A neves orvosdinasztia tagja
2015. MÁRCIUS 30.
2015. MÁRCIUS 30.
Meglepően hosszú családi hivatásbeli hagyományokat örökölt: apai nagyapja, id.
Bókay János gyermekgyógyász (1822-1884), a magyar gyermekgyógyászati iskola megteremtője, édesapja Bókay Árpád belgyógyásznak indult, de farmakológusként vált Korányi Frigyes egyik leghíresebb tanítványa volt Kolozsvárott.
Zoltán 1885. szeptember 9-én született Budapesten. A budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1908-ban. 1913-ban állami ösztöndíjjal Berlinben és Párizsban tanult.
Szülei romantikus módon ismerkedtek meg: Szidónia csupán 17 éves volt, amikor a belvárosi Városház utcában1880 szeptemberében, megpillantotta őt Bókay Árpád, a neves orvosdinasztia tagja. Az akkor még 24 éves fiatalember, kiből később nagytekintélyű tudós orvos lett – első látásra szerelembe esett, és hamarosan kinyomozta a bájos hölgy kilétét. Frigyükből négy gyermek született, köztük Bókay Zoltán.
1907-től a budapesti egyetem II. számú kórbonctani intézetében volt gyakornok, 1908-1910-ben tanársegéd. 1910-től nagybátyja, ifjabb Bókay János professzor mellett működött a Stefánia Gyermekkórházban, 1911-től II., 1914-1921-ben I. tanársegédként dolgozott.
A világháborúban 40 hónapos frontszolgálatot teljesített: 1914-17-ben ezredorvosfőnök, a délnémet hadsereg higiénikusa, majd egy mozgó tábori kórház parancsnoka, 1917-ben az Isonzó-hadsereg egyik maláriaállomásának vezetője volt. 1917-18-ban a budapesti honvéd helyőrségi kórház laboratóriumában teljesített szolgálatot.
1916-tól a budapesti egyetemen a gyermekorvosi diagnosztika és szemiotika című tárgykör magántanára lett, 1926-30-ban címzetes nyilvános tanári címet kapott. Egyidejűleg 1921-30-ban a Stefánia Gyermekkórház osztályvezető főorvosaként tevékenykedett. 1930 és 1947 között a debreceni egyetemen a gyermekgyógyászat nyilvános rendes tanára, a gyermekklinika igazgatója, 1939-40-ben az orvostudományi kar dékánja, a Diákjóléti Iroda elnöke volt.
Igen fontos periódusa volt életének a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján eltöltött idő, hiszen igazgatóként a Gyermekklinikáról számos munkatársa egyetemi magántanári képesítését segítette elő. Kutatási területe ez idő tájt a diftéria Behring-féle savókezelése lett, melyben nagy sikereket ért el. Ezenkívül a gyermekgyógyászat számos területével, például a csecsemőkori bronchopneumonia, a gyermekkori tuberculosis, a meningitis tuberculosa mély rtg. besugárzása, vérzéses vesegyulladás, a varicella és a herpes zoster összefüggésével foglalkozott. Úgy tartották, kiváló diagnoszta.
Elnöke volt a Debreceni Orvosegyesületnek és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának is.
1947-ben nyugdíjazták. 1947 és 1949 között még taníthatott az egyetemen, megbízottként vezethette a gyermekklinikát, majd 1951-től haláláig a budapesti IX. kerületi rendelőintézet főorvosa volt. Főként a diftéria Behring-féle savókezelésével és az agyhártyagyulladások megkülönböztető kórisméjével, a gyermekek veleszületett szívbajaival, a gyermekkori vesegyulladásokkal foglalkozott.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Agykutatás
Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.
Ez a kérdés is elhangzik az A sirály a király? című zenés előadásban, mégpedig az írónő, Bosnyák Viktória szájából, aki nem csak önmagát adja, de egyben bagoly és papagáj is.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás