Egészségpolitika

TeleHealth: kisebb mortalitás, kevesebb kórházi felvétel

2012. JÚNIUS 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

A BMJ (British Medical Journal) közelmúltban publikált írása a távegészségügyi szolgáltatásoknak (TeleHealth) a másodlagos egészségügyi gondozásra (kórházi bennfekvő, járóbeteg, és sürgősségi ellátás), és a mortalitásra gyakorolt hatását méri fel. A „3millionlives Industry Group” (3ML, melyet a Brit Egészségügyi Minisztérium hozott létre, s nevét arról kapta, hogy valószínűsíthető, hogy 3 millió brit polgárnak származna hosszú távú előnye a távegészségügyből és távgyógyászatból) üdvözölte a tanulmányt, amely kimondja: "A TeleHealth jobb minőségű és megfelelőbb gondozást ígér minden betegnek, valamint az egészségügyi források hatékonyabb felhasználását, amivel elérhető a drága kórházi ellátás igénybevételének csökkentése." A tanulmány megállapítja, hogy mind a mortalitásban, mind a kórházi felvételek számában jelentős változást hoz a TeleHealth alkalmazása: • A mortalitás 45%-kal csökkent – Az elsődleges beavatkozás után hazabocsájtott, s TeleHealth támogatott betegek szignifikánsan kisebb valószínűséggel haltak meg 12 hónapon belül, mint a kontrollcsoport betegei. Az intervenciós csoportban (TeleHealth) a betegek 4,6%-a halt meg egy 12 hónapos időszakban, ezzel szemben 8,3%-a a kontroll csoportban. Ez statisztikailag igen jelentős különbség: 60 beteg ember életét sikerült megőrizni az intervenció segítségével a kontrollcsoporthoz képest. • A kórházi felvételt nyert betegek száma 11%-kal csökkent - a TeleHealth betegek 70%-a, míg a kontrollcsoport betegeinek 82%-a látogatta meg a kórházat a kísérleti esztendőben. • A sürgősségi felvétel 20%-kal csökkent - az intervenciós csoport (TeleHealth) 54%-a vethető össze a kontrollcsoport 68%-ával. Angela Single, 3ML csoport egyik vezetője szerint: "A tanulmány igazolja a kórházi felvételek és a mortalitás jelentős csökkenését a TeleHealth alkalmazásának következtében. Az ipar kemény munkájára van most szükség, hogy valóra váltsuk azokat a reményeket, melyeket sok millió emberben a TeleHealth alkalmazása joggal kelt: nagyságrendekkel növelni kell a TeleHealth alkalmazását, hogy a jobb egészségügyi kilátások s a nagyobb függetlenség az életvitelben mindenki számára elérhető legyen.” A kutatást, melyen a jelentős eredményeket hozó tanulmány alapult, Adam Steventon vezette, a Nuffield Trust vezető elemzője. (A Nuffield Trust a 3ML keretén belül megvalósított Whole Systems Demonstrator ’WSD’ program része, amely a világ legnagyobb randomizált kontroll vizsgálata a TeleHealth és TeleCare szolgáltatások előnyeinek és hatékonyságának felmérésére. A vizsgálat egészében 6000 emberre terjed ki Nagy Britannia három területén.) Összesen 3230 beteg vett a mostani kutatásban részt. Cukorbetegek, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) vagy szívelégtelenség szenvedők, akik 179 háziorvosi praxisból lettek kiválasztva, Newham, Cornwall és Kent megyékben. A kutatás 2008 májusától 2009 novemberéig tartott. A kutatók több mint 12 hónapon keresztül vizsgálták a halálozást, illetve számos, előre meghatározott eseményt (beleértve a kórházi ágynapok számát, sürgősségi felvételeket, választható kórházi felvételeket, járóbeteg látogatások számát, sürgősségi osztály igénybevételét, valamint a kórházi tevékenységek költségeit.) A BMJ-ben megjelent tanulmány beszámol a kutatás néhány problémás pontjáról is. Így például az átlagos költségcsökkenés, amit egy betegnél a TeleHealth használatával elértek egy év alatt mindössze 188 £ volt, ami nem számottevő az ellátási költségek nagyságához képest, különösen, hogy a TeleHealth költségeit nem is vették figyelembe. Figyelemre méltó az is, hogy a kórházi gondozás különböző formáinak igénybe vételében a kutatás első hónapjában volt igazán nagy különbség az intervenciós- és a kontrollcsoport között, majd a kórházlátogatások száma csaknem kiegyensúlyozódott. A szerzők arra gyanakodnak, hogy a kontrollcsoportban nagyobb labilitást, míg az intervenciós csoportban nagyobb biztonságérzetet eredményezett a kutatásban való részvételkor a csoportba sorolás milyenségének puszta ténye. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

Mészáros Lőrinc bankja dobhat mentőövet a kórházi adósságba fúló beszállítóknak

KUN J Viktória

Enélkül a hazai orvostechnikai eszközbeszállítók akár negyven százaléka is csődbe mehet már idén.