Egészségpolitika

Számítógépes szimulátor segít a sürgősségi osztály menedzselésében

2012. OKTÓBER 26.

Szöveg nagyítása:

-
+

A modell megtervezése valós adatokon alapul, melyekkel a Parc Tauli Healthcare Corporation látta el a spanyol kutatókat. Olyan modellezési és szimulációs technikát alkalmaznak, amely minden egyes virtuális páciens esetében egyedi sajátosságokat vesz figyelembe, s ez rendkívül nagy számítástechnikai teljesítményt igényel. A rendszer elemzi a sürgősségi osztály lehetséges reakcióit, amikor különböző forgatókönyvekkel szembesül, és optimalizálja a rendelkezésre álló források felhasználását. A szimulátort létrehozó projekt vezető kutatója Emilio Luque, az Universitat Autònoma de Barcelona (UAB) tanára elmondta: "A rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának megtervezése egy sürgősségi osztály munkatársai számára rendkívül összetett feladat. A betegek érkezésének gyakorisága jelentősen ingadozik, és ez nem csak a napszaktól függ, de attól is, hogy a hét mely napjáról, vagy a hónap melyik szakaszáról van szó. Ez az, amiért rendkívül hasznos, hogy a számítógépes eszközök szimulálják a különleges esetek hatását, mint például a szezonális változások, a járványok, és így tovább, annak érdekében, hogy mozgósítani tudjuk az erőforrások legjobb kombinációit minden szituációban." A szimuláció legkiemelkedőbb sajátossága az egyének viselkedésének és interakcióiknak pontos modellezése. "Több próbálkozás is történt korábban, hogy szimulálják a sürgősségi szolgáltatásokat, de más típusú módszertanokkal, amelyek nem vették figyelembe elegendő mértékben az emberi viselkedést, amely az individuumok kapcsolatain, s a független egyéni döntéshozatalon alapul. Ezen túl sokkal nagyobb mennyiségben és mélységben volt szükség a sürgősségi osztályok működési adataira és azok értékelésére, mint amennyire azokat a korábbi modellek felhasználták," mondta Manel Taboada a team egyik kutatója, az UAB PhD hallgatója. A kutatók különböző betegcsoportokat vettek figyelembe aszerint, hogy mekkora azok sürgősségi szintje; továbbá az orvosokat, nővéreket, és a felvételi alkalmazottakat tapasztaltságuk mértéke szerint. Ez lehetővé tette a különböző folyamatok időtartamának tanulmányozását, így például az osztályozásét (sürgősségi szint meghatározása), a várakozási időét a szolgáltatás minden egyes szakaszában, a kapcsolódó költségek kiszámítását, a szükséges személyzet mennyiségi és minőségi meghatározását. A rendszer nem csak a valós idejű döntések meghozásában segít, hanem előrejelzésekre is alkalmas, és a szolgáltatás működésének javítására. A modell komplexitás szintje nagyon magas: figyelembe veszi a sürgősségi osztály működéséhez szükséges különféle tényezőket, így például a rendelkezésre álló számítógépes rendszereket, a támogató klinikai diagnosztikai szolgáltatásokat (laboratórium, röntgen, stb) és a specialistákkal való konzultációkat. Ez lehetővé teszi a szolgáltatás romlásának becslését abban az esetben, ha ezen elemek bármelyike hiányzik. Az új rendszer további előnye a korábbi modellekkel szemben az alkalmazkodóképessége különféle típusú sürgősségi szolgáltatásokhoz. "Mivel a Parc Tauli nagyon komplex szolgáltatása alapján készítettük a modellt, egyszerű ’tuninggal’, egyes adatok újradefiniálásával testre tudjuk szabni a szimulációt” magyarázza Emilio Luque. A jelenlegi, kipróbálási fázisban a szimulátort viszonylag nem sürgős betegek esetében használják - ők képviselik a páciensek közel 60%-át. A közeljövőben, miután a rendszer használatát kiterjesztették a sürgősségi osztály súlyosabb betegeire is, a kutatók célja, hogy alkalmazzák más orvosi szakterületeken is, mint például a műtéti területen és a gyermekgyógyászatban. Az UAB kutatóinak munkája első díjat nyert júniusban a 2012-es International Computer Science konferencián. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Egészségpolitika

A politika érdemben nem foglalkozik az egészségüggyel, helyi szinten ugyanakkor nagyon is

KUN J Viktória

Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.

Klinikum

Az akut ischaemiás stroke diagnosztikája

Az akut ischaemiás stroke (AIS) egy fontos és relatíve gyakori –egyes tanulmányok szerint arányuk a sürgősségi osztályon megjelenő komatózus betegek körében a 14%-ot is elérheti – oka az akutan jelentkező hipnoid tudatzavarnak (reduced level of consciousness, RLOC).

PharmaPraxis

A ChatGPT a gyógyszertári gyakorlatban

Keresztmetszeti vizsgálat a patikusok percepciójáról, praxisáról és véleményéről: a Journal of Pharmaceutical Policy and Practice tanulmányának célja az volt, hogy kiderítse, mennyit tudnak a jordániai közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek a ChatGPT-ről, és hogyan használják azt munkájukban.

Ember és környezet

Ökológiai gyász: kockázat a mentális egészségre vagy egy funkcionális válasz?

Az éghajlatváltozás egyre több ember számára válik a hétköznapok megkerülhetetlen valóságává. A már megtörtént vagy várható környezeti változások hosszú távú érzelmi következményekkel járnak – például ökológiai gyásszal, szolasztalgiával, ökoszorongással.