Gondolat

A gyermekszegénység az Európai Unióban

2011. AUGUSZTUS 15.


A gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte az Európai Unióban címmel végzett egy átfogó vizsgálatot a közösség Európai Bizottság Munka, Szociális és Egyenlő Esélyek Főigazgatósága felkérésére a TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. 2009-ben. Egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként koordinálta a vizsgálatot.

A konzorcium tagjai a brüsszeli Applica kutatóintézet, az Essexi Egyetem és a bécsi Eurocenter voltak. A vizsgálat az összes uniós tagországra kiterjedt. Tizenegy országról esettanulmányok készültek, s minden országról leírások, összehasonlító elemzések. A helyzetértékelések tartalmazták a 0-17 éves gyermekeket nevelő családok anyagi, egészségi, tanulmányi, lakókörnyezeti helyzetét – tudtuk meg Gábos Andrástól, a TÁRKI vezető kutatójától. Mint elmondta, a kutatás célja egy olyan politikai stratégia előkészítése volt, mely segíti a tagországok küzdelmét a gyermekek szegénysége és társadalmi kirekesztettsége ellen.

- Mi volt a vizsgálat legfontosabb megállapítása?

- Az, hogy az unióban a gyermekek szegénységi kockázata magasabb, mint a felnőtteké. Míg az unió teljes népességének 17 százaléka tekinthető szegénynek, addig a gyermekek 20 százaléka. A tagországok között jelentős eltérések vannak abban a tekintetben, hogy milyen okok húzódnak meg a gyermekek szegénysége mögött – válaszolt Gábos András.



- Hogyan csoportosították az országokat?

- Az eredmények azt mutatják, hogy némely tagországokban, mint Svédországban, Dániában, Finnországban, Hollandiában, Franciaországban, Cipruson, Szlovéniában és Ausztriában alacsony a gyerekek jövedelmi szegénysége (melyet a háztartás éves jövedelme alapján határoztunk meg), mert nem magas a munkanélküliség és mindkét szülő dolgozik, valamint megfelelő a szociális ellátórendszer és így hatékony a gyermekszegénység csökkentése.

Magyarországon, Belgiumban, Csehországban, Írországban, Németországban és az Egyesült Királyságban a magas a munkanélküli háztartásokban élő gyermekek nagy száma jelenti a fő problémát. Az előbbi négy ország közül az Egyesült Királyságot követően Magyarországon a legmagasabb azoknak a gyermekeknek az aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol egy aktív korú ember sem dolgozott a vizsgálatot megelőző 12 hónapban. Magyarországra elmondható, hogy hatékony a jóléti rendszer és ez sok gyermekek megvéd a szegénységtől, ezért az uniós átlag körül alakul a gyerekek szegénysége. De ha ezt összehasonlítjuk a felnőttek szegénységiével, a hazai gyerekek szegénységi kockázata a legmagasabb az unióban. A vizsgálat harmadik csoportját a litván, lett, szlovák és román gyerekek alkotják, akiknek körében gyakori a szegénység előfordulása, mivel számosan élnek munkanélküli háztartásokban, a dolgozó szülők keresete sem mindig elég és a szociális ellátások sem védik meg őket a szegénységtől. Markáns csoportot alkotnak a déli tagállamok: Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália, valamint Lengyelország és Luxemburg. A lengyel gyerekeknek a legmagasabb a szegénységi rátájuk. Ugyan jellemző, hogy egyik szülőjük dolgozik, de az nem elég ahhoz, hogy kiemelje őket a szegénységből és az állam keveset fordít szociális ellátásokra, valamint nem kifejezetten a legszegényebbeket segíti.

- Magyarországon milyen a helyzet a szegénységet illetően?

- A szegénység legfontosabb oka, hogy a gyerekek nagy arányban élnek olyan háztartásokban, ahol a szülők nem dolgoznak. Ez az észak-keleti régióban jellemző leginkább, mint Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben, illetve a kistelepüléseken. Továbbá meghatározó a szülők iskolai végzettsége. Minél alacsonyabb a végzettségük, annál nagyobb veszélynek vannak kitéve a munkanélküliség és a szegénység területén. A háztartások szerkezete is erősen meghatározza az anyagi helyzetet. A legjobban érintettek a sokgyermekes, sokgenerációs családok. A TÁRKI rendszeres Háztartás Monitor vizsgálataiból azt is tudjuk, hogy Magyarországon külön- külön is számottevő hatása van az alacsony iskolai végzettségnek, a munkanélküliségnek, a regionalitásnak és az etnikai hovatartozásnak. A roma népesség esetében az itt felsorolt hátrányok halmozódása különösen nagymértékben figyelhető meg. Elmondhatjuk, hogy nem csak a romák szegények, de a romák között magas a szegények aránya a halmozottan hátrányos kistérségekben. Tehát Magyarországon jól körülhatárolható a probléma, de egyben nagyon összetett is, ezért a társadalompolitika csak nagyon nehezen tud tartós és átfogó megoldásokat kínálni.

- Hazánkban milyen pozitív hatások érvényesülnek a szegénység leküzdésében?

- Viszonylag hatékony a szociális rendszer s különböző juttatások védik a gyermekes családokat a szegénységtől. A TÁRKI kétévente végzett háztartásvizsgálatai közül az utolsó, 2009-esben azonban már érzékeltük a gazdasági válságot is a háztartások jövedelmi helyzetében. A növekvő szegénységben a gyerekek aránytalanul érintettek. Ezzel összefüggésben, a legnagyobb nehézséget a hirtelen felmerülő költségek kifizetése jelenti a családoknak, ezeket nehezen tudják finanszírozni. Például elmaradhatnak a közüzemi számlák kifizetésével, gondot okoz a lakás megfelelő fűtése, a megfelelő táplálkozás, ami társadalmi kirekesztettséghez vezet.

- Milyen megoldásokat mutattak fel?

- Megállapítható, hogy a tartós szegénység a munkán keresztül kerülhető el. De önmagában az, hogy a szülők dolgoznak, nem jelenti a szegénység elkerülését. Lényeges kérdések, hogy egyik vagy mindkét szülő dolgozik-e, rendszeresen vagy alkalmanként, teljes vagy részmunkaidőben, legálisan vagy a feketegazdaságban, mennyit keres, hány eltartott van a háztartásban? A tények ismeretében átfogóan, komplexen lehet segíteni. Fontos, hogy ne öröklődjön a szegénység, a fiatal generációk iskolázottsága növekedjen, a munkaerőpiacon használható készségeket sajátítsanak el, jó egészségi állapotban nőjenek fel, valamint az is hogy hatékony szociális ellátórendszer védje a leszakadókat.


A szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentésére szóló program kidolgozására kapott felkérést a MTA 2005-ben. Kutatócsoportot alakított, és több mint száz szervezet és szakember bevonásával elkészült 2006-ban az első, gyerekszegénység elleni rövid, 3 éves program.

Ennek továbbfejlesztéseként fogadta el az Országgyűlés 2007-ben a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát, amely 25 éves programban tűzi ki célul azokat a komplex fejlesztéseket, amelyek a szegénység csökkentését és újratermelődésének megtörését célozzák. A tervezetet az MTA kutatócsoportja nem csak tanulmányként használta, hanem elkezdte megvalósítását egy kistérségi program keretében. Ez ma is folyik még Szécsényi Gyermekesély program címmel – tudtuk meg Darvas Ágnestől, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Iroda szociológusától. A szakember elmondta, hogy a programot a 2006 őszén leghátrányosabb Nógrád megyei Szécsényi kistérségében kezdték.




A 20 ezer fős kistérség 13 településén 4 ezer gyermek él, a felnőttek körében jelentős számban vannak a tartós munkanélküliek. Magas a roma lakosság aránya. A kistérségben van olyan község, ahol szinte 100 százalékos a roma lakosság aránya, más településen egy roma lakos sincs. A településeken a korábban hiányzó szolgáltatásokat próbálták kiépíteni és működtetni. A szegénység újratermelődését akarják megakadályozni, ennek pedig az iskolázottság a kulcsa.

- Milyen kormányzati intézkedésekre lenne szükség a gyerekszegénység csökkentésére?

Magyarországon a gyermekek szegénysége kétszerese a felnőttekének. Javítani kell a mélyszegénységben élők lakhatásán, egészségügyhöz való hozzáférésén, anyagi lehetőségeiken, hogy megfelelően táplálkozzanak, ruházkodjanak. Meg kell törni a szegénység újratermelődését, de csak akkor lehet, ha elindul a komplex program s a gyermek kisgyermekkorától megkapja azt a támogatást, amellyel majd nagyobb eséllyel indul a munkaerőpiacon. Ezt megszületése előtt 9 hónappal kell elkezdeni. Területileg céloz a program, mert Magyarországon, a szegénység vidéken és a kistelepüléseken koncentrálódik. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a gyerekek 40-60 százaléka kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családban él, de olyan település is van, ahol a gyerekek 90 százaléka segélyezett.
2007-ben a kormány cselekvési tervet készített a Legyen jobb a gyerekeknek című nemzeti stratégiához, mely 25 évre meghatározza a tennivalókat. Tulajdonképpen semmi új nincs benne. Ismert, hogy a szegénység nem csak pénz hiánya miatt alakul ki, hanem számos társadalmi ok miatt is. Sokrétűek azok a társadalmi folyamatok, melyek létrehozzák, ezért csak komplex és összehangolt beavatkozásokkal lehet változást elérni.
A lakhatás neuralgikus pont, mert Magyarországnak nincs lakáspolitikája, nincs országos támogatási rendszer a felgyülemlett adósságok kezelésére. Csak a 40 ezer fős lakosságon felüli települések lakosai számíthatnak támogatásra. Lépni kellene a foglalkoztatási politikának, de ott sincs hosszú távú koncepció. A családok anyagi helyzete, stabilitása romlott az utóbbi években. 2008 óta be van fagyasztva a szociális segély és a családi pótlék, ez jövedelemkiesést jelent a családoknak. Az új intézkedések, mint az adótámogatások nem játszanak szerepet a rosszabb helyzetű családoknál, mert nincs illetve kevés a jövedelmük, nem tudják érvényesíteni a kedvezményeket.

- Milyen lehetőségeket biztosítottak a program által a Szécsény kistérségében élő gyerekeknek?

Egy gyermek 0-6 éves korában meg kell alapozni az iskolai pályafutást különböző közösségekben, különböző lehetőségek által, továbbá a szülőknek is ismerkedniük kell a gyermekeknek nyújtott foglalkozásokkal, fejlesztési módokkal. Közösségi ház típusú megoldásokkal próbáltuk ezt megvalósítani. Biztos kezdet gyermekházakat alakítottunk ki, a 13 településen 8-at. Továbbá támogatjuk az iskola körüli szolgáltatási hálót, mint az iskolán belüli szabadidő eltöltési lehetőséget, valamint 3 tanodát is kialakítottunk. Digitális hozzáférést valósítottunk meg IT pontok formájában IT segítőkkel, akik számítógép használatra oktatják a gyerekeket és felnőtteket. A felnőttek foglalkoztatását szociális szövetkezetekkel próbáljuk megoldani, már létrehoztunk néhány munkahelyet. Iskolai koordinációt is végzünk, hogy kedvezőbb legyen a szülők, az óvoda és az iskola, közötti kapcsolat, kevesebbet hiányozzanak a gyerekek.

- Kik vehetnek részt a programban?

Mindenki, aki igényli. Nem teszünk különbséget, mert nem szegregált szolgáltatás a célunk. A leginkább rászorulók prioritást élveznek, de nem különböztetünk meg senkit. A tanodák iránt nagy az érdeklődés, de nincs olyan nagy keretünk, hogy mindenki részt vegyen a foglalkozásokon. A gyerekházak kevésbé ismertek, mert az a közvélekedés, hogy a gyermeknek három éves koráig az anyja mellett van a helye, otthon. S kistelepüléseken ez fokozottan érvényesül, mert a szülők nem találnak munkát. A szakembereknek, helyi döntéshozóknak és a szülőknek is rá kell jönniük, hogy milyen előnyei vannak a gyerekházaknak, hogy ott kortársaival együtt vehetnek részt a gyerekek a foglalkozásokon a szülőkkel együtt. Ezt az elmúlt idő alatt megszokták s ma már egyre nagyobb az igényük ezekre. Míg 2006-ban egy házunk volt, addig 2011-ben nyolc működik. A Szécsényi gyerekek megközelítőleg egyharmada megismerte és használja a szolgáltatásokat. A nyári szünidő sokszor értelmes program nélkül telik el a kistelepüléseken, ezért 7 településen 4 hetes szünidős napközit szervezetünk s egyhetes táborokat is. A szécsényi kistérség egyik jelentős munkáltatójává vált a program, a szolgáltatásokban csaknem 50, kistérségben vagy a megyében élő munkatárs dolgozik.

- Várható, hogy az ország más hátrányos helyzetű településein is elindul a program?

A Szécsényi tapasztalatok alapján Európai Uniós forrásokból, a TÁMOP 5.2.3-as program keretében kezdődött el a kistérségi komplex programok kiterjesztése. Jelenleg 5 kistérségben kezdődik, 6 kistérség előkészítése folyik és a kormány még 12 hátrányos helyzetű kistérségre szeretné kiterjeszteni. Minden kistérség más, de hasonlóak a problémái. A kiterjesztés fő célja, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelmet a kistérség gondolkodásának középpontjába állítsa, s ennek megfelelően tervezzen, keressen forrásokat.

- A városokban élő szegények helyzetét is tervezik jobbítani?

A városi szegénységnek mások a jellemzői, de ott is próbálunk segíteni. Fontos feladat, hogy városi környezetben is működjenek komplex programok. Az MTA GYEP a kistérségi kiterjesztés keretében ezzel a feladattal az ózdi kistérség esetében szembesül. De vannak egyéb kezdeményezések is. Az 1970 óta működő amerikai Harlem Children s Zone program mintáján egy másik szakmai team azt vizsgálja, elemzi, hogyan lehetne beépíteni azt a programot hazai környezetbe.

- Milyen forrásból valósítják meg a szécsényi programot?

A kezdetektől elég kiszámíthatatlanok voltak a források. 2006-tól folyamatosak voltak a kisebb-nagyobb kormányzati támogatások, jelenleg a Norvég Alaptól elnyert pályázati forrás biztosítja a működés meghatározó részét.


eLitMed.hu, Császi Erzsébet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.