Gondolat

A mi Urunk népe

2012. NOVEMBER 14.

A hétköznapi csodákról és hétköznapi emberekről szól Ljudmila Ulickaja új könyve, A mi Urunk népe, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Goretity József, a mű fordítója elmondta, hogy az írónő még Imágó című regénye előtt írta A mi Urunk népe című kötet elbeszéléseit. Szerinte az elbeszélői hang megtalálása a legnehezebb feladat Ulickaja műveinek fordításakor. Finom játékot játszik, amit különösen nehéz visszaadni egy olyan kötet esetén, mint A mi Urunk népe, amelyben az egyes elbeszélések más-más hangon szólalnak meg.

A 380 oldalas kötet előszavában az írónő arról ír, hogy a szerzői én darabokra hullt, szétesett. ennek a széthullott "énnek" az egyes darabjai jelennek meg a kötet elbeszéléseiben, amelyeket sokféle írói hang, elbeszélői mód jellemez. Ulickaja írásaiban sokszor alkalmaz aprólékos megfigyeléseken alapuló leírásokat, amelyek általában később nyerik el az értelmüket. Ezek soha nem önmagukért valóak, általában metaforikusak és újra meg újra előkerülnek a szövegben.

Az elbeszéléskötet összefüggő történetként is olvasható, amit a pontos, jól átgondolt szerkesztettsége is indokol. Fel-felbukkan egy Zsenya nevű szereplő, aki a fordító szerint a szerző alteregójának feleltethető meg. Mint ahogy az életmű több darabjában, A mi Urunk népében is a 20. század második felére jellemző, hétköznapi emberek a főszereplők - a történeteket a hétköznapi eseményekben megjelenő csoda köti össze. "Néha pedig a legfantasztikusabb eseményeket is úgy meséli el Ulickaja, mintha a teljesen hétköznapiak lennének" - tette hozzá, kiemelve, hogy a fennköltséget az írónő iróniával párosítja például A szamár útja című elbeszélésben.

A könyv végén található zárszóban aforisztikus kis töredékeket találunk, ami az előszóban említett szerzői én széthullásának írásos megjelenítése, a szerzői én feloldódik a történetekben és egy "egészen más, nem evilági szinten" áll össze.

Ljudmila Ulickaja 1943-ban született, az 1980-as évektől kezdett elbeszéléseket közölni irodalmi folyóiratokban. Műveit azóta 25 nyelvre fordították le. Az író 2009 áprilisában a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, ahol Budapest Nagydíjat kapott. 2010-ben jelent meg az Elsők és utolsók - Válogatott elbeszélések című kötete, 2011-ben pedig az Imágó című regénye.



2012. november 14., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Üzenetek a matrac-sírból Heinrich Heine és a sclerosis multiplex

Heine mindig beteg volt. Ha nem volt beteg, betegnek érezte magát.

Gondolat

Némelyek posztumusz születnek

Goya művészete a modern irányzatok első nagy tárháza. S az alkotó a valószerűen iszonyatos témák megalkotásának egyik nagymestere.

Hírvilág

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Hírvilág

Az abszurd királya

Közös kedvencünk Örkény István száz éve született.

Gondolat

Metafizikai kegyelem

1635. augusztus 27. meghal Lope de Vega, spanyol költő