Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

2021. FEBRUÁR 05.

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.Az éves szakmánkénti keretfinanszírozási formával szeretnék elérni, hogy a beteget kövesse a pénz, és valóban a szükségletekhez igazodjon. Emellett viszont az igazi feladat, a HBCs finanszírozás valós költség ráfordítás alapú rendbetétele egyelőre várat magára.

A 294. Magyar Közlönyben jelent meg a 697/2020.(XII.29) kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról. Legfontosabb eleme a „tervezett éves keret”: önálló elszámolási tételként elszámolható, jogszabályban meghatározott szolgáltatási egységek teljesítményértékeinek mennyisége, amelyre a szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint jogosult, áll a jogszabályban.A finanszírozási szerződésben minden ellátási forma tekintetében meghatározható a szolgáltató által nyújtható szolgáltatások köre, a tervezett éves keret, a teljesítés időbeli ütemezése, valamint a tervezett éves keret feletti ellátások köre. A járó- és aktív fekvőbeteg-szakellátás, az általános anesztéziában végzett egynapos fogászati ellátás, az aktív fekvőbeteg-szakellátási háttérrel nem rendelkező önálló egynapos sebészeti ellátások, továbbá a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok (PCR) és laboratóriumi ellátások, valamint a krónikus fekvőbeteg ellátás tervezett éves keretének finanszírozó általi megállapítása a rendeletben foglaltak szerint történik.A finanszírozó minden év januárban honlapján közzéteszi a tárgyidőszakot megelőző finanszírozási év (november–október) adatai alapján meghatározott, a fentebb nevesített ellátások tervezett éves keretét szolgáltatóként és ellátási formánkénti bontásban.Az egyes szolgáltatók tervezett éves keretének emelésére abban az esetben van lehetőség, ha az adott ellátási formában a tárgyévet megelőző finanszírozási évben a szolgáltatók által nyújtott ellátások alapján számított tervezett éves keret erre lehetőséget biztosít az összes tervezett éves keret újraosztásával.Az éves keret finanszírozási formával szeretnék elérni, hogy a forrás a beteget kövesse, és valóban a szükségletekhez igazodjon.

„A járvány kapcsán behozott átlagfinanszírozás volt az első változás, ami nyilván egy szükséges rossz volt, de kezelni kellett a helyzetet. Ezzel azonban, plusz a hálapénz tiltásával párhuzamosan teljes mértékben érdektelenné tették az ellátókat, hogy több beteget lássanak el. Így már se a teljesítmény minőségére, se a teljesítményre magára nincs motivációs elem a rendszerben. Az ellátott eset volumenben mindez biztosan visszaesést hoz, a kiesett ellátások húsz százaléka vélhetően fölösleges is lett volna, de a maradék nyolcvan százalékból is sok indokolatlanul maradhat el. Ebben a helyzetben hozták ezt a változtatást, hogy a 2005 óta működő TVK-t eltörlik, helyette éves keretet vezetnek be. Ez lényegében egy átnevezés, érdemben nem változtat a finanszírozáson, ugyanis nem rendezi a HBCs-k költségigénye alapján kalkulált relatív súlyszámokat.. Annyiban hoz újat, hogy szakmánként határozza meg a keretet, vagyis alkalmazása esetén elveszi azt a lehetőséget, amivel eddig éltek a kórházak, hogy játsszanak azzal, hogy a kisebb ráfordítású beavatkozásokból végezzenek többet a nagyon költségesekkel szemben. A másik új elem a krónikus ellátást érinti, itt egy fix napi díjat vezettek be, amit mindenképp megkap az ellátó, ha a tervezett, vállalt teljesítmény legalább 80 százalékát eléri”—értelmezte a változtatást egy nevének mellőzését kérő szakértő.

„Megmarad alapvetően az intézmények teljesítmény finanszírozása, és a Teljesítmény volumen korlátot (ami azt mondta meg, hogy egy adott hónapban nem lehet elszámolni a tervezett tevékenységnél többet, csak degresszíven csökkentett finanszírozás mellett – most felváltja a Tervezett Éves keret. Tehát a havi TVK helyett van egy éves kerete. Például egy kórház X osztálya számára megvan adva, hogy, mondjuk 200 millió forintnyi teljesítményt tud el egy évben elszámolni. Ez a tervezett éves keret: önálló elszámolási tételként elszámolható, jogszabályban meghatározott szolgáltatási egységek teljesítményértékeinek mennyisége, amelyre a szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint jogosult. Ami kérdés, hogy ezt a pénzt fixen megkapja-e akkor is, ha kevesebbet teljesít, például pandémai idején, akkor ezt fix múltbeli teljesítmény számain alapuló fix finanszírozásnak nevezzük, vagy csak a valós teljesítménye alapján. Tehát kevesebbet kap, ha kevesebbet teljesít, de többet nem az intézmények majd év végén (itt a teljesítmény év vége október) fognak trükközni, hogy még belefér-e az X beavatkozás, vagy már nem”– mondja Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser.„A baj mindezzel, hogy nem kezeli a HBCs finanszírozás alapvető problémáját, a folyamatos kódkarbantartás, és valós költségen alapú számításra nem fordítunk energiát, hogy meg határozzuk, hogy valóban az az adott beavatkozás kihozható-e annyiból, amennyit a biztosító fizet érte, vagy sem. Ezért tartunk ott, hogy bizonyos tevékenységeket megéri csinálni,és a kórházak profitot tudnak rajta termelni, ilyen például az onkológia, az invazív kardiológia, de például a pszichiátria, vagy rehabilitáció már veszteséges. Ezért is olyan rossz nálunk számos aktív ellátás után a rehabilitációs ellátás, gondozás, mert senki nem motivált ezekkel a betegekkel törődni, és nem kapnak segítséget az aktív önálló élet visszaállításban, rehabilitációs ellátásban, életmód váltó támogatásban, gondozásban. De mondhatnánk a belgyógyászati, endokrin betegségeket, a diabetest is. Egy diabetesen beteg járóbeteg szakrendelő körülbelül olyan alacsony finanszírozást kap egy orvos-beteg találkozó után, ami még az orvos valódi bérét sem fedezi”—folytatja a szakember.

„A jelen változtatással még nem látjuk mi a cél? A finanszírozás mindig eszköz kell, hogy legyen és nem cél. Nagyon időszerű volt az orvosok fizetését megemelni, de miért teszem, mit érek el vele, és milyen mellékhatásokkal jár mindez? – ezt ki vizsgálta és ki gondolta végig? Konkrét példával, teljes értelmetlen az orvosok fizetését emelni, úgy hogy nem rakok mögé teljesítmény elvárást, és a rendszer többi részét nem nézem, nem változtatom. Egyrészről konkrét a fizetésemelés kapcsán megengedetlen, hogy kvázi csak a gyakorlatban eltöltött évek számítanak, és nem az adott munkakör, a tudományos munka, a felelősség, az oktatás alapvetően ezek mind, mind fontos tényezők, másrészről a teljesítménnyel, a minőséggel senki nem törödik. A jelen változásokkal sikerül azt elérni, hogy a nagy tudású mondjuk egyetemi tanár, akinél sorban állnak a betegek, és valóban jól dolgozik, elveszti a motivációját, , és 5órakor kiejti a kezéből a szikét és elmegy pecázni a gyerekével. Mert semmi sem motiválja, hogy több beteget lásson el. Konkrétan ez történt Romániában, ahol szintén megemelték az orvosi fizetéseket, valóban többen visszamentek az állami ellátórendszerbe, de a rendszer hatékonysága semmivel nem nőtt. A megoldás az lett volna, hogy pont a teljesítmény alapú HBCs finanszírozásba kellett volna pénzt tenni, érdekelté tenni, a jó szakmai centrumokat, hogy ne limitálja őket a TVK, legyenek center of excellence, és tanítsák a többieket. Ha a finanszírozás alapján megéri egy tevékenységet csinálni egy kórház igazgató azt fogja preferálni, és abból a pénzből majd ő dönti el, hogy a nővérnek ad magasabb bért, vagy kicsempézi a műtőt, egy újabb szenior sztár orvost finanszíroz, vagy felvesz három kezdő orvost. A jelen változtatás várhatóan a kórházi teamen belüli a belső feszültségeket fogja növeli”—teszi még hozzá Rékassy Balázs.

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Markánsan a járóbeteg-ellátásról

Az integráltan működő rendelők csatlósok maradnak

Hírvilág

Feloldott korlátok

Előbb-utóbb feladatarányos lehet finanszírozás?

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.