkozott. Úgy tartották, kiváló diagnoszta.

Elnöke volt a Debreceni Orvosegyesületnek és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának is.

1947-ben nyugdíjazták. 1947 és 1949 között még taníthatott az egyetemen, megbízottként vezethette a gyermekklinikát, majd 1951-től haláláig a budapesti IX. kerületi rendelőintézet főorvosa volt. Főként a diftéria Behring-féle savókezelésével és az agyhártyagyulladások megkülönböztető kórisméjével, a gyermekek veleszületett szívbajaival, a gyermekkori vesegyulladásokkal foglalkozott.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Gondolat

Gyömrői Edit – pszichoanalízisen innen és túl

Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.