Egészségpolitika

Összhangban van a régiós trendekkel a magyar egészségügy

2018. OKTÓBER 29.

Ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az egészségügy területén a közép-európai országok, ám fontos különbségek is vannak közöttük, mind a struktúrában, mind a problémákra adott válaszokban – derült ki a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című, tizenegy országot vizsgáló reprezentatív közvélemény-kutatásokat is tartalmazó elemzéséből. Az elemzést bemutató október 25-ei rendezvényen közép-európai egészségügyi szakértők értekeztek a régiós egészségügyről. Összességében elmondható, hogy mi magyarok régiós összehasonlításban nem lógunk ki a sorból, sőt.


A Nézőpont Intézet tanulmánya négy kérdéskört tárgyalt: górcső alá vette a régióra legjellemzőbb népbetegségeket és egészségügyi kockázatokat, az országok egészségügyi rendszereinek struktúráját és finanszírozási rendszerét, megvizsgálta a gyógyszeripar szerepét, valamint kitért a digitalizáció lehetőségeire az egészségügyben. Fő tanulságként elmondható, hogy minden országnak a társadalom igényeihez leginkább illeszkedő egészségügyi rendszert kell létrehoznia, mely a költségek lehető leghatékonyabb felhasználásán és az ezt szolgáló új technológiák, finanszírozási és strukturális modellek megtalálásán alapszik. Az egyik legfontosabb kihívás – mely hatalmas nyereséget jelenthet az ellátórendszerek számára – az egészségtudatosság elősegítése. Az egészségtelen életmódhoz – dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, testmozgás hiánya, étkezési kockázatok – köthető megbetegedések igen magas arányt képviselnek az összes betegség körében.

Ami Magyarországot illeti, megállapítható, hogy GDP-arányosan többet költ az egészségügyre, mint Bulgária, Románia, Lengyelország, vagy akár Szlovákia – mondta el Csizmadia Ádám, a Nézőpont Intézet elemzője. Az intézet közvélemény-kutatásaiból az is kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy negyven százaléka egy hónapon belül igénybe vett egészségügyi ellátást, míg mintegy nyolcvan százalékuk egy éven belül. A kutatásból világosan kirajzolódik az is, hogy mind a tizenegy ország a kórházi- és a járóbeteg ellátásra, valamint a gyógyszerköltségekre fordít a legtöbbet. Ezek közül is kiemelkednek a kórházi költségek, amelyek átlagosan egyharmad és kétötöd között mozognak az összes költség tekintetében, míg a járóbetegköltségek rendre alacsonyabbak. A kutatásból kiderült az is, hogy a közép-európaiak háromnegyede először háziorvosához fordulna, amennyiben egészségügyi problémát tapasztalna. Ebből következik, hogy a háziorvosi ellátás kapuőri szerepének további erősítése közös pont lehet térségünk országai számára.


Dohányzás, elhízás, alkohol: közép-európai problémák

A szerb egészségügy egyik legjelentősebb problémája a történelmi, nem a mai igényeknek megfelelő árazás az egészségügyi szolgáltatások területén – fogalmazta meg előadásában Dragana Atanasijevic szerb egészségügyi szakértő. Véleménye szerint a rendszer évek óta változatlan, holott elengedhetetlen lenne a reform. A szerb egészségügy másik legsúlyosabb problémája az egészségtelen életmódhoz köthető megbetegedések és azon törekvések hiánya, melyek e jelenség ellen tennének. Elmondta, hogy Szerbia az egyik legrosszabbul teljesítő ország a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás terén is.

Dragana Atanasijevic a digitalizációról elmondta, hogy Szerbiában 2004-ben indult az egészségügyi infrastruktúra informatizálása külső támogatással, például a Világbank segítségével. Azonban maga a digitalizáció szintje térségi viszonylatban nem túl magas az országban, ezért nagyon fontos lenne a hatékonyság növelése a rendelkezésre álló adatok digitális feldolgozásával és felhasználásával, ami jelenleg hiányzik. A szakértő véleménye szerint az erősen centralizált államok rugalmatlanabbak, ha az olyan innovatív megoldások beépítéséről van szó, mint amiket a digitalizáció hoz magával.

Kiaknázatlan lehetőségeket rejt az egészségügy digitalizációja Közép-Európában

Kevés eredményt hozott a Szlovákiában 2009-ben indult digitalizációs folyamat – mondta előadásában Martin Smatana szlovák egészségügyi szakértő. Hozzátette, hogy mára sikerült elérniük az e-receptek bevezetését és sok kórházban már elektronikus úton végzik a könyvelést és a számlázást. Elmondta azt is, hogy Szlovákiában három nagy egészségbiztosító van és sokszor éppen ezen biztosítók aktuális kompetenciáin múlik a digitalizáció előrehaladása. Mint mondta, sokszor képtelenek egymással lépést tartani az innovatív folyamatokban. Elmondta, hogy jelenleg is zajlik a szlovákiai kórházak kategorizálása, melyet éppen a digitalizáció hozományaként begyűjtött adatmennyiség tesz lehetővé.

Mindezekkel együtt úgy vélte, hogy a digitalizáció Szlovákiában és az egész régióban is még gyerekcipőben jár. Kifejtette továbbá, hogy nagyon sok innovatív megoldás indul a biztosítóktól vagy az állami egészségügyi intézményektől, mint például az orvosok értékelésére használt applikációk, a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdők számára készített emlékeztető alkalmazások, vagy az egészségügyi költségeket követő applikációk.

Elhízás visszaszorítása: jó eredményeket értek el a magyarok

A legnagyobb kihívást ma a várható élettartam kitolódása és az elöregedés jelenti – szögezte le Drexler Donát, a Nézőpont Intézet egészségügyi tanácsadója. Az egészségtelen életmódból fakadó egészségügyi terhekkel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon jó eredményeket sikerült elérni az elhízás visszaszorításában és a további tervek is igen előremutatónak nevezhetők. Pozitívumként említette azt is, hogy Magyarországon a visszatérítések miatt a gyógyszerköltségek könnyebben tervezhetők. Véleménye szerint az egészségügyben alapvetően nem minden esetben érvényesülnek a közgazdaságtan törvényszerűségei, ami miatt erős centralizáció és erős állami szabályozás szükséges az egészségügy területén. Elmondta, hogy az utóbbi években jelentős bérfejlesztés ment végbe a hazai egészségügyben, így valamelyest sikerült csökkenteni az orvos- és nővérhiányt.

A digitalizáció elterjedésének legfőbb akadálya Magyarországon Drexler Donát szerint, hogy az idősebb orvosokban alacsonyabb a hajlam az innovatív digitális technikák átvételére. Kiemelte, hogy bár sok területen végbement a digitalizáció, az adminisztrációs folyamat maga nem rövidült le. Véleménye szerint hiába adott mind a hardware-es, mind a software-es háttér, ha az ezt használó személyzet nem elég felkészült annak használatára. A 2017-ben bevezetett Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Térnek köszönhetően csökkent az adatvesztés és a feleslegesen elvégzett orvosi vizsgálatok is. Elmondta azt is, hogy ma hazánkban a receptek 70 százalékát elektronikus formában írják fel, mellyel jobban követhetővé válik a gyógyszerfogyasztás és a betegút.

A projekt a Wilfried Martens Centre és a Polgári Magyarországért Alapítvány segítségével valósulhatott meg.


Forrás: Nézőpont Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.