Egészségpolitika

Összhangban van a régiós trendekkel a magyar egészségügy

2018. OKTÓBER 29.

Ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az egészségügy területén a közép-európai országok, ám fontos különbségek is vannak közöttük, mind a struktúrában, mind a problémákra adott válaszokban – derült ki a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című, tizenegy országot vizsgáló reprezentatív közvélemény-kutatásokat is tartalmazó elemzéséből. Az elemzést bemutató október 25-ei rendezvényen közép-európai egészségügyi szakértők értekeztek a régiós egészségügyről. Összességében elmondható, hogy mi magyarok régiós összehasonlításban nem lógunk ki a sorból, sőt.


A Nézőpont Intézet tanulmánya négy kérdéskört tárgyalt: górcső alá vette a régióra legjellemzőbb népbetegségeket és egészségügyi kockázatokat, az országok egészségügyi rendszereinek struktúráját és finanszírozási rendszerét, megvizsgálta a gyógyszeripar szerepét, valamint kitért a digitalizáció lehetőségeire az egészségügyben. Fő tanulságként elmondható, hogy minden országnak a társadalom igényeihez leginkább illeszkedő egészségügyi rendszert kell létrehoznia, mely a költségek lehető leghatékonyabb felhasználásán és az ezt szolgáló új technológiák, finanszírozási és strukturális modellek megtalálásán alapszik. Az egyik legfontosabb kihívás – mely hatalmas nyereséget jelenthet az ellátórendszerek számára – az egészségtudatosság elősegítése. Az egészségtelen életmódhoz – dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, testmozgás hiánya, étkezési kockázatok – köthető megbetegedések igen magas arányt képviselnek az összes betegség körében.

Ami Magyarországot illeti, megállapítható, hogy GDP-arányosan többet költ az egészségügyre, mint Bulgária, Románia, Lengyelország, vagy akár Szlovákia – mondta el Csizmadia Ádám, a Nézőpont Intézet elemzője. Az intézet közvélemény-kutatásaiból az is kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy negyven százaléka egy hónapon belül igénybe vett egészségügyi ellátást, míg mintegy nyolcvan százalékuk egy éven belül. A kutatásból világosan kirajzolódik az is, hogy mind a tizenegy ország a kórházi- és a járóbeteg ellátásra, valamint a gyógyszerköltségekre fordít a legtöbbet. Ezek közül is kiemelkednek a kórházi költségek, amelyek átlagosan egyharmad és kétötöd között mozognak az összes költség tekintetében, míg a járóbetegköltségek rendre alacsonyabbak. A kutatásból kiderült az is, hogy a közép-európaiak háromnegyede először háziorvosához fordulna, amennyiben egészségügyi problémát tapasztalna. Ebből következik, hogy a háziorvosi ellátás kapuőri szerepének további erősítése közös pont lehet térségünk országai számára.


Dohányzás, elhízás, alkohol: közép-európai problémák

A szerb egészségügy egyik legjelentősebb problémája a történelmi, nem a mai igényeknek megfelelő árazás az egészségügyi szolgáltatások területén – fogalmazta meg előadásában Dragana Atanasijevic szerb egészségügyi szakértő. Véleménye szerint a rendszer évek óta változatlan, holott elengedhetetlen lenne a reform. A szerb egészségügy másik legsúlyosabb problémája az egészségtelen életmódhoz köthető megbetegedések és azon törekvések hiánya, melyek e jelenség ellen tennének. Elmondta, hogy Szerbia az egyik legrosszabbul teljesítő ország a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás terén is.

Dragana Atanasijevic a digitalizációról elmondta, hogy Szerbiában 2004-ben indult az egészségügyi infrastruktúra informatizálása külső támogatással, például a Világbank segítségével. Azonban maga a digitalizáció szintje térségi viszonylatban nem túl magas az országban, ezért nagyon fontos lenne a hatékonyság növelése a rendelkezésre álló adatok digitális feldolgozásával és felhasználásával, ami jelenleg hiányzik. A szakértő véleménye szerint az erősen centralizált államok rugalmatlanabbak, ha az olyan innovatív megoldások beépítéséről van szó, mint amiket a digitalizáció hoz magával.

Kiaknázatlan lehetőségeket rejt az egészségügy digitalizációja Közép-Európában

Kevés eredményt hozott a Szlovákiában 2009-ben indult digitalizációs folyamat – mondta előadásában Martin Smatana szlovák egészségügyi szakértő. Hozzátette, hogy mára sikerült elérniük az e-receptek bevezetését és sok kórházban már elektronikus úton végzik a könyvelést és a számlázást. Elmondta azt is, hogy Szlovákiában három nagy egészségbiztosító van és sokszor éppen ezen biztosítók aktuális kompetenciáin múlik a digitalizáció előrehaladása. Mint mondta, sokszor képtelenek egymással lépést tartani az innovatív folyamatokban. Elmondta, hogy jelenleg is zajlik a szlovákiai kórházak kategorizálása, melyet éppen a digitalizáció hozományaként begyűjtött adatmennyiség tesz lehetővé.

Mindezekkel együtt úgy vélte, hogy a digitalizáció Szlovákiában és az egész régióban is még gyerekcipőben jár. Kifejtette továbbá, hogy nagyon sok innovatív megoldás indul a biztosítóktól vagy az állami egészségügyi intézményektől, mint például az orvosok értékelésére használt applikációk, a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdők számára készített emlékeztető alkalmazások, vagy az egészségügyi költségeket követő applikációk.

Elhízás visszaszorítása: jó eredményeket értek el a magyarok

A legnagyobb kihívást ma a várható élettartam kitolódása és az elöregedés jelenti – szögezte le Drexler Donát, a Nézőpont Intézet egészségügyi tanácsadója. Az egészségtelen életmódból fakadó egészségügyi terhekkel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon jó eredményeket sikerült elérni az elhízás visszaszorításában és a további tervek is igen előremutatónak nevezhetők. Pozitívumként említette azt is, hogy Magyarországon a visszatérítések miatt a gyógyszerköltségek könnyebben tervezhetők. Véleménye szerint az egészségügyben alapvetően nem minden esetben érvényesülnek a közgazdaságtan törvényszerűségei, ami miatt erős centralizáció és erős állami szabályozás szükséges az egészségügy területén. Elmondta, hogy az utóbbi években jelentős bérfejlesztés ment végbe a hazai egészségügyben, így valamelyest sikerült csökkenteni az orvos- és nővérhiányt.

A digitalizáció elterjedésének legfőbb akadálya Magyarországon Drexler Donát szerint, hogy az idősebb orvosokban alacsonyabb a hajlam az innovatív digitális technikák átvételére. Kiemelte, hogy bár sok területen végbement a digitalizáció, az adminisztrációs folyamat maga nem rövidült le. Véleménye szerint hiába adott mind a hardware-es, mind a software-es háttér, ha az ezt használó személyzet nem elég felkészült annak használatára. A 2017-ben bevezetett Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Térnek köszönhetően csökkent az adatvesztés és a feleslegesen elvégzett orvosi vizsgálatok is. Elmondta azt is, hogy ma hazánkban a receptek 70 százalékát elektronikus formában írják fel, mellyel jobban követhetővé válik a gyógyszerfogyasztás és a betegút.

A projekt a Wilfried Martens Centre és a Polgári Magyarországért Alapítvány segítségével valósulhatott meg.


Forrás: Nézőpont Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.